Túrabeszámolók


Túrázz a vonatért!, Túrázz a Cuha-völgyi vasútért!

ParadTúra éve: 20082008.08.18 22:44:56
Túrázz a vonatért! (éjszakai, vezetett) - Hosszú táv

Jópár túrán részt vettem már, de bizton mondhatom ez volt az egyik legjobb.
Az egyik gyõri túrázó barátom javaslatára határoztam el magam erre a túrára. Vonattal mentem le Gyõrbe, onnét pedig már együtt vonatoztunk el Bakonyszentlászlóra, majd egykis sétát követõen megérkeztünk Vinyére a büféhez. Kicsit aggódtam az idõjárást illetõen, mivel mindenféle rosszat (esõt, jeget, szelet) ígértek éjszakára, de ennek ellenére meglepõdve tapasztaltam, hogy szép számban gyûltek össze az emberek a rajthoz. Gyors nevezés után az összes túrázó egyszerre indult el, este 10 körül.

Egy db-ig rendes köves úton mentünk, majd a Pakucs-pihenõ után elértük az Alsó-Cuha Szurdok-ot. Itt pár helyen át kellett kelni a patakon, illetve sziklákba kapaszkodva menni a szurdok szélén. Lehet persze, hogy ez nem a széle volt, de sötétben úgy tûnt nekem. Piros pont a szervezõknek, hogy ahol kicsit rizikósabb volt a helyzet, ott feszítettek ki kötelet, és mindig volt segítõ is.
Az Ördög rétnél ketté vált a társaság, aki a hosszabb távra vállalkozott az ismét átkelt a patakon. a többiek maradtak a túlparton. Átkelés után bevártunk mindenkit.

Eddig gyönyörû felhõ mentes idõnk volt, de ezekután néha már kezdett feltámadni a szél. Többünkben is felmerült, hogy kapunk-e egykis esõt a nyakunkba. Szerencsére megúsztuk. Miután felmásztunk egy sziklásabb részen, a végét leszámítva aránylag sima utunk volt Zörög-tetõig. Ott ismét megvártuk a csoport végét.

Végül lesétáltunk majdnem a Porva-Cseszneki vasútállomásig, és a Cuha-szurdokban megtettük az utolsó 5-6 km-t vissza Vinyére. Ezen az utolsó szakaszon (tíznél is) többször keltünk át a Cuha patakon. A tervezett idõhöz képest kicsit késõbb értünk be a célba, de ez egyáltalán nem zavart. A célban egy nagyon aranyos baglyos kitûzõt kaptunk, egy oklevelet, illetve egy csokit és egy pohár ásványvizet. Itt már megkönnyebültem, hogy nem lesz esõ, és száraz lábbal hazaérek.

A célból egy kedves hölgy visszavitt autóval Gyõrbe, így nem kellett visszasétálnunk Szentlászlóra a vonathoz. Szerencsére, mert amint elindultunk, elkezdett elég intenzíven esni az esõ. Gyõrbõl pedig vonattal hamar haza értem.

Csak jót tudok mondani erról a túráról, mert nagyon felkészültek voltak a szervezõk, a hosszú távon volt 4 túravezetõ, akik minden kérdésünkre készséggel válaszoltak, minden átkelésnél legalább ketten segítettek, de általában hárman. Egy-egy ember a két parton, a harmadik pedig középen adta a támaszt a köveken való átkeléskor. A túra egész távján raktak ki (ideiglenes) fényvisszaverõ jeleket, hogy aki esetleg lemarad az is tudja a sötétben merre kell menni.

Bevallom én kicsit féltem magától a túrától, mert eddig nem sok (jó) tapasztaltom volt az éjjeli erdõben való túrázásban, fõleg, hogy az eleje és a vége is szurdokon vitt keresztül, de ilyen szervezés mellett a maradék félsz is elillant belõlem.
Mégegyszer köszönet a szervezõknek ezért az elsõ osztályú túráért, és külön köszönet Robinak, aki végig segített, és nem utolsó sorban elhívott!