Túrabeszámolók


Tojás 40/30A/30B/20

zomberTúra éve: 20092009.04.13 15:38:40
Tojás 30A
Kinyílott az aranyesõ, én voltam a legelsõ, aki korán reggel.... túrázni kelt fel. Ez persze nem igaz, de tiszta öröm, hogy még emlékszem a 10 éves koromban a Dörmögõ Dömötörbõl megtanult versikére, bár már évek óta nem hódolok a locsolás nemes szokásának, hanem például kiváló túrákra járok!
Hosszas vacillálás után úgy döntöttem, hogy a 30-as távot választom, pusztán kényelmi okokból: Telkibõl a hazajutás ekkora tömegben nagyon macerás. De sebaj, 'van máááásik!'. Ma egy pár fokkal hûvösebb volt az idõ, mint tegnap elõtt (amikor ugyanitt kezdtem túrát), de ez nagyon jót tett a túrahajlandóságomnak, és tökéletes lett az idõjárás.
7:40-kor indultam, kapva egy kicsit a rendezõk jókedvébõl, illetve útravalóul egy üdítõt, ami a Széchenyi emlékmûnél pont jól jött. Az elsõ 8 kilométeren azt hiszem becsukott szemmel is végig tudtam menni, hiszen tegnapelõtt pont ugyanerre jártam, de ma sem az új látnivalók vittek ki az erdõbe, hanem a jó levegõ, a szánsájn, és a tavaszi erdõ maga. Ezekbõl mindbõl kijutott a túra teljes vonalán. Jókedvûen, nagyon gyorsan fogytak a kilométerek, szó szerint hirtelen azt vettem észre, hogy mindjárt Solymáron vagyok. Annyira feldobta a hangulatom a túra, hogy a 6-os sebesség mellett is teljesen frissen érkeztem a kocsmába a célban. Az útvonal számomra legkedvesebb szakasza a Virágos-nyereg utáni hosszú lejtõn való leszáguldás. Óriási!
A túra egyetlen 'negatívuma', hogy sok lehetõséget ad a 'kispistázásra' pl az elsõ 10 kilométeren háromszor sikerült megelõznöm ugyanazt a (nem túl kisportolt testalkatú) fiatalembert, úgy, hogy végig a jelzésen haladtam, elég friss tempóban. Na de sebaj, ez legyen a kispisták problémája. Megjegyzem utána nem találkoztunk, azaz az utána levõ részt vagy nem ismerte annyira, vagy sokkal jobban...
A szervezés egésze kiváló volt, a legapróbb momentumokig, a szervezõgárda szó szerint mindent megtett azért, hogy minden túrázó tökéletesen érezze magát a túrán, ezért köszönet nekik! Külön jó pont, hogy a kicsit is bizonytalan szakaszon máris kiraktak mindenhová szalagokat, hogy nézelõdnünk se nagyon kelljen, illetve a tuti idõzítésû frissítések, amik miatt akár ezt a túrát étel, és ital cipelése nélkül is lehet abszolválni. Ja, és gratulálok a rekord nevezési számhoz! Azt hiszem, hogy a mai napon mindenki elégedetten térhet haza, attól függetlenül, hogy a Tojás melyik felén ült/gyalogolt :) Azt hiszem pont azért járok túrázni, amit ma kaptam, köszönöm a szervezõknek (és a természetnek)! Arnold után szabadon: I'll be back!