Túrabeszámolók


Erdőkerülő 25 - Foltán János Emléktúra

barlangimedveTúra éve: 20082008.07.06 19:42:28
Erdõkerülõ 25 - Foltán János emléktúra

Pár t.túrán már túl vagyunk, de a Börzsöny eddig teljesen kimaradt, valahogy nem találtunk nekünk tetszõ túrát a nekünk megfelelõ idõpontokra. Erre a hétvégére meg tulajdonképpen pihenõ volt betervezve, de valami azt súgta, hogy erre a Börzsöny-túrára mégis el kéne jönni.

Az igazság az, hogy fõleg a körtúrákhoz vonzódunk a mániákus autózási kedvünk miatt, és ez a túra nem tartozott azok közé, ráadásul a rajt (Nagyoroszi) és a cél (Királyrét) közötti közlekedés is elég körülményesnek látszott. Viszont volt egy olyan megoldás, ami nagyon tetszett: autóval a tetthely közelébe (Szokolya), egy kis bemelegítõ séta a domb túloldalán lévõ MÁV állomásra, egy kis vonatozás a rajtig, a túra végén meg pár megálló kisvasúttal az autóhoz, onnan meg irány egy dunaparti halsütöde, lehetõleg szemben a visegrádi várral.

Szóval pihenésképpen 5-kor ébresztõ, hogy 7:15-re Szokolyára, 8:00-ra a vasútállomásra érjünk. A rajthelyen kb. ötvenen szálltunk le errõl a vonatról, ennek ellenére pillanatok alatt a Pénzásás felé vezetõ úton találtuk magunkat, igazolófüzetünkkel és itinerünkkel a kezünkben.

A túra elsõ fele szép erdõkben tekeregve, eleinte picit sáros, késõbb köves szekérutakon, néha keskeny ösvényen, néha meg aszfalton haladt Királyházáig, közte két ellenörzõ és frissitõponttal. A második pont a Királykútnál volt, ahol a három pontõr közül a legfiatalabb kézenfogva vezetett el a forráshoz, majd vissza, majd körbe-körbe. Tündéri kislány volt, amíg velünk foglalkozott, el se tudtunk szakadni onnan. Aztán jöttek újabb túrázók egy kedves kiskutyával, és kegyvesztettek lettünk. Továbbindultunk Királyháza felé, ami után jött az a rész, ami miatt (legalábbis szerintem) a rendezõk erre vezették ezt a túrát, a Dobó-bérc (az újabb térképen Dobogó-bérc, de miért ?), a Foltán kereszt és a Hárs-gerinc. Se leírni nem tudom ezeket a szépségeket, se fénykép nem tudná valósághûen visszaadni, ezt az utat végig kell járni ! A Dobó-bérc különleges növényzettel fedett, folyamatosan emelkedõ keskeny gerinc, ahol a gyönyörû táj miatt tulajdonképpen élveztem a máskor kicsit nehezemre esõ kapaszkodást is. Egyszer azonban minden jónak vége szakad, így felértünk a bérc tetejére is. Itt egy feltételes ellenõrzõpont volt, amit a rendezõk kedves meglepetésként talányosra készítettek, többek szerint kód nélküli volt, szerintünk volt rajta kód és azt fel is írtuk az igazolófüzetünkre. Aki nem volt a túrán, annak rejtvény: Mi lehetett a kód helyén, ami így megosztotta véleményeket ? (megoldás: lent)

Ezután egy kis kellemetlen közjáték zavarta meg ezt az idillt, egy túratársunk ugyanis magányosan haladva valahogy rosszul lett, és szinte eszméletlenül feküdt a földön. Többen utolérték már, mire mi is odaértünk (senki nem ment tovább), de csak nagyon nehezen derült ki, hogy valószínûleg egy darázs csípése miatti allergiás roham vette le a lábáról. Sajnos orvos nem volt a társaságban, így egy kis konzíliumon határoztuk meg a rendelkezésünkre álló gyógyító kellékek alkalmazását. Végül két kalcium pezsgõtablettát oldottunk fel egy szurdokos bögrében (múlt hétrõl a zsákon maradt), és néhány korty Jagermeister kíséretében (kötelezõ túrakellék, életmentõ lehet) beleerõltettük a sérültbe. A túratársunk a szakszerû gyógyszeres kezelés ellenére egyre jobban lett, végül lábra állt és eleinte kis segítséggel, aztán már egyedül járva indult vissza ismerõseivel Királyháza felé (a telefonon értesített rendezõk is arra tartottak kocsival), és amennyire tudom, rendben leért oda.

Nekünk meg az elsõsegélynyújtás és a betegkísérgetés után újabb feladatunk keletkezett: szintidõre beérni a célba, mivel két és fél óra és több mint 10 km út volt még hátra. Ezért elõször egy kicsit megpakoltuk a kazánt szilárd és folyékony hajtóanyagokkal, majd teljes gõzzel haladni kezdtünk. A Foltán-keresztnél való idõzés, a Hárs-gerinc meredek, keskeny, köves ösvénye, a szép kilátásban való gyönyörködés és a szép emlékek felidézése kicsit fékezte száguldásunkat, de így is idõn belül érkeztünk be a Királyréti Fatornyos Fogadóba, ahol átvehettük a szép oklevelet és kitûzõt.

Összefoglalva: ideális idõben, gondosan kiválasztott gyönyörû útvonalon, igényesen elkészített segítségekkel (itiner, vázlatok, kitáblázás) és nagyon barátságos hangulatban megrendezett túrán vettünk részt, amit nagyon nagy kár lett volna kihagyni. Köszönjük mindenkinek, aki részt vállalt a rendezésben !


-(a kód helyére azt írták: „NINCS”, ezt lehetett így is, úgy is értelmezni)-