Túrabeszámolók


I. Béla, Kaán Károly, Károly Róbert emléktúrák

csibaTúra éve: 20082008.11.10 11:10:21
I. Béla emlékére (35) 30


Harmadmagammal, Bella és Karesz társaságában vágtam neki ennek a túrának. Kicsit tartottam az idõtõl, mert még korán reggel komoly felhõk gyülekeztek az égbolton nyugat felõl. Szerencsére a túra alatt egy csepp esõt sem kaptunk nyakunkba, de végig felhõs idõben haladtunk.
Maga a túra nagyon szép útvonalon kalauzol végig. Kicsit sajnálom, hogy kikerült belõle a szurdok, de ez van.
9:40 –kor nekivágtunk a távnak a meglehetõsen enyhe idõben. Dömös házait elhagyva én megállok a Szentfa kápolna melletti Kaintz György forrásnál vizet venni. Jó lassan folyik, szinte már csöpög, de megéri kivárni. Nagyon finom a vize. Majd megkezdõdik a mászás. Az elsõ pár méter igen csak durva, szinte létra kéne hozzá, utána picit megenyhül, majd közeledve a kövek felé megint bedurvul. Dobogókõ felé nagyon szép kilátás nyílik, bár kicsit szomorkás az idõ. Megcsodálhatjuk a Rám – szakadék és a Lukács – árok mély bevágásait, az Árpádvár és a Rám-hegy kitüremkedéseit. Szép sorban megjelennek a kövek is, köszönt minket az óriás fej is. A vége felé picit eltévesztjük a jelzést, és az É-i oldalon megyünk, nem a gerincen. Pár száz méter után már újra a kijelölt úton járunk. Az utolsó métereket Karesszal megfutjuk fölfelé Prédikálószékig, ott Bellát megvárjuk, majd együtt indulunk tovább. Pilisszentlászlóig (ahol csoki is jár a pont mellé), sõt egészen a Király – kútig lényegében lefelé vagy szintben megyünk, igaz akad azért itt is egy pár emelkedõ. Király - kútnál újabb pecsét, de víz sajnos a kútból megint csak nem folyik. Ezután ismét egy szép emelkedõ vár ránk, fel egészen Dobogókõig. Olykor óriási embertömegeket hagyunk le, nagyon sokan vannak, és meglepõen sok a gyerek. Fent igen csak hideg van, és a szél is fújdogál. Jól esik a meleg tea a termoszból. Sokat nem is idõzünk itt, indulunk tovább. Innen már szinte csak lefelé, egészen a célig. A cél elõtt k b 1km-rel elérkezünk az utolsó ponthoz, a Prépostsági romokhoz és az Árpád-kori altemplomhoz, ami frissítõpontként is üzemel. Eszek is egy nagy szelet lekváros kenyeret és lecsúszik mellé egy tea is. Karesz megjegyzi, hogy a tea édesebb, mint a lekvár, és van benne igazság. Egy jó 10 perc pihenõ után besétálunk a célba. 15:05-öt ütött az óra.
Nagyon szép kitûzõ jár a teljesítésért, de nekem hiányzott mellé az oklevél, vagy emléklap. Kár, hogy ez nincs.
Összességében egy nagyon szép kis túra ez, egy – két igen csak izzasztó emelkedõvel tarkítva.

A végére egy kis adat (forrás: GPSmap 60CSx):
- távolság: 28,8km
- szint:1028

- valamint Trackan programmal:
- távolság: 28,79km
- szint: 990m