Túrabeszámolók


Őszi 30-as tt. a Burok-völgyön keresztül

dnvzoliTúra éve: 20092009.09.08 22:18:12
2009.09.05.
Õszi 30-as tt. a Burok-völgyön keresztül.

Elõzõ nap észak-nyugatról belépett az országba az enyhülést okozó hidegfront,rendesen szakadt az esõ Gyõrben,de azt ígérték szombatra már áttevõdik a csapadékzóna az ország középsõ,majd a keleti részére,így bizakodva néztem a túra napja felé.Keléskor még volt némi csöpörgés,így biztos ami biztos esõruha is került a zsákba.Fél nyolcas indulást beszéltünk meg két kisbéri túratársammal,Lacival és Janival,mivel én korábban érkeztem,be is neveztem,és a hetes rajtszámot kaptam.(Ennek késõbb még lesz jelentõsége:-))10-15perc múlva befutottak Janiék így végül 07:45-ös indulással kezdtük meg a táv legyûrését.

Volt egy javaslat,hogy hagyjuk el Várpalotát a legrövidebb úton,mert tudva levõ,hogy a legfrankóbb kavarásokat a településeken belül lehet elkövetni.Én azonban kötöttem az ebet a karóhoz,hogy ha már úgyis ilyen babatávon indulunk ne kispistázzunk már mindjárt az elején.Egy kedves rendezõ úr útba is igazított,hogy merre induljunk felfelé,aztán ott a dombtetõn a keresztutcánál majd befut a piros jel is.Így is lett,meg is jött a piros,szemerkélõ esõben kellemes friss idõben baktattunk a város határa felé egy határozottan haladó nagyobb csoport mögött.

Aztán egy idõ után Lacinak nagyon nem tetszett az irány,meg kell jegyeznem akkor már a jelzések is eltûntek egy ideje.Kérdezem a csapatot,õk tudják az utat,azért ez a határozott tempó,vagy csak sodródnak az árral?A válasz nem volt túl megnyugtató így elõkerültek a térképek amiken szerencsére a magasfeszültségû távvezetékek is jelölve vannak,így tisztán látszott hogy párszáz méterrel megtoldottuk a túrát.Hátra arc után meglett újra a piros,el is indultunk rajta,de aztán ismerõs kerítések,tereptárgyak újra csak figyelmeztettek,hogy ha így folytatjuk visszatérünk a város szívébe:-)).Újbóli hátra arc után csak megtaláltuk azt a fránya lépcsõsort amin felkapaszkodva irányba tudtunk állni végre...Védelmünkre legyen mondva,a kritikus helyen a jelek eléggé takarásban vannak.

A dombról visszatekintve szép kilátás nyílik a városra és környékére okot adva néhány fotó megszületésére.

Elérve a tési utat aztán megint elvesztettük a jelet,átértünk valami lakótelep-félére.Térképek elõ,újra a távvezeték ad használható támpontot.Vissza az útra,végre kiértünk!!
A Nagy-mezõn haladva közeledtünk az elsõ ep. felé,itt is szép kilátásokat lehetett rögzíteni.Az ellenõrzõ ponton viccelõdtünk,hogy mi már a városon belül letudtuk a mára kiírt távot:-)
Innen szalagozott úton haladtunk egy darabig,majd átkelve egy dombon,majd érintve egy elhagyatott bányát beértünk a Hideg-völgybe.Balról meredek,függõleges sziklafal határolja egy szakaszon a völgyet,igazán látványos,jobbról a Baglyas magasodik fölénk a maga 363 méterével.Az esõ megint rázendít.Méregetjük a hegyet.Azon gondolkodom,mennyire fognak utálni engem Laciék?Ugyanis felvetettem nekik még a túra elõtt,hogy vigyünk már bele a túrába némi szintemelkedést,meg plusz kilométert,és ha már itt a Baglyas nehogymár elballagjunk mellette ahelyett hogy megmásznánk:-).És pont most rázendít az esõ:-).Úgy érzem a hegymászókedv lankad:-)

Aztán az esõ alábbhagy mikor elérjük az elágazást,mi maradunk a piroson ami azt jelenti irány a csúcs!Kemény kaptatóval indul a hódítás,ami néha átmegy kellemesebb hullámvasutazásba,a szintemelkedés jelentõs részét tudjuk így viszonylag könnyen teljesíteni. Egy balkanyar után azonban már nincs kegyelem,60-70 méteres emelkedés jön 1-2 száz méteren belül.A szél kegyetlenül fúj,elszámoltam magam kajailag,rohamosan fogy az erõm,több megállást is be kell iktatnom mire felérek.Gondoltam majd fent eszünk,de totál átizzadtan a viharos szélben nézelõdünk egy kicsit,majd gyorsan továbbindulunk megelõzve egy esetleges megfázást.(Nekem mondjuk már mindegy,lásd:késõbb)Lefelé a K+ jelen haladunk,szélvédettebb helyeken meg-megállva ugyanis pazar a kilátás.Fejünk felett pont a front széle helyezkedik el,nyugatra már szép kék ég fehér felhõkkel,keletre az esõfelhõkkel borított égbolt.A hegy oldalába betonozott lõállásokat jobban szemügyre vesszük,megbeszéljük,hogy bizonyára nagyon kellemes lehetett itt gubbasztani.

Szép erdei úton ereszkedünk,aztán visszatérünk a túrába.Bakonykútitól nem messze érjük el a második ellenõrzõ pontot ahol Sport szelettel várnak bennünket.Átnyújtom az igazoló lapomat.Á,itt a hetes!-kiált fel a pontõr.Kis kavarodást okoztam ugyanis azzal hogy reggel neveztem,de csak késõbb indultam Janiékkal akik 17 körüli rajtszámot kaptak.Már aggódtak értem,mondják,én meg nem gyõzök elnézést kérni,valóban bejelenthettük volna az elõzõ ponton hogy egy szûk órácskára mi elkavarodunk picit egy hegymászás miatt.Váltunk pár szót a hegyrõl,elõkerül a lõállás is mint téma.Pontõr úr megnyugtat bennünket,hogy jól gondoltuk,valóban borzasztó kellemes volt ott gubbasztani,kiváltképp mínusz húszban,õ számos éjszakát eltöltött ott.Az öregek azt szokták mondani felénk,hogy sz@r a hideg szél nélkül,a Baglyason pedig mindíg fúj,nyugtat meg a pontõr úr.

Pontot elhagyva megejtem a reggelit,majd leöblítem a kapott csokival.Tökéletes.
Közben észrevétlenül beértünk túránk névadójába a Burok-völgybe.Valami nincs rendben nálam,érzem.Napok óta kerülget valami megfázásféle,a torkom is fáj.A völgy párás mikroklímája nehézzé teszi a levegõvételt,nekem különösen.A Baglyas nagyon sokat kivett belõlem,nehézkesen haladok,elõreengedem Laciékat,és próbálom velük tartani a tempót.Itt elõzzük le Ösvénytaposóékat embermagasságú susnyásban.Aztán a völgy szép lassan kezdi megmutatni mivel szolgált rá a térképen található piros feliratra,miszerint nehezen járható.Bedõlt fák,csúszós kövek mindenfelé,kész akadálypálya nem mondanám hogy nagyon élveztem.A növényzet miatt a sziklákból semmi sem látszott,úgyhogy lényegében egy végeláthatatlan mászókázás volt az egész ,érdekességképp elmegy de egy idõ után már kezdett unalmas lenni.Így betegen totál a holtponton szenvedtem rendesen,kértem is társaimat,vegyünk vissza a tempóból egy hangyányit de láttam Janiékon is hogy már várják a végét,nem az a széles mosoly volt az arcukon,hogy "jaj,de jó,remélem még jó sokáig tart":-)

A harmadik ellenõrzõ pontnál újra nagyon örültek nekem.(Itt a hetes!:-))Mi is örültünk nekik,ugyanis megnyugtattak,hogy a tornapálya hamarosan véget ér,és a következõ ponton lesz víz,amibõl kezdett hiányunk mutatkozni.Ezen a szakaszon néhol be-befújt némi szél a völgybe,mint valami dopping úgy lökte meg egybõl a teljesítményünket,életkedvünket.Jött aztán még néhány bedõlt fa,próbálkozott néhányat még a völgy,de aztán egy ösvényen csak kiértünk végre belõle a Királyszállásra vezetõ aszfaltútra.

Itt aztán végre rövidnadrágra válthattam,kaptam levegõt,visszatért belém az élet.
A Várberek ep.-nél megtörtént a folyadékpótlás is,valamint kaptunk a hátralevõ 5 km-re egy újabb csokit is.Sõt a kedves pontõrök még galagonyával is megkínáltak bennünket.

Reggel még úgy voltam,hogy esetleg felvetek egy Vár-berek,Bükkfa-kút-árok,Vár-völgy kitérõt is,de állapotomat felmérve ezt most nem forszíroztam.Így a kijelölt Csörget-völgyben kezdtük meg a leereszkedést Várpalotára.Kiérve az erdõbõl gyönyörû idõ fogadott bennünket,megint csak szemet gyönyörködtetõ kilátással,állítólag a Balaton is látszott innen,mi ezt most nem vettük észre sajnos.Közben beszélgettünk,fényeztük magunkat,hogy a völgy és a hegymászás ellenére is milyen jó idõt futunk,amikor is szembesültünk a ténnyel,hogy Várpalota házai még nagyon aprók,nekünk meg fél óránk van a szintidõbõl:-))Így elkezdtük szedni a lábunkat,és 6 óra 45 prces idõvel azért beértünk a célba András legnagyobb örömére aki már egy órája várt ránk ekkor:-) Átvettük a díjazást,ettünk ittunk,megtudtuk a lehangoló hírt,hogy pártunk és kormányunk most aztán komolyan odacsap és év végével bezárja a Gyõr-Veszprém vasútvonalat.Ha csak nem történik valami csoda,amit mi is elõsegíthetünk talán azzal,hogy minél nagyobb számban megjelenünk a következõ hónap 3-án rendezésre kerülõ Túrázz a vonatért tt.-n!Én ott leszek,az biztos.Ugyanis megígértem a gyerekeknek,hogy ha leszoknak a pelusról elviszem õket vonattal a bakonyba,és nem szeretnék nekik csalódást okozni.

Így a Mûvház teraszán beszélgetve ért tehát véget a túra.A távot a kavarásokkal és a Baglyasos kitérõvel valszeg sikerült feltornáznunk a címben szereplõ 30-ra,amit szerintem a szervezõk is megtehetnek a jövõben ha már burok-völgyi 30-as a neve.A nyílt részeken szépek a kilátások,a völgy viszont ebben az évszakban nem túl látványos,lombhullás után valószínû sokkal mutatósabb.Az ellátás jó,a rendezõk-pontõrök mindenhol kedvesek,segítõkészek.Sajnos ahogy megtudtuk az elõzõ napi,és gondolom a reggeli esõ sokak kedvét elvette az indulástól,amiért én mindíg nagyon sajnálom a rendezõket,fõleg hogy itt is az esõ épp hogy csak szitált,majd 1-2 órán belül el is állt.Mi,a Bakony Túrázói azonban itt voltunk,és nehézségeim mellett is azt mondhatom kellemes túrán vehettem részt,köszönet érte.

dnvzoli