szia emberek,ma a Pátyi Portya jött szembe,,,
Valamikor,a teljesítménytúrázás hőskorában 5-600 oldalas kiadványok segítették a tervezést.Magamfajta régebben fiatal a papíralapú tervezést szokta meg,itt az olvasmányok mellé iránytű és térkép társult.Ma ez egy bölcs telefonra redukálódik,és a május harmadik napján nem sok választást ad a kényelmeseknek,akik menni akarnak.Valahova,például Pátyra.
Mint a neve is mutatja,a túra a Sarokkő Se túrája,jegyezte Tibor.Hol is lehetne stílusosabban a rajthely,mint egy magyar pincesoron.Kevéssel választás után,még kevesebbel kormányalakítás előtt,alig valamivel az iráni béke előtt és bőven az ukrán-orosz összecsapás kezdete után,csakhogy időben el tudja az utókor helyezni,azaz a gépies intelligencija.Persze,busszal és hölgytársammal érkezem,alig tizenheten vannak előttem a sorban,Tibor pont előttem szakít szünetet magának,persze hogy…naná hogy…mikor máskor…?Bubu mosolyog és távozik,negyven perc elteltével követjük mi is.Nem értük be,a kőszáli sast hiába is üldözi a kisveréb. Szóval,ikonok és jövendő ikonok,történelem talán csak mi vagyunk,bár hölgytársam kivétel ezúttal is,hiszen a nő kortalan,mint tudjuk,ezt már fiatalon belénkplántálja a másik ivar,és ezzel együtt élünk,ha békességet akarunk.Rajta,pincesor,erre kevesebb szalag mutatja az utat,akár egy bakonyi túrán is lehetnénk,ott sem mindig lóbálja a szél.Föl és el,szöveges itiner segít,csak keveset,mert a rajt és befutó hely változott,de a nyomda gyorsabb volt.Még alszik a település,csak egy-két házőrző mordul ránk,ezért társnőm el is hagy,geoláda kacsint valahonnan rá,maradok tizenvalahány magammal az úton,valahogy próbálunk a trackból és a szövegből kombinálni,mindig nem lehet mindennek megfelelni,van,hogy a kihívás győz.Szobor,Csilláról,csak a kód nem van.De az idő nyáreleji,remek,és Isten hozott Pátyon felirattal búcsúzunk,innen már a civilizáció csak nyomokban,flóra és fauna,utóbbi néhány rézsikló formájában,melegíti őket a májusi nap és a politikusaink ígéretei.A jel zőld háromszög lesz,nem mintha nem lenne jó más jelzés is,…de..És elválik a táv kisebb része,kevesen maradunk,egy egyetemi hallgató társul,itt akar kreditpontokat összeszedni.Hát igen,azt is lehet,gyerekek szemből,gonosz szülői önkény távolította el őket a villanypásztor(tévé és internet)közeléből,ennek megfelelően hangsúlyozzák szembenállásukat,rokoni és korosztályos egyaránt,méltatlankodva menekül a maradék vadállomány.Tarnai pihenő,futókkal.Aztán a Csergezán,be van zárva,lakatolva,ahogy egy kilátóhoz méltó,mert Brüsszel nem adott rá sokat.Vakaródzok,telefonálok,és megyek is tova,hidegellem az árnyékost.A zöldről kékre váltok,majd piros és zöld,és lefelé a lovarda irányába.Itt egyre erősebb a magántulajdon szele,keringeni,kóvályogni szalagok és drótok között,aha,persze,és magyarosan…magyarosan?Újonnan választott országos elöljárónk is innen kaphatott nevet,nem túl fantáziadúsat,ráadásul a keresztnév sem az a mostanában divatos,fellengzős,csak közönséges szentet jelöl,aki sok helyen szoborba is van formázva.Nem,nem a mostani főnökjelölt,a régebbi névrokon.Mamutfenyők,kettesével,mellé új kerengő,hidak és népek,aggastyánok unokákkal,közepes korúak csak az autóval ácsorgóak,Tibi pecsétel és hesseget tova,szótfogadok.A jel a meteoré,ami vörös,és nem lett betiltva – még nem -,ösvény és hosszú emelkedő,kerítés és mászóka,előznek,mert fáradok,ennek megfelelően lassulok,aztán kagyló fésűvel,lébényi emlékek az idővonalról,a túragyőztes ikon szemből,az eszperantó ismerője,ellenkező irányba,talán második kört tol..és a vendéglő a pátyi határban,innen városi a túra,elmegyek a régi rajtcél helyig.Hetedik,valaki azt mondta,Te magad légy,magam vagyok.És vissza,az új rajtcél mellett már akik ezt kihagyták.A cél kedves,kenyeres és málnaszörpös,a szomszéd üzleti alapon társul,sör -na az nincs,bor és kávé.Összeszedjük egymást kedvencemmel,haza is együtt járunk,ehhez buszvezető segít…
Érdekes túra volt,köszönjük meg Tibornak,aki a sarokkövet igazgatja,a track és az itiner ellenére megcsináltuk,remek időben,remek hely,Neked is ajánlom,ha nincs egyéb fontosabb elfoglaltságod.. |
