| csiba | Túra éve: 2008 | 2008.10.27 18:29:32 |
|
|
Másodmagammal, GPS Zolival vágtunk neki ennek a túrának. Nagyon kellemes õszi séta volt, néhol kicsit izzasztó emelkedõkkel, jó rendezéssel, kedves pontõrlányokkal és pontõrökkel és nem utolsó sorban csodálatos idõben.
Szerencsére nem kell korán kelni, a végére tervezzük az indulást. Kb 9:10 körül van, mikor elkezdjük falni a kilométereket. Jól esik az emelkedõ az elején, mert picit még hûvös a reggel. Innen még úgysem másztam fel soha a Hegyes - tetõ felé, de most így utólag úgy érzem, hogy meg kell ezt ismételni még többször. Az õszi erdõ csodálatos, a panoráma ami olykor elénk tárul, még csodálatosabb. Olyan érzésem támadt, mintha több ezer méteres hegyek között, a felhõk fölött járnék. A Duna fölött óriási a pára, semmit nem lehet látni a lenti világból. A túlsó parton meg átszúrják ezt a sûrû tejfölt a Visegrádi - hegység csúcsai. Lenyûgözõ látvány. Lassan elérünk a Szent - Mihály - nyeregbe, ahonnan pár száz méter és fent vagyunk a kilátónál. Elõtte még levadásszuk a geoládát, majd felmegyek a pontõrökhöz. Lefelé kocogós, majd gyaloglós Kövesmezõig. Lent elkapok egy kis beszélgetést bicajosok között, akik szintén ezen a túrán vannak. "Te, ha az aszfalt úton megyünk tovább, akkor az könnyebb, menjünk erre." "Ok". Hmm... Mi megyünk a Z háromszögön, elvileg ez a túra erre vezet. A csúcson kapunk egy pecsétet, majd lefelé ismét csodás kilátásban van részünk. A P jelzésen elérünk Törökmezõre, ahol egész állatfarm van már. Itt nekünk most nincs semmi, így megyünk tovább. Egy tisztáson feltûnik az etetõpont, ahol elidõzünk egy kicsit. A pontõr lányok nagyon aranyosak voltak, Zoli szerint is :) Pár perc múlva már a halastó partját koptatjuk. A patakvölgyben berobogunk Kóspallagra, ahol a kálvária felé vesszük az irányt. Fent jár nagyon finom csoki is a pecsét mellé. Ezután néhol egy kis dzsungelharccal lejutunk a turistaházig, ahonnan jön egy jó monoton emelkedõ. Megváltásként jön az emlékhely, ami után szalagos rész következik. Nagyon szép helyeken kalauzol ez a rész is, bár néhol eléggé harcolni kell az elõrejutásért. Egy - két bicajos szentségel is rendesen. Darabos - hegyen megvan az utolsó pecsét, innen meg lekocogunk Királyrétre. A meleg tea jól esik, de a virslit nem kérem. Remélem jól esett annak, aki megkapta! Majd a 15:40-es busszal hazaindulunk.
Mint ahogy azt az elején mondtam, egy nagyon jó túra ez, kellemesen fárasztó útvonallal. Jövõre is jövünk, ha tehetjük.
És akkor a végére egy kis száraz adat:
(GPSMap 60CSx & Trackan)
- táv: 30km
- emelkedés: 1172m
És egy kis jövõkép: a túra alatt felröppent bennünk a gondolat, hogy jövõre kéne egyet pontõrködni a "Dögölj meg"-en. Csóványost néztük ki magunknak, mert így legalább 2* is láthatjuk az elgyötört arcokat:) Reméljük összejön az ,amit így elméletben elterveztünk, és akkor egy nagyon jó kis pontot fogunk odabiggyeszteni. Szóval megéri másodjára is majd feljönni:) |
| |
