Bakomyi Mikulás 50(szûk 47)-az elsõ 27,4km.....
Este nagyon korán sikerült lefeküdnöm,így reggel óra nélkül keltem-elõbb mint terveztem.Mivel a Gyõr-Zirc távolság csak "egy köpés",07:10-kor el is rajtoltam.Még az iskolából kifelé összefutottam az elõzõ túrán megismert tanárnénivel,de hiába csábítottam a papíron 50-es távra,õ a papíron 40-est választotta.A kettõ közti különbség 4,5km.Késõbb kiderült,ma nem voltam az az ideális társ...
Tehát irány a kék jelzés,ami a városon belül is eltéveszthetetlen,látszik hogy nemrég újíthatták fel õket.Városból kiérve kellemes emelkedõ,visszanézve látszik hogy ködben ül a völgy.Ezután leereszkedünk a Pintér-árokba,ahol megkapjuk az elsõ pecsétet.Pontõr kisasszony felettébb harsány,ennek okát nem kutatom,annál többet gondolkozom azon a "túratárson",aki valszeg merõ lazaságból a ponttól kb. 4m-re elõkapja nemiszervét,és elkezd csövelni.Védelmében legyen mondva,nekünk háttal.Hiába,a kultúrált viselkedés nem mindenki sajátja...
Pont után meredek emelkedõ,majd,ha jól azonosítom be a térképen a Takács-árkon keresztül leereszkedünk Borzavár széléig,ahol az itiner szerint szalagozást kell követni(letértünk a kékrõl).Mivel szalagot nem láttam,követtem a sokadalmat a Borzavári-ér jobb partján.Gyanús volt hogy szalagot továbbra sem látok,aztán elértünk egy hídhoz,amin ott volt a szalag,ebbõl arra következtettem,hogy a másik oldalon kellett vna jönni.Na mindegy,távot valszeg nem rövidítettünk,így nyugodtan haladtam tovább-most már a szalagok mentén.A sár uralta az utat,ragadt,csúszott rendesen.Viszont a Csárda -völgy nagyon szép,a sok fénykép miatt elég lassan haladtam.Itt a vízfolyást már Csárda völgyi pataknak említi a térkép,néhányszor át is keltünk rajta.Így érkeztünk el a 2. ep-hez a Csárda völgy torkollatában.
Átkelve a sínen rátértünk a piros jelzésre,innentõl a Cuhát kerülgetjük egészen a Kõpince-forrás ep.-ig.A völgy szép mint mindig.Sztem a legveszélyesebb átkelés mindjárt az elsõ,vízálló lábbeliben semmi gond, amúgy anélkül valszeg biztos a beázás.Mivel a levelek nagy része a földön hever,olyan dolgokat lát
az ember,amire nyáron esélye sincs.Több helyen látni,ahogy a magasban elhalad a vonat,hatalmas sziklák tûnnek fel, amiket az év nagy részében elrejt a lombozat.
Porva-Csesznek vasútállomás elõtt elfut mellettem Pap Gábor,váltunk néhány szót és már csak a hátát látom,azt sem sokáig.
Valahol ilyentájt kezdtem érezni a fájdalmat a bal térdem már említett külsõ felén.
Borzasztó mérges voltam ezen testrészemre,hiszen pl. egy Lõvérek,nem is beszélve pl. egy Tanúhegyek túrához képest ez egy síkvidéki kellemes séta.Na,de természetesen mentem tovább,gyönyörködtem a tájban,a megnövekedett látótávolságban,keltem át sorban a zúgókon,mígnem elértem a Kõpince-forrás ep.-hez.
Itt megint lecseréltem az amúgy kiváló minõségû gyõri vizemet forrásvízre,majd megismerkedtem Kerek repkény és Kékdroid túratársakkal akik épp a pontõrség mesterséget ûzték.
Ezután következett a túra leghúzósabb emelkedõje,fel a Zörög-hegyre a zöld jelzésen.
A lábam felõl egyre aggasztóbb hírek érkeztek,több megállást be kellett iktatnom,még egy "földszintes"tacskó-féle eb is leelõzött:-)) Zörög-tetõn megkaptam a pecsétet,és dagasztottam tovább a sarat Csesznek irányába.A hegy cseszneki oldalára átérve megcsodáltam a csodálnivalót elképesztõ panoráma képében.Büszkeség töltötte el a szívemet,kissé nagyképûen arra gondoltam,aki innen látja a várat az a "Jani",nem ám a kocsiból a Balcsira tartva,vagy a faluban leállított kocsiból kiszállva és 64 métert gyalogolva:-)).Aztán leereszkedés a faluba,át az út alatt,kis séta a településen,és egy fahídon átkelve és párat lépve máris a Kõmosó-völgy bejáratánál vagyunk.Belépve hatalmas mélység mellett halad a jelzés,a sziklafalhoz valaki segítségül láncot erõsített,érdemes használni,nem kell vagánykodni,elég egy rossz lépés és már nem kell gondolkodni azon,milyen jó lett volna kapaszkodni.
Itt megkapjuk a következõ pecsétet és irány felfelé a gerinc irányába talán a piros+ jelzésen.Itt még nem jártam.Meg is döbbentem mikor egy elhagyatott zsidó temetõt találtam a hegy tetején.Elgondolkoztam micsoda ostoba egy teremtmény az ember.....
Aztán ismét beértünk a faluba,és egy alternatív(nem direkt)útvonalalon,némi kérdezõsködést követve két alkalmi túratárssal megtaláltuk a Várkert sörözõt.A hideg szendvicshez semmi kedvem nem volt,csak a teát kértem saját bögrémbe,és el is indultam a Kõ-árok irányába,egy folyékony kenyeret szorongató fiatalember társaságában.Aki járt már ebben a nyiladékban,tudja hogy könnyen járható,szint szinte nincs is benne.Ennek ellenére a lábam itt teljesen felmondta a szolgálatot,a térdembõl az egész bal lábamba kisugárzott a fájdalom.Azon gondolkoztam,fel kell adnom,ezt közöltem is társammal,és mondtam neki menjen nyugodtan,én már nagyon belassultam.A gondolatokat aztán tett követte,a gézaházi ep.-nél vidáman elénekeltem néhány társsal a Télapó itt van kezdetû dalocska elsõ versszakát,majd tájékoztattam a krampuszt,hogy az Ördög-árkos kunkort én már nem vállalom,azt kihagyva folytatom a túrát,és ha lassan is,de becsorgok Zircre.
Gondoltam én.....
A 82-es út felé tartva azon a "hatalmas" emelkedõn aztán teljes lett a krízis.Lépni nem tudtam.Valaki javasolta,fogjak egy autót,ne gyilkoljam le teljesen magam.Átkeltem a fõúton,nézegettem az itinert.10 km volt még hátra. Kb.62 méter után megálltam,és visszafordultam.Levettem a kamáslit,egy pocsolyában lemostam a bakancsomat. Felhívtam Lendvai Imrét,bemondtam a rajtszámomat és tájékoztattam a helyzetemrõl, majd nagyon-nagyon letörve kiálltam a buszmegállóba stoppolni.....
Két úriember társaságában egy Audi hátsó ülésén értem célba.Nem így terveztem.
Lendvai úr még a telefonban mondta,azért menjek be a suliba.Ezt tettem.Durván 26 km-t teljesítettem a túrából,õk ezt egy 30-as oklevéllel és kitûzõvel honorálták.Én mondtam,hogy ha nem kapok semmit,akkor sem haragszom,hiszen nem teljesítettem amit vállaltam,õk meg azt mondták,így döntöttek.Köszönöm.
Összefoglalva:A túra nagyon szép helyeken vezet,gyenge 1100 szint van benne,amit egészséges ember észre sem vesz,nagyon kellemesen lehet haladni.A sár elég tetemes,de ha az sem lenne mit kellene legyõzni?:)).Némi kivánnivalót csak az ellátás hagy maga után,szerintem,bár nekem újonc túrázónak a Tanúhegyek az etalon e-téren.A legfurcsábbnak azt találtam,hogy nincs a célban ennivaló.Na,mindegy,tökéletes,mindenki igényét minden téren kielégítõ rendezvényt úgysem tud senki csinálni,ha tudod pl. hogy milyen ellátásra számíthatsz,és azt keveselled,többet pakolsz reggel a zsákodba és ennyi.Na,de nem akarom ilyen lehangoló mondattal befejezni,így azt mondanám,a nehézségeimet leszámítva,ez egy szuper túra,mindenkinek ajánlom!
Én ezzel idénre be is fejeztem a teljesítménytúrázást,visszatérésemet Kincsesbányán képzelem el,remélem ezt minden testrészem így gondolja:-)).Kellemes ünnepepeket és Boldog új évet kívánok mindenkinek!
|
