Túrabeszámolók


Vasas Maraton

RrBmIrGaMiDTúra éve: 20082008.10.14 14:52:34

Vasas 25 - Az elsõ...


Kiírás szerint: Táv (terepen): 23.5 km Szint (terepen): 1020 m


Nem tudom (azért talán mégis), hogy miért csak ilyen idõs fejjel (27) találtam rá erre az elfoglaltságra, de a lényeg, hogy rátaláltam. (Szerencsére) fiatal koromban azért volt alkalmam bõven túrázni, hisz egy vidéki kisfaluban nõttem fel, ahol volt "idõm" megismerkedni a környékbeli (nem túl magas) hegyekkel/völgyekkel, így azért a természetjárás nem áll oly távol tõlem. De maga a teljesítménytúra teljesen új számomra. (Épp úgy, mint a kövesd-a-túristaútvonalakat-és-bejutsz-a-célba típusú barangolás.) Szerencsére, sikerült találnom egy olyan barátot, akik fent említett dolgokban ugyanígy áll. (Szerencsés abból a szempontból, hogy így ugyanazokat az élményeket/benyomásokat élhetjük meg mindketten, újoncokként.) Így hát nem volt más hátra: keresni egy túrát. (Ajánlották, hogy elsõre azért ne egy Kinizsi 100 típusút válasszak, hanem egy 20-30 közötti távot. :-) Valószínûleg, nem is választottam volna egy ilyet, ismerve a jelenlegi kondíciós állapotomat, és azt a nem elhanyagolható súlyfelesleget (20), amit nap, mint nap cipelek magammal.)


Írány a ttt.tr.hu! Vasas 25. Szuper!!! Jól hangzik, van benne "emelkedés" is (1020), és viszonylag közel is van (így még a barátomat is rá tudom venni, hogy eljöjjön. :-)) Rosszul indult a reggel (6), mert bejött, amitõl tartottam. Esett (és csak egy nyári cipõm volt). Szerencsére, a társamnak az az (mint késõbb kiderült, jó) ötlete támadt, hogy induljunk el, aztán majd meglátjuk, hogy hogyan alakul az idõjárás. Mire Pomázra értünk, addigra már nem esett, csak a szél fújt, de kegyetlenül. De mi ez nekünk?!? Start: 8.00 (nem túl korai, de hát egy ilyen távnál simán belefér)


Az elsõ szakasz elsõ fele Pomázról kivergõdni végre a természetbe. Majd fel a Kõ-hegyre. Olyan lelkesedéssel vetettem bele magam a túrába, hogy csak úgy vágtattam fel a hegyre. A legtöbb energiát az vette ki belõlem, hogy folyamatosan biztatni kellett a társamat, hogy ezt simán meg lehet csinálni, gyereknek való túra. :-) Õ nem így gondolta. Mire felértünk a hegyre, már folyt rólunk a víz (kicsit túlöltöztem). Fent néhány fotó (nagyon szép a kilátás a hegyrõl), aztán gyerünk az ep.re. Tea. Hmmm... legalább jó meleg. Kérdezõsködni kezdtem - mint újonc -, hogy vajon milyen idõt jöttünk, elég-e ez a tempó, vagy sem (Belül tudtam/bíztam abban, hogy simán elég kell, hogy legyen, mert ha ennél gyorsabban kell mennünk, akkor az már futásnak számít. :-)) Megnyugtattak, hogy teljesen rendben van (és nagyon azt sem akarták elhinni, hogy az elsõ tt-nk.) Ezek a megnyugtatók szavak a társamra is jó hatással voltak - mintha kicserélték volna (teljes lelkesedéssel vette bele magát a folytatásba). Mint a túra végén rájöttünk, túlságosan is megnyugtattuk magunkat, így az elsõ 3. ep.n és a fotózásokkal kb. 30-40 percet eldobtunk.


Következõ Ep: Vasas-szakadék. Gyerekjáték. Egy pillanat alatt ott voltunk (Nem volt nehéz lopni a km-eket az erdõ szépsége mellett.) Néhány fotó, egy kis beszélgetés a pontõrrel, majd tovább. Ahogy kiértünk az erdõbõl, megérkezett, amire annyira nem vágytam: sár. De hál Istennek legalább sok volt. Így kb. méterenként le akarta kapni a nyári cipõmet. Valahogyan ezen is átvergõdtünk, és már ott is voltunk a 3. ep-nél. Csak úgy fogynak a km-ek. Köszönhetõ ez annak, hogy végigbeszéltük az egész túrát, ami tovább segítette tüdõnk tágulását.


Lajosforrás: A kedves pontõr néniktõl túl sok információt nem tudtunk kiszedni azzal kapcsolatban, hogy az idõnk mennyire jó. De mindegy is... :-) Itt egy jól megérdemelt napozás... ha már kisütött a nap. :-) De nincs megállás: tovább!!! Vissza az erdõbe, egyszer le (egy kis akadálypálya: kivágott fák végig az úton), majd újra fel. A következõ hegyen újabb fénykép. De várjunk csak valaki utólért... Már megint túl sokat idõzünk a táj kémlelésével. Ismét csak utólért valaki... Ez már nem vicc :-D. Nyomás, száguldás lefele a következõ ep.re (pedig nagyon szép volt a kilátás, de menni kell :-)) Újabb ellenõrzõpont a hegyrõl leérve:


Dömörkapu... és egy Szamba csoki :-) (a hegy déli oldalán nyoma sem volt annak, hogy itt esõ volt mostanában, ez már nem volt elmondható az északira) Aszfalt... Ezt annyira nem szereti a lábam. Végre egy újabb erdõ... egy szép patak melyen többször át kellett kelni. (Egyszer sikerült is belelépnem a nyári cipõmmel, addig játszottam :-)) Már megint utolért a hûséges követõnk. Kicsit érdeklõdtem, hogy õ mikor indult: 8.30... Áááá!! Itt jöttünk rá, hogy túl sokat álltunk meg egy-egy szép helyen, és az ep.-ken. -30 perc. Sebaj, ettõl még az szintidõ meglesz (ahogy számolgattam) De nem hagyjuk magunkat... iszonyatos tempót mentünk (mint a következõ ep-ken kiderült, annyira nem is, mint gondoltuk volna, mert a követõnkre rendre csak 2-3 percet vertünk rá. :-))


Az erdõben a következõ ep.: Lenkó emlékmû. Egy gyors pecsét, mert fogy az idõ, és itt egy szalagos rész jön, mert a régi útvonalat már nem lehet használni (legalább is ez állt az itinerben.) Nyílt terep, elõttünk a km-ek (mögöttünk még több, megannyi szép tájjal). Sár, sárdagasztás és persze napsütés. :-)


Már itt is a következõ ep.: egy vadászles alatt sátrazó p.õ.-k. (Bükkipuszta) Tovább, nincs megállás (folyamatosan számolok, mert újoncként még mindig nem tudom, hogy milyen idõt mentünk eddig). Számításaim szerint simán beérünk a szintidõn belül, de egy komolyabb eltévedés már nem fér bele. Az itiner kitûnõ volt: mi, akik nem követtünk még soha túristaútvonalakat, nyugodtan kijelenthetjük, hogy egy ilyen itinerrel eltévedni nem is nagyon lehet. (Köszönet a szervezõknek érte.)


Utolsó (elõtti) ep.: Király-kút. Idõ rendben: 11:40. Innentõl kezdve akár el is tévedhetünk, hisz 14.00-ig kell beérnünk, a táv nagyjából 2-3 km lehet (sz.e: 280m), ha jól emlékszem. Az eddigi lekomolyabb emelkedõ egy kicsit megtréfált bennünket, hûséges követõnkkel oda-vissza elõztük egymást (a végén õ nyert... hahaha :-)), de miután ezen túlvoltunk, már szárnyaltunk a cél felé.


Felértünk Dobogókõre... nem is hittük, hogy ott vagyunk... Még bennem volt a km, már bántam, hogy elsõre nem mertem bevállalni a maratont. :-D Emléklap, kitûzõ és egy kézfogás: Gratulálunk! (Én is magamnak, hisz sikerrel teljesítettem életem elsõ TT-jét! :-)) Gyönyörû panoráma: Duna, Rám-szakadék... stb. Még egy gyors ebéd, egy forró tea... Majd vissza Pomázra... majd haza.


Csodálkoznék, ha valaki végigolvasná ezt a hosszú beszámolót (:-D), de ha mégis így lenne, akkor itt az összegzés:


- szép (új) tájak - jó (/tiszta) levegõ

- tökéletes túra, szervezés 5-ös: már csak az itiner miatt is

- jó idõ (ez nem biztos, hogy mindig igaz, idén sem így indult)

- élményekben gazdag túra (kellemes idõtöltés, és remek sport) = megéri eljönni (egy remek hangulatú nap, persze, ehhez mi is kellettünk). Jövõre biztosan ott leszek megint. Szintmetszet*: GPSies - Vasas 25

tovább
* A képre kattintva részletes térkép és adatok (Letölthetõ: GPS, Google Earth, stb.)