| bandikaa | Túra éve: 2005 | 2005.05.22 14:50:41 |
|
|
Káli 60
Igen, még mindig a házi feladat kategória, mindig az is lesz :)
Miután hosszas(?) vívódás után a Káli legyõzte bennem az Õrséget, szervezkedni kezdtem a leutazás módját. Háááát, ez igen érdekesen alakult, végül is csokitakarokkal összesen 5en (Õ, 4 OT, meg jómagam) péntek este negyed 11kor sikerült elindulni :)
Negyed egykor szunya, 3man nálunk, csokitakarok és Gábor visszament Révfülöpre "társadalmi életet élni".
Reggel 3/4 hétkor ébresztõ, olyan 7:50 körül nevezés, persze hogy kutyával. Kócos megint osztatlan sikert aratott, ahogy ezt tõle már megszoktam. :) Kicsit megsértõdött (igen, egy puli tök egyértelmûen kifejezésre tudja juttatni, hogy most morc!) amikor hazavittem, és otthon hagytam... Tudom, tudom, nyugodtan vihetném túrázni, de egy puli még mindig nincs 60kmre kalibrálva.
A többiek 30ra és 15re neveztek (csokitakaroknál "megtört a jég", ahogy lejjebb írta is), de aztán kb 30ra jöttek. A salföldi kocsmahivatalnál elváltunk, innen jó darabon egyedül mentem. Szemberként többször is Galadh Ereb és gethe kartárssal találkoztam. Kari bácsinál szvsz nagyon rossz volt a bor, legalábbis a fehér... Egy pohár se gurult le, annyira nem esett jól. A kopasz hegy aljában másodszor jött szembe a fent említett két topiktag, azzal, hogy nincs szalag lefelé a hegyrõl... Hát, én tavaly alapján asszem letalálok, vagy valami ilyesmit találtam mondani, de nem lett igazam.... A pont után volt szalag, de aztán egyszer csak nem. :( Hoppá. A végén azt a megoldást választottam, hogy nem keresgélek, hanem toronyiránt lezúzok a hegyrõl. Lépcsõzni lefelé nem volt kedvem, az idõért meg kicsit aggódtam, salföldig eléggé kirándulós tempóban és stílben nyomtuk.
A fekete hegy aljában utolértem Galadh-ot és Gethét, innentõl gyakorlatilag együtt mentünk végig.
A henyei kocsmában kis pihenõ, aztán rövidítés és a tavalyihoz hasonló elkavarások nélkül értünk be Monoszlóra, onnan pedig könnyû menetben a Hegyestûi geológiai bemutatóhely volt a részcél. Most bizony föl kellett menni a csúcsra a pecsétért, de a kilátás bõségesen kárpótolt mindenkit a meredek mászásért.
Innen már csak séta a cél, csak közben nagy megdöbbenések fõleg Galadh részérõl, hogy micsoda tájon vagyunk... Gethe megkövetett, hogy na most már teljesen megérti a környék iránt táplált érzéseimet :)
A Millenniumi kilátóból még egyszer végigtekinthettünk a "világ egyik legszebb táján", egészen Balatonkeneséig szabadon szárnyalt a pillantás...
A célba olyan 20:00 körül, büszke, határozott léptekkel (jó színészek vagyunk :) ) sétáltunk be. Az idõ olyan 12:00, ami épp ötös átlagot jelent.
Épp elértem a 20:18as vonatot hazafelé, de mégsem álltam be rögtön a forró víz alá, mert nem volt szívem csalódást okozni a kutyának, így hát elvittem sétálni :) |
| |
