Túrabeszámolók


Szarvas túrák - Döbröntei családi séta

VagdalthúsTúra éve: 20082008.11.23 17:39:05
Szarvas 27

A túrán pontõr, seprû és ezáltal teljesítõ is voltam egyszerre. Péntek este érkeztünk a Szarvasházba, a tornácos házból felújítással kialakított turistaházba, ahol Sós Mari és Czibula Gyuri almapálinkával, velõs pirítóssal és paprikás krumplival várt minket.
Kelés 5-kor, majd a hosszú táv útvonala szerint indultam sötétben, havazásban Bakonyjákóra, a kocsmába, ahol 9:27-ig szólt a megbízatásom bélyegzésre. Misztikus volt a vár és a Bitva-völgye ebben az idõben, egyre sûrûbben esett, egyre fehérebbé borítva a tájat. A 83-as fõutat elérve már tejfehér aszfaltra érkeztem. A Zöldfa vendéglõben már kályhán, lábosban melegedett a forralt bor, ami nagy kedvenc, de most kissé évszakidegenül egy korsó sörrel kezdtem a napot. Az elsõ ember csak 7:30-kor érkezett, a szokásos pontnyitásra vagy azelõtt érkezõ futók ezúttal elmaradtak. Összesen két futó volt eleve, legalábbis a 27-es távon, mert csak õk érintették a falut. Gyûltek az ismerõsök is. Sejthetõ volt, hogy a hó miatti nehézkes utazás és lassabb gyaloglás miatt rá kell majd húzni a pontra, nem mintha olyan rossz lett volna a csehóban ülni, remek autentikus arcok között, akik persze kérdezték, merre megy a nép tovább, és miért arra, ezt mind egy nap és gyalog, hû, de minek mennek arra, az kerülõ, ott át tudnának vágni Polány felé, stb., szóval ahogy az elhangzik ilyenkor a helyi kocsmahivatalokban :-) Nagyon szimpatikus falu Bakonyjákó, kedves népekkel. 9:35 körül érkezik Old Eye, xuhana és Joeyline, adják a hírt: szucsatiék (Gethével, G(Dzsí)vel, Zsoli kutyával) elakadtak Városlõdnél a hóban, nem tudnak lejönni. Hûha, velük mentem volna haza, de Old Eye kocsijában még van hely. Adta magát, hogy Joeyline-nal, aki velük érkezett, tegyük meg a hátra lévõ 22 km-t. 10 óra körül indulunk el, de így is beérnek még páran útközben, a Csurgó-kútnál lévõ következõ ellenõrzõpontig mindenki elér a 27-es mezõnybõl. Kellemesen havas minden, a Bakonyalja csodaszép arcát mutatta. A Farkasgyepû utáni Z- útvonala és a Köves-patak völgye roppant hangulatos fehérben. A Csurgónál macikupac-cal küzdünk a geoládáért, pontosabban õ vállalja a vizes élményt, én óvatosabb vagyok, mivel két hete, a Cserhát-túrán alattam omlott össze a Zsunyi-patak hídja, és derékig merültem. Innentõl lemaradunk, és Magyarpolányig ketten megyünk Joeyline-nal. Közben a Csapási-földeknél kibukkan a távolban a Kab-hegy. A magyarpolányi iskolába a teáért már pontnyitási idõn belül érünk, ott érünk még jópár embert, majd velünk zár a pont. Innentõl gyönyörû szakasz jött, benne a Szentkút, ami igen kedves környezetben van, majd fõleg fenyvesek kísérnek, ami a hóval együtt pompás esztétikai élmény. Az elsõ havas túra a szezonban! Utolérjük xuhanát, Old Eyet és egy túrázó párt, a célig néhány méter különbséggel együtt megyünk. Ott méretes és míves kitûzõ járt, majd felmentem még egyszer a várba, hogy végre világosban is lássam. A szilárd élelmiszereket ezúttal kihagytam, úgyis kaptunk belõle péntek este, egy teát még lecsurgatok, átöltözés és búcsú. Hazafelé aztán a 8-es fõúton megkaptuk a bakonyi hózáport, látótávolság nulla, tejfehér massza, nagy küzdelem után kijövünk belõle, végül szerencsés a hazaút, bár útközben több autó nem így járt.
Nagyon jól éreztem magam nagyon szép tájon, szerintem lesz jövõje a Szarvas-túráknak.