| Lilla | Túra éve: 2008 | 2008.02.18 09:39:28 |
|
|
PITE 20:
A mai nap bizony nem okozott gondot a koránkelés (nem úgy, mint hétköznap), hisz már félálomban tudtam: ma túrázni megyünk!:-) Így már magamtól sikerült (ébresztõ nélkül) felébrednem reggel 6-kor, ami nálam nagyon nagy csodának számít. Jól felöltöztem, hisz nem volt valami gatyarohasztó meleg, majd a szélvédõ jégkapargatása után elindultam kutyámmal, Vacakkal olyan 7 körül. Negyed 8-ra a Domus-parkolóba érkezve felvettem mászó társamat, Krisztit. Neki ez volt élete elsõ teljesítménytúrája, szerencsére sikerült rávennem, hogy a hideg szeles idõ ellenére is tartson velünk. Vacak elõször megugatta (félelmében), majd egy- két perc után nagyon jól megbarátkozott vele. Az orfûi kanyarok viszont felkavarták a kutyus gyomrát, aki nem gyõzte az ablak felé tartani a kis orrát (engedtünk neki be egy kis levegõt). Még a fûtést is levettük, nehogy gond legyen. 7.45-re beértünk az abaligeti parkolóba, ahol bizony alig találtunk helyet.
Nagy meglepetésünkre jó sokan voltak a rajtban, több mint fél órát álltunk sorban.
Majd elindultunk...Már a túra leges legelején sikerült rossz irányba fordulnunk, ugyanis véletlenül a 10 km-es táv elejére tévedtünk, de szerencsére idõbe kapcsoltunk, hogy melyik a jó irány.
Az elsõ pontnál kaptunk finom nápolyit, meg csináltunk pár képet.
Egész jól haladtunk, megtaláltunk minden jelzést. A Jakab-hegynél nagyon szép kilátás fogadott, ott is csináltunk tájképeket. A Sárkány- kulcsos háznál nagyon jól esett a margarinos kenyér, raktunk rá jó sok hagymát. :-)
Utunk zökkenõmentesen, eltévedés nélkül zajlott, 4 és fél óra alatt sikerült megtennünk a 20 km-es távot. Nagyon jól éreztük magunkat, Krisztinek is tetszett élete elsõ teljesítménytúrája, máskor is szívesen jön majd. Vacak is élvezte a túrát, rohangált össze- vissza, ezért õ kb. kétszer annyit gyalogolt, mint mi.
A célban kaptunk finom almás pitét, emléklapot és kitûzõt.
Mielõtt elindultunk hazafele, nagy meglepetés fogadott minket, ugyanis jött egy nagy szürke felhõ, és elkezdett esni a hó. Kb. 4-5 percig tartott a hózivatar, majd útközben már nem esett, Pécsen viszont ismét esett, de közben a nap is kisütött. Vacak elfeküdt a kocsiban, már egyáltalán nem zavarták az éles kanyarok.
Összefoglalva, jó kis túra volt, köszönet a szervezõknek a sok finomságért!
Lilla
|
| |
