Túrabeszámolók


Kuruc emléktúra 300 év nyomában

biborTúra éve: 20102010.01.24 17:58:26

Romhány - Nézsa
a rajtba gyalog jutottam el, ezzel a megoldással egy órával késõbb ráértem felkelni mintha buszoztam volna. Helyismeretem kihasználva otthonról rátértem a S-ra és célba vettem Nézsát. Nem néztem hány fok volt mikor elindultam, csak úgy repkedtek körülöttem a mínuszok. Az elején vacogósan - álmosan baktattam fel a Dél- hegy nyergéig. Itt már nem fáztam, ebben az irányban több a szint Nézsáig biztos van benne vagy kemény 300:) A nyereg alatt egy csoport szarvassal találkoztam, késõbb még hat õzzel. A javarészt érintetlen havat taposva elértem a falut és 9:15kor a rajthelyszínül szolgáló Arizona sörözõbe léptem a 2 órányi bemelegítõ séta után.
A késõbbi busszal jövõket is bevárva 10 után majdnem tömegestül elindultunk immár hivatalosan is megkezdve a mai napi túrázást.

Nézsa- Romhány
Hátraarc, ugyanaz visszafelé:)A túra az új S jelzést mutatja be és a csata 300. évfordulója is "kapóra jön" hozzá. A nap kisütött és kevés nyoma volt a reggeli hidegnek. Kb. 30an indulhattunk nagyon nyugodt tempóban, beszélgetõsen épphogy elhagytuk Nézsát V.hús máris pálinkapontot és pihenõt tartatott velünk. A Kõ-hegyig próbáltam magam visszafogni és nem "rohanni". Felérve a keresztnél megreggeliztem egy kis kiflivel, nézelõdtem aztán szép lassan a csoport minden tagja beérkezett. Hosszasan álltunk itt, hogy kire mire vártunk azt nem tudom:) Mindenesetre ez olyan 6 km és majdnem dél volt mire továbbmentünk szóval 3as átlag felettre jött ki kb..:)) A hegy oldalában megcsodáltuk a Szív alakú tavat ami tényleg szív alakú viszont pocsolyának nagy, tónak kicsi:) Megtudtuk, hogy ebben mindig van víz és mesterséges keletkezésû egy szerelmes férfiú ásta alsópetényi leányzójának.. fura módja ez az érzelmek kimutatásának. Itt ismét összerázódott a csapat majd páran elhúztunk mivel az 5ös átlag határait feszegettük:) A S+ elágazást elhagyva továbbálltunk a S-n majd a Rovnyára érve felmentem a vadlesre. A többiek elléptek így nézelõdtem, elolvastam a túraismertetõt majd Joeyline-ék jöttek hozzájuk csatlakozva lesétáltunk Romhány széléig. Több helyen is tudtam, hogy 5 perc alatt otthon lennék magánúton.. de a csábításnak ellenállva körbekerülve Romhányt megérkeztünk a faluba. Itt még egy kis beszélgetés után jelzést váltottam és a K-en hazataláltam. Nagyon furcsa volt, hogy ilyen közel legyen a cél, de jó lenne ebbõl rendszert csinálni valaki szervezhetne a környékre egy százast mondjuk..:)
Kellemes könnyed séta volt a napsütötte télben, jó levezetõ tegnap után. Köszönet a társaságért sokaknak és a rendezõknek is a szervezésért:)