Túrabeszámolók


Bakony 50/25/10

lutakTúra éve: 20052005.04.12 05:15:44
Bakony 25

Elsõ túrám egyedül, és tetszett. Most többet láttam a természetbõl és többet hallottam a madárdalból, mint eddig bármikor, mivel nem dumáltam folyton. Persze ez nem jelenti azt, hogy a jövõben antiszociális leszek :) Most sajnáltam, hogy nem volt nálam fényképezõgép, mert sok szépet láttam és ihletet kaptam...

Sikerült egy korty víz, telefon és óra nélkül elindulnom, de késõbb minden jól alakult. Az elsõ ep. mellett ugyan simán elmentem volna, de a pontõr utánamszólt :) Nem számítottam rá, hogy Herend határában rögtön ep-be botlok. Ezután egy nyílt dombtetõre értem és jól körbenézhettem. Még borult volt az ég a reggeli esõ után, de a nap már próbálkozott. Ideális idõ volt, polóban pont jó. Az erdõbe beérve szóbaelegyedtem két túrázóval, akiktõl az aszfalutat elérve elbúcsúztam. Itt nem túl okosan az emelkedõn felfelé kezdtem almát majszolni, a levegõvételek között harapdálva.

A Nagy-Nyergesre felérve hóvirág mezõk és medvehagyma fogadott a szép bükkerdõ alján. Nagyon tetszett! A sárga+ elején a 2. ep. katonai sátra és nagyon kedves pontõrök vártak. Tea valódi citrommal korlátlanul. Még kértem 2 pohár ásványvizet is, mondván fel kell tankolni, nincs egy korty vizem sem. Erre adtak egy fél palack vizet. A jelek nagyon jók voltak, még sosem jártam erre, de a térképet nem kellett elõvennem, így csodálhattam inkább a gyönyörû öreg bükköket a KDP ezen szakaszán. A térképen is jelzett õsbükk törzsére a gyengébbek kedvéért rá is pingálta valaki "õsbükk". Fodortanya környékén szokatlan szivárványszínû nyílra lettem figyelmes, ez mint kiderült mágikus szivárványrituálék helyszínét jelezte. Ennek lényegét a talán szanszkrit jelekbõl nem sikerült megfejtenem. Szintén nem tudom mit jelentettek a Hajagok környékén a piros-sárga és a barna-zöld jelek.

A 3. ep. az Öreghálás ház után várt, majd a P+ elején fakitermelés dúlta fel a környéket, de hamar egy szinte járatlan ösvényre tért a jel, de itt is tökéletes volt a jelzésfesõk munkája.

Csehbánya határában kiterjed 40-50 cm mély hókupac adott némi támpontot, hogy elképzelhessem a bakonyi hófúvásokat. Az utolsó ep. már az OKT szakasz kezdetén fogadott. Itt egy emelkedõ elõtt leültem szendvicset eszegetni a napsütésben. A domb tetejérõl pedig szántóföldek szélén ereszkedett le az út, és már csak egy kis aszfalt a célig.

Az itiner szerint 24,3 km-t 4:33 alatt tettem meg, egy szép és nagyon jól jelzett útvonalon. Veszprémi ebéd után, jól szórakozva a vonaton a kupétársak beszélgetésén, 5 órára már itthon is voltam. Örülök, hogy részt vettem a túrán, igazán jó volt.