Bakony 25
GPS-el mért távolság: 21,4 km; barometrikus magasságmérõvel mért összesített szintkülönbség: 495 m.
Reggel a nevezés után, még vártam jó 40 percet a fehérvári túratársak érkezésére (magyar tömeges közlekedési menetrendek csodája). Patrik, Mercédesz és Dominika, az elsõ másodpercben bejelentette igényét a túrabotjaimra, valamint a GPS-re, ami késõbb folyamatos belvillongási témát jelentett számukra. 9 óra körül nekivágtunk a távnak. Az idõjárásban sajnos csalódnunk kellett, sehol az ígért szép tavaszi idõ. Szemerkélõ esõben kezdtük a túrát. Nem sokkal azután, hogy kiértünk Herendrõl, már el is kapott bennünket az elsõ esõ. Jól látszott a dombtetõrõl, hogy elõttünk is, és balra tõlünk is esik. Ettõl kezdve, csaknem Csehbányáig így váltakozott az idõjárás: Esik, eláll. Levetjük az esõkabátot, újra rákezd. Szerencsére nem volt azért túl nagy esõ. Ahhoz viszont elég, volt, hogy a még egyébként sem túl száraz utakat, csúszóssá, ragadós sárossá tegye. Csúszkáltunk rendesen. Az elsõ ellenõrzõ pontot hamar elértük. Lyukasztás, ruhaigazítás, a gyerekeknek egy kis kalóriapótlás, s máris mentünk tovább. A Lombos-tanyánál kiértünk az aszfaltra, majd tényleg rövidesen lekanyarodva arról, megkezdtük a túra legnagyobb emelkedõjét. Egész jó tempóban haladtunk. Meg is izzadtunk rendesen. Pár nap alatt sokat nõtt a medvehagyma, viszont nem volt olyan illata, mint hétfõn, a Burokvölgyben. A Középsõ-Hajagon odaértünk, a túra egyetlen frissítõ pontjához, ahol a gyerekek megebédeltek, a magukkal hozott elemózsiából, mivel a ponton, csak teát osztottak. Ettõl a ponttól kezdve, már inkább dagonyás volt a túra, mint nem. A sár miatt, egy nyiladékban, rövidítettünk pár száz métert, mivel az jól járható volt. Tõlünk jobbra, egy víznyelõ barlangot tártak fel.
A piros jelzésre érve kezdett igazán esni az esõ, s vált a lejtõ csúszóssá. Az Õsbükk közelében Patrik esett is egyet. A Kövecses-tanya közelében olyan mély sár volt, hogy a kisebb gyerekeket célszerû volt vinni, mivel teljesen elázott volna a cipõjük. Õk persze egy cseppet sem haragudtak ezért. A Fodor-tanyai elágazótól, az Öreghálásig egész tûrhetõ úton talpaltunk, ellenben az ellenõrzõ pontot nem volt könnyû elérni, a sáros meredek emelkedõn. Megkaptuk, az újabb pecsétet, s irány Csehbánya. Itt a 25-ös és az 50-es táv elágazójánál, megint többen elnézték a piros keresztjelzést. Nemsokára, végre murvás útra értünk, s vége is lett az igazi nagy dagonyának. Késõbb is adódtak sáros részek, de már nem voltak vészesek. A Hosszú-földeken keresztül beértünk a faluba, ahol csaptunk egy kis frissítést. Itt csatlakozott hozzánk két herendi diáklány, akik lemaradtak saját csoportjuktól, és nem voltak biztosak a tájékozódási képességükben. Gyakorlatiasan gondolkoztak.
Beértünk a Torna-patak völgyébe, ahol újabb tavaszi virággal találkoztam. Kis hullámvasutazás következett az utolsó ellenõrzõ pontig, gyermekvontatással. Két 8-9 éves gyerek, alaposan meg tudja vetni a lábát játékból, ha nem akar jönni. Fölértek egy 15%-os emelkedõvel. Vízszintes terepen is szakadt rólam a víz. A Vámos- és Torna-patakot sokkal könnyebben kereszteztük, mint tavaly. Következett az utolsó jobb kaptató. Az út mellett találtunk egy kevés madársóskát, amibõl csipegettünk is. Ettõl kezdve váltott az idõjárás kellemesre. A mezõre kiérve, egy csomó birkát láttunk, amit a gyerekek szerettek volna megsimogatni. A birkáknak nem volt kedvük hozzá, így leléptek elõlünk. A gyerekeknek, persze eszükbe jutott, hogy tavaly ezen a szakaszon vittem õket a hátamon, így erre most is sort kerítettünk. Ki nem hagyták volna. Rövid séta után elértük Városlõdöt, ahol csacsi etetés és simogatás következett, majd a befutó.
A célban megkaptuk az utolsó pecséteket, az oklevelet és a kitûzõt.
A túra, sár nélkül alapvetõen könnyû lenne, de ez megint nem jött össze. Ár/érték aránya, a rosszak közé tartozik. 500/400 Ft-ért oklevél, kitûzõ, s a Hajagon tea.
A kellemetlen idõjárást és a sarat leszámítva, jó hangulatú túrán vagyunk túl. Gyorsan eltelt az idõ. Alighanem én is és a két kisebb gyerek is kevésbé fáradt volna el, ha külön megyünk, de az idõ sem telt volna ilyen jól.
Néhány kép, a hétvége felé megtalálható lesz a balatonfürediek honlapján (www.bfuredite.fw.hu), a Fotógaléria 2008-as événél.
|
