BUÉK 40(jobbanmondva BUÉK 2X20)
BUÉK-on még sosem voltam,pedig szeretem az MVTE-s túrákat.Azért hogy kétszer csináltam,csakis Rushboy a felelõs,mivel tõle hallottam szilveszterkor hogy a rajt idõ széles intervalluma ezt lehetõve teszi...Köszönjük rajtidõ...Valami bekattanhatott...
Reggel 5kor keltem koleszos ágyamban,ami cefetül nyikorog,így sikerült is megmozgatnom mindenkit a szobában.Hosszan évõdtem vajon mit is vegyek fel,meg a szokásos.
05:42kor kiléptem a kollégium ajtaján.A portás már megszokta hogy hétvégén is embertelen idõpontokban és állapotban vagyok képes megjelenni elõtte,így most sem okoztam neki meglepetést.
Még csak egyszer szólt,történetesen amikor Prágából hazajövet Csanád barátommal megálltunk elõtte,hogy õ akkor hozzám bejelentkezik vendégnek.Nekem a térdem nem hajlott,neki pedig annyira szétvolt a talpa,hogy alíg bírt ráállni.Erre a néni annyit kérdezett,nagyon szolidan:
-"mi történt a lábával?"
Most erre mit mondjak?
-Fáj.
Na szóval-röpke egy órás BKVzás után megérkeztem Hûvösvölgybe.Györgyi és Csanád telefonon közölték velem elõre,hogy elindulnak.Mondom jó.
7.15kor utánuk indultam én is kocogva,víz és minden egyéb nélkül.Kellett a mozgás az ünnepek után,bár én karácsonykor sem szeretek tespedni egyhelyben napokig.
Terveztem az elsõ kört megfutni,de olyan sok mindent terveztem én már...Hármashatárhegyre fél óra volt az út,meglepõdtem magamon,igaz közben majd halálra fagytam.Itt értem utol Csanádékat.Rövid beszélgetés után kiderül,hogy Csanádnak esze ágában sincs futni,meghaggya Györgyinek és nekem ezt a feladatot.
Szép lassan el is maradt mögöttünk.Bele-bele kocogunk,de a java azért gyalog megy,mint rendesen.
Apáthy-sziklánál Szötskétõl kapunk pecsétet és csokit(Utóbbi állítólag csak a kiváltságosaké=)),itt még egész jó a tempónk,70 perc alatt ideértünk.Innen a futás nem annyira,az aszfalt viszont annál inkább jellemzõvé vált.Szerencsére nem tartott soká,hamar megint erdõben haladtunk,aztán meg már nem tudtuk,hogy tulajdonképpen hol...Volt az a rész,ahol a Zsávról a Z+-re kellett kanyarodni...
Na itt beleraktunk pluszba vagy egy km-t pluszba.Pedig jól ki volt szalagozva az elágazás,csak láttunk egy kutyát,aki gerendával a szájában is kitûnõen ugatott-ez annyira lekötött,hogy sikerült elnézni a kanyart.
Valószínûleg itt le is hagyott minket Rushboy,mert legközelebb csak a célban láttuk.
Mikor rájöttünk a fájó igazságra,már a Zháromszög elágazásnál voltunk,és le is mentünk a térképünkrõl.Na itt fordultunk vissza.Í
gy már hamar megtaláltuk Joe-t is,aki egymagában útonállt.Pecsét,Boldog Új Évet,aztán mentünk tova.Szépjuhászné,majd Hárs-hegy oldala-el a baljóslatú Körút mellett-szerencsére most nem kellett foglalkozni vele-elég volt a júniusi Ultramonoton...
Felfelé remekül haladok,Györgyi kicsit lemarad,de teljesen mindegy.A kilátónál megütközve tapasztalom,hogy még ebbõl a 19.512 km-bõl is levágnak az emberek?Szinte senki sem érkezett a helyes sárga jelzésen a csúcsra-és ez bizony szomorú.Tisztelet annak aki mégis!
Továbbhaladva erõs lejtmenetben haladunk,egy helyütt kötelek is voltak rögzítve a biztonságos haladás érdekében.Hamar leérünk a Nagyrétre,ahol szaloncukorral várnak a pontõrök,ami jólesik,mert kezdek megéhezni.Innen már csak két kõhajítás a cél-át az aluljárón,balra,és be az épületbe.Rushboy az ajtóban-az övé 1:52perc-gratulálok neki,majd õ el is szelel a második körére.
Mi azonban bemegyünk,célpecsétet kapunk,eszünk iszunk.2.49 lett a vége,ami azért nem is olyan rossz.
25 perc múlva elindul a kör elõröl.Csanád ekkor lép be az ajtón,Ebola pedig közli,hogy a seprûk már elmentek.Rendben.
Másodszorra 13 perccel kevesebb kellett a Hármashatárhegyre,de egy perccel a hivatalos pontzárás elõtt még sikerült felérni.
A táj alaposan megváltozott az elmúlt cirka 3 órában-a zúzmara java leolvadt a fákról,eltünt a gyönyörû napfelkelte,lett viszont elég sok,az elhaladó emberek lába nyomán csúszóssá vált rész.
Szinte semmi futással,emberkerülgetésekkel,jobbára eseménytelenül haladtunk elõre,kicsit húzott a combom az elsõ kör miatt,mint úgy általában,ha akármennyit futok is.Hárs-hegyre fel leülök egy kõre,egyrészt minek is sietni,másrészt jólesik ülni egy kicsit. Fenn a ponton meg majd szomjanhaltam,a pontõr lány némi ellenszolgáltatásért(:D-na jó csak pecsételni kellett:D) hozott nekünk valami "almás szart",ami finom édes volt ugyan,de meghatározhatatlan darabok úszkáltak benne-ezek utalhattak arra hogy Aloe-s a termék.
Mindegy is,megmentett a biztos kiszáradástól,köszi!
Innen már minden mindegy vót,hamar leértünk a Nagyrétre megint,ismét szaloncukrok az idõközben lepusztított készletbõl,majd célbaérés,virsli.A második idõ legnagyobb meglepetésünkre 3:18 lett.Másodikteljesítõsjelvény elfogyott,postán jön,de az elsõt azért megkaptam,meg mindkét színes oklevelet.
Ismét színvonalas szervezést láttunk az MVTE-tõl,Köszönjük,és köszi Györgyinek a társaságot,meg a fuvart be a városba,meg Csanádnak is köszi,meg ilyenek.Ja és ha jól végiggondolom ez volt életem elsõ 20asa:D-így illett hát,hogy kettõ legyen belõle!
Jövõre újra!
vaddino |
