Túrabeszámolók


Népek Tavasza

Rush2006Túra éve: 20092009.03.16 19:37:10
Népek Tavasza 42 (43,2) 1570 m szint, 6 óra szintidõ

Immár harmadjára vágtam neki a maratoni táv leküzdésének. Szombaton a Márciusi Emléktúra 48-as távját gyalogoltam le.
Kovács Karcsival utaztam le Miskolcra. A jó társaságban hamar el is tellt az idõ.
Nem terveztem semmit, csak hogy szintidõn belül beérjek.
8:53-kor indultam neki a távnak, mint kiderült már szinte az összes futó elment. Kb. 30-an lehettünk mint kiderült a hosszú távon.
Az elején a szokásos Z- kemény bemelegítõ emelkedõje. Nem merem nagyon tolni, az elején még menne, de hol van még a vége.. A tetõre érve gyorsan vetek egy pillantást a gyönyörû kilátásra, majd a pontig meg sem állok. Felismernek a videóról, majd jólesõ teával kínálnak. (4 km - 414 m - 0:35)
Jól megy a futás úgy érzem, ráállok egy tempóra, ami nem gyenge, félõ hogy nem fogom sokáig tartani, de még jólesik. A Z- szerpentinjét természetesen mindenki lecsalja, egyedül én, és a hamarosan utólért Tibet megyünk a helyes úton.
Leérve a Lillafüredi mûútra bosszús pillantást vetek még a tetõn megelõzött "sporttársakra", majd tolom tovább immár a S-n. A jobbkanyar ismerõs, jön a jó meredek Vesszõs. Csodák csodájára végig megfutottam jónéhányak megdöbbenésére. Nem gondoltam volna hogy valaha így megtolom ezt az emelkedõt, de ment.. Felérve a tetõre nagy fújtatás, majd szintben tovább a pár km-re levõ ellenõrzõpontig. (13 km - 754 m - 1:38)
Innen elvált a rövidtáv. Egy gyors frissítés, majd neki a rövid de velõs emelkedõnek.
Felérve már hó fogad. Innen jön az egyik kedvenc részem, csodás a fenyvesek között a hóban futni. Nemsokára kiérek Jávorkútra, majd irány az emelkedõ Bánkútig.
Jól megy most nagyon, a szombati túra után nem gondoltam volna hogy ennyire formában leszek. Eredmények sem voltak nagyon idén futásügyileg, itt volt már az ideje egy jó idõnek.
Bánkútra érve ismét megtapasztalom (mint a Barcikán) hogy milyen katasztrófasújtott övezet lett ebbõl a gyönyörû helybõl. Egy jobbost veszek a K- elágazásnál, és frissítek Bánkúton. Innen meredek lejtõ a K-rom leágazásáig, tolom is neki erõsen. A rom jelzésen emelkedünk, utolérek egy háromfõs csapatot. Nyír-kõnél csemegézek a ropiból, majd frissítek a palackomból. (22,2 km - 994 m - 2:45). Bár a térképemen továbbra sincs rajta ez a K-rom jelzés, de bátran haladok tovább, mivel már ismerem ezt a szakaszt. Jön egy meredek emelkedõ, képtelenség futni, majd keresztezem a P-t, és robogok tovább lefele. Nehéz itt követni a jelzést, mert iszonyú sár van, és kidõlt fák nehezítik az utat. Két futó kicsit odébb is lyukad ki, és mire észhez kapnak, már elõttük vagyok. Erõs tempóban érek le Ómassára, majd innen hosszúnak tûnõ aszfaltgyilkolás. Garadna elõtt visszatér a rövidtáv, és ismét találkozok Jámborral akit még az elején hagytam el. Most nem tökölök itt sem sokat, iszom egy teát, kérek két üres kenyeret, és már ott sem vagyok. (28,2 km - 1074 m - 3:22) Jól megy ez ma.. No de most jön a kemény dió.. A S+ jelzésen föl a Három-kúti völgyön, majd az Aranylépcsõn. Ez cirka 2,5 km-re 350 m szint körül mozog. Az elején még megy a futás, majd beletörõdök hogy nem akarok még ma begörcsölni, és tempósabb gyaloglásra váltok át. Hagyom le sorban a rövidtávosokat, de zavaró a szembe folyó víz, és a nagy sár. A tetõ elõtt ismét utólérem Tibetet, majd nagy örömmel tudatom magammal hogy hamarosan vége a szintnek. Így is történik, az Örvény-kõig egy oda-vissza szakasz van. 3 futó igyekszik immár visszafele, és mögöttük VadMalac is megjelenik nemsokára.
Az Örvény-kõ tetején kissé leromlott a statisztikám köszönhetõen a nagy szintnek, de tudtam hogy már bõven be fogok érni idõn belül, és nem stresszeltem mint tavaly. (31,4 km - 1475 m - 3:56)
Visszajövet a mûúthoz kissé tanakodok, de hamar rájövök a jó útra, majd három 30-as fiatal futót próbálok lehagyni, de csakazértis nyomják, én meg csakazértis megelõzöm õket. A tempó félelmetes :-) Egy ideig ott jönnek mögöttem, majd meg is elõznek, de mindössze addig amíg kb. 100 m múlva vissza nem érünk a mûútra, ott bevárják harmadik társukat, és innen már nem is látom többet õket.
Lecsorgok az újabb ellenõrzõpontra. (36,3 km - 1490 m - 4:25)
Innen már nincs messze a cél, én mégis kicsit takaréklángra fogom magam, mert a lábaim már rendesen érzik a távot. Az utolsó emelkedõn még egy jót gyaloglok, majd elérem az utolsó pontot is. (39,4 km - 1560 - 4:44)
Innen viszont végig lejt az út, szóval miért is ne nyomjuk meg a végét lesz ami lesz alapon? El is hagyom az Örvénykõrõl már visszafele tartó 3 fõs csapatot. Zúgok lefele rendesen, kissé nehezen de megelõzöm a rövidtávos gyerekcsoportokat. Pár purdé ci*gyerek beszólogat, de nincs kedvem most megfejelni õket.. Kiérek a mûútra, jajj hol van már a cél?? Pár gyerek a normálisabb fajtából futóversenyt imitál mellettem, bíztatom õket, legalább nem unatkozom :) Hamarosan már a célba is vagyok, ahol átveszek egy pár zoknit, egy pólót, egy oklevelet, és egy kitûzõt. Wow!! Az idõmmel is elégedett vagyok, egy szombati 48-as után nem hittem hogy sikerülni fog így.. Köszönöm a szervezést, nagyon jó idõben egy nagyon jó túrafutáson vettem ismét részt!

43,27 km - 1570 m - 5:05