OKT

OKT fórum 

lista a hozzászólások időrendjében

<<< 8.sz. túra: Városlõd - Zirc10.sz. túra: Bodajk - Szárliget
9.sz. túra: Zirc - Bodajk
Vöröss Bejárás: 2021.12.12. Rögzítve: 2021.12.12 21:16:49

Bakonykúti – Bodajk, 2021. dec. 12.


Az út szinte végig havas, a jelzések rendben megvannak, a pecsétek kiváló minőségűek. Eltévedni nem nagyon lehet, egyedül Bakonykútiból kiérve érdemes megnézni, hogy az új vonalvezetés merre visz, nehogy valaki megszokásból elinduljon a régi irányba. Én egyedül ott hiányoltam jelzéseket, amik jobbra vezetnének.

A Gaja-völgy Bodajk felé eső végénél a ház kerítése mögött kell elindulni visszafelé jobbra. Talán ott nem egyértelmű még a jelzés, de a rövidesen balra felfelé elkanyarodó útban látszik majd egy bal oldali fán a jelzés. Érdemes még a Gaja-völgy utáni emelkedőn fotózni, be lehet látni a völgyet egészen a víztározóig. Van egy rövid kék háromszög jelzés is, az is megnézésre érdemes kilátóponthoz visz. Még geoláda is van a közelben, ha valakit ez érdekel.

A téli táj gyönyörű, de most egyes helyeken alattomosan csúszik az út, túrabot és/vagy hómacska erőteljesen ajánlott. Minket még az igen viharos szél is taszigált, úgy még nehezebb talpon maradni.

 
VeresIbi Bejárás: 2020.05.03. Rögzítve: 2020.05.18 10:29:34

 Májusban szépen járható a Zirc-Borzavár szakasz. Csalán sehol! :D Az út végig jól követhető. Túraleírás gyerekkel túrázóknak: http://gyerekkelakeken.blogspot.com/2020/05/bakonyi-barangolas.html

 
Bszilasi veszedelem Bejárás: 2020.04.11. Rögzítve: 2020.04.11 22:28:18

 Kisgyóntól Bodajk felé haladva teljesítettük a távot. Nehézséget a kisgyóni és bakonykúti közötti szakasz felénél tapasztaltunk, ahol az erdős részből kiérve a szántót egy nagy jobbkanyarral kerüljük meg, majd a végén balra elfordulva haladunk tovább a közép-dunántúli piros út és a Burok-völgy felé. A kereszteződésben, ahol élesen balra kell fordulni a földek után, ugyanis nem egyértelmű, hogy merre kell menni, az ott álló kis fán 3 jelzés is van, de eléggé összezavaró, az egyik ugyanis ellenkező irányból helyesen mutatja, hogy jobbra kell fordulni, de Kisgyón felől nem egyértelmű, hogy balos forduló következik, ráadásul a kanyar utáni egyenes szakaszon is csak hosszú idő után van jelzés. Ha véletlenül valaki erre halad, akkor figyeljen, de remélhetőleg javítják majd, a Gerecsében napokkal az egyik tájékoztatásom után nagyon szépen és egyértelműen festettek fel egy hasonlóan többértelmű részt, az már járható.

 
KFeri Bejárás: 2019.10.19. Rögzítve: 2019.11.02 21:52:44

Bakonykúti - Bodajk


A reggeli köd feloszlása után ragyogó napsütésben túráztunk, a bogrács-hegyi és a kincsesbányai kalandok pedig különösen emlékezetessé tették ezt a napot...


Fényképes beszámoló a túráról: turaelmenyeim.blogspot.com/2019/11/okt-9-bakonykuti-bodajk-20191019.html

 
KFeri Bejárás: 2019.09.14. Rögzítve: 2019.10.11 11:30:48

Zirc - Csőszpuszta


Szeptember közepén újabb bakonyi szakaszt jártam végig, a fényképes beszámoló a következő címen érhető el:


turaelmenyeim.blogspot.com/2019/10/okt-09-zirc-csoszpuszta-20190914.html

 
KFeri Bejárás: 2019.08.19. Rögzítve: 2019.09.16 22:33:07

Csőszpuszta - Bakonykúti


Fényképes beszámoló a bakonyi barangolásunkról: turaelmenyeim.blogspot.com/2019/09/okt-09-csoszpuszta-bakonykuti-20190819.html

 
grobpeti Bejárás: 2018.10.28. Rögzítve: 2018.10.29 19:59:32

Zirc-Tés

 


Zirc és Nagyesztergár között az útvonal nem túl izgalmas, végig az országúton halad. Utána viszont beindulnak az izgalmak. Rögtön a falut elhagyva el lehet kavarni, a két út közül a jobb rejti a kéket, bár a bejárattól ez csak később nyert megerősítést. A jelek Bakonynánáig elég esetlegesek, sok helyen hiányoznak vagy nem egyértelműek, jóllehet mi ősszel voltunk, így  bokrok nem takarták el őket - mivel nem is voltak. Igen sok helyen nagyon rossz volt a felfestés helyének megválatszása is, főként a behívó jelek hiánya fájó és amiatt lehet könnyen elkeverni. Veimpuszta után nem szabad a fő nyomot követni, az első alkalommal balra kell fordulni, ez megint párszáz méter után derül csak ki, majd alig 500 méter után letér a nyom az erdészeti útról az erdőbe - na ezt nem jelzi semmi! Ráadásul nyáron még az ösvényt is igen esélytelen észrevenni. A Gaja patakon való átkelés után a felfestések kicsit jobbak lesznek, de nagyon figyelni kell. Csak a Bakonynánára vezető aszfaltút elérése után lehet fellélegezni. GPS nélkül szerintem még mindig ott kóvályognánk. 

Bakonynánán a pecsét rendben volt a falu szélén a jelzőoszlopon, egyedül az aggresszív katicák inváziója volt zavaró. Innen a jelzések a Római-fürdőig nagyon jók. A Római-fürdő vízesést érdemes nem kihagyni, csak 300 méter a kéktől. Innen Jásdig egy helyen lehet eltévedni, de ott nagyon, megint semmi nem jelöli a letérést: a Vadalmás forráshoz való letérés után bal oldal lesz egy rét, rajta cserkésztábor maradványail (focipálya, esőbeálló stb.), na az után rögtön le kell fordulni balra és átkelni ismét a Gaján. Ha valaki eltéveszti, nem gond, a murvás út is Jásdra megy, csak kihagyja Szentkutat. A jelzések a patak után is elég esetlegesek.

Jásd után Tésig a jelzések már rendben követhetőek, ezen a részen nem volt egyedül gond. A korábbiakhoz képest kaptatósabb a rész. Javaslom, hogy az emelkedő vége felé térjetek le a kék háromszög jelzésen a Széchényi Zsigmond kilátóba, gyönyörú a kilátás, kb. 400-500 méter kitérő és szintén a kék háromszögön vissza is lehet csatlakozni a kékbe. Nyáron még cudarabb lehet a tájékozódás, GPS nagyon ajánlott. A patakátkelések és a növényzet így ősszel nem volt vészes.

 
grobpeti Bejárás: 2018.10.20. Rögzítve: 2018.10.26 18:51:09

Bakonykúti-Bodajk


A hétvégén a Bakonykúti-Bodajk szakaszt teljesítettük, még a régi útvonalon. Eltévedni csak egy helyen lehetett, ettől eltekinte a jelzések jól láthatóak (így ősszel) és jól követhetőek. Az egyetlen elkavarás Bakonykúti után kb. 2 km-rel volt, egy majornál, ahol a kék teljesen feleslegesen bevitt a susnyásba, majd bozótharc után vissza ugyanarra az erdészeti útra. Fehérvárcsurgónál áthelyezésre került a kék, mert bővíteni fogják a víztározót. Az új jelzésekről nem tudok mit mondani, mi még a régi, lefestett jeleket követtük egészen a tározóig, majd annak a partján végig. A Gaja-völgyben is történt egy rövidítés, annak az okát nem tudom, de követhető. A Gaja-szurdok így ősszel csodálatos volt. A Bodajk előtti hegy kicsit kaptatós, de megéri felmenni, csodálatos a panoráma a Vértesre. A pecsétek mindenhol rendben megvoltak.

 
Zsocka Bejárás: 2018.10.14. Rögzítve: 2018.10.15 12:41:31

Zirc - Tés:


Nagyesztergár után az erdő elején mi egyből elvétettük az utat, kicsit balra tartottunk a kicsit jobb helyett, de elég hamar korrigáltunk. A patak völgyébe leérve még úgy is nyirkosak lettünk, hogy nagyjából hetek óta nem esett eső; máskülönben viszont most ideálisnak tűnt az időjárás erre a szakaszra a többiek által említett dzsindzsa fényében. Nyakig érő csalánnal nem találkoztunk az egész szakaszon, csak térdig érővel. ;)


Veimpusztánál a térképen "útnak" tűnő valami elég megtévesztő, igazából kicsit bozótharc volt valami vízmosásban. Ez után, amikor jobbra tér az irány (de még bőven a gázló előtt), valahol megint elvétettük, és egy vetés szélében baktattunk a mezőgazdasági úton, aminek a végén vissza tudtunk kanyarodni a kékre az erdőbe. A gázló most százaz lábbal járható, viszont nem tudom elképzelni, hogy sáros időben utána a meredek és keskeny peremen hogy lehet hatékonyan haladni…


A következő látványos benézés a Vadalmás forrás után volt, ahol az erdő végére érünk: még láttuk a beton totemet, nyugtáztuk, hogy jó helyen vagyunk, és mentünk tovább magabiztosan egyenesen, fáin kis murvás útra, mezők között. Negyedórával később tűnt fel, hogy egy ideje nem láttunk jelzést, és hogy ott kellett volna _valahol_ lefordulni jobbra, az erdő vége előtt, a totem után… Úh maradtunk azon az úton, Jásdra vitt, szép is volt, csak így a Szentkút kimaradt.


Jásdon az Anci büfé szolgált kávéval, mivel a Bisztró vasárnap zárva (és a többi nap is csak 16h után nyitna ki, ami tekintettel arra, hogy 16:30-kor van busz Csőszpusztáról, nem túl praktikus), Új utcában van, kicsit felfelé kell sétálni a faluba, 2, utca balra nagyjából.


Tés felé érdemes beiktatni a kilátót a kék háromszögön, egyrészt könnyű odajutni a murvás uton, másrészt utána is szép az erdő, amíg a kékbe visszacsatlakozik.


Megerősítem, hogy ezen a szakaszon GPS segítség szükséges, sokszor teljesen tanácstalanul álltunk a térkép fölött, pedig hárman vagyunk és már rutinosak. A túrabot szintén hasznos a növényzet ellen és a patakátkelések megsegítésére. [Amit még nem értek, azok a beton totemek. Nagyon dekoratívak, és mindig megörültünk, ha láttuk, mert tudtuk, hogy jó legalább helyen járunk (bár nagyobb aljnövényzetben simán eltűnhet), de kevéssé informatívak – hacsak nem az van velük, hogy kanyarokat jelölnek? Most utólag visszagondolva merült ez fel bennem, felidézve, hogy hol láttam őket. Kicsit emlékeztet a nyugati szakaszokon található Mária-jelzésekre, de azok sokkal informatívabbak az elágazásoknál, tisztán látszik, hogy honnan hová kell kanyarodni; ezeknél nem (ha egyáltalán ez a szerepük).]


 

 
Artemix Bejárás: 2017.07.29. Rögzítve: 2017.08.09 16:48:40

 Bakonykuti-Fehérvárcsurgó


Bakonykuti-pusztánál nem kell ortodoxan követni a jelzést, és megspórolsz néhány dzsindás szakaszt. A szekérút ugyanoda visz. Az országútig nyilt napos rész kevés jelzéssel. Elágazásoknál érdemes a GPS-re hagyatkozni, a természetes irányérzék nekem nem segített. Az országút után minden megváltozik , jól járható, jól jelzett út árnyas fák alatt lehet haladni.

 
Vöröss Bejárás: 2017.05.30. Rögzítve: 2017.06.04 00:05:58

2017.05.28-30. között jártam be a Zirc-Fehérvárcsurgó szakaszt. Néhány általános megjegyzés: bár nem katasztrofális a szakasz jelzettsége, de vannak helyek, ahol el lehet keverni, szerintem főleg a megnövekedett aljnövényzet miatt. Sok jelzés csak közelről észrevehető, mert eltakarja a csalán, vagy a kilombosodott bokrok, esetleg a fák saját lombja. Térkép és iránytű / tájoló erősen javasolt, mert a nagy keverések megelőzhetőek vele. Másik tapasztalatom, hogy itt is javasolt a legújabb térkép használata. (Mert én egy régebbit használtam és nem jártam vele jól...) Mivel rengeteg helyen ér mellig vagy nyakig a csalán, jó hasznát vettem a túrabotnak és a hosszúnadrágnak. Helyiek elbeszélése alapján rengeteg a kullancs, vagyis jól jön a riasztó. A pecsétek rendben megvannak, de saját tintapárna kell, azon az egy helyen is ki volt száradva, ahol volt párna. És még egy megjegyzés: rengeteg pénzt költöttek az OKT fejlesztésére, de mintha ide nem jutott volna belőle elég, vagy csak a pénz volt fontos, az érte elvégzendő munka már nem annyira... Pihenőhely nem sok van, azok közül is némelyik rosszul elhelyezve, látnivalóktól, illetve valóban megterhelő szakaszoktól messze, értelmetlenül. A tavasszal Nógrádban és a Cserhátban megszokott irányjelző oszlopokból is nagyon kevés van. Pedig megérdemelne ez a szakasz is annyi figyelmet, mint pl. a Cserhátban vezető út. Ott lépten-nyomon útjelző oszlopok "jöttek szembe" (a táblák tartalmáról most persze ne beszéljünk, tudjuk, mennyire informatívak), itt pedig... ? Tudom, hogy a túrázás nem csak az agyonjelzett utakon való önfeledt sétát jelenti, de nem hiszem, hogy annyira "rombolta" volna az "érintetlen" környezetet néhány információs tábla, főleg azokon a szakaszokon, ahol nagy mezőkön keresztül amúgy is nehezen követhető az útvonal... 

2017.05.30 Bakonykúti - Fehérvárcsurgó

Talán a legfontosabbak:

Bakonykútipusztánál ebben az irányban igencsak oda kell figyelni, hogy megtaláljátok a térképen fura, S-kacskaringóval jelölt szakaszt.... Bár lejjebb, végigmenve a mező alján egyenesen végigvivő úton ugyanahhoz a felhagyott (??) köbányához juttok el, mint a kéken. A másik problémás hely a Bogrács-hegy (menetirányom szerinti) balkanyarja. Hát, az istennek sem találtam meg a jelet, keresztülvágtam a mezőn, és egy volt laktanya derékszögben elforduló betonútjához értrem. Térkép, iránytű! A nagyjából észak-északkelet felé menő betonúton eléritek majd a kéket...

 
Vöröss Bejárás: 2017.05.29. Rögzítve: 2017.06.01 14:00:49

Jásd - Bakonynána (2017.05.29.)

Első és alapvető tapasztalat, hogy az erdőművelés megviselte - különböző mértékben és módon - az OKT itteni útvonalait. Rögtön a Jásd és Tés közötti meredek szakasznál gondot okoz, hogy a fiatalosokban hiányzik vagy kevés a jelzés, és bizony erőteljesen, rendesen hajolni kell, sokszor 30-40 méteren keresztül, mert eddig érnek le a fiatal fák, bokrok ágai. Ez nehezebb zsákkal "kissé" macerás. Az ösvény sokszor erőteljesen be van nőve csalánnal, egyéb gazzal. /Érdekes, hogy itt, kb. félúton kialakítottak egy "tisztáson" pihenőhelyet is, de már most a padokon túl, az asztalokig ér a gaz, némelyiket már be is nőtte. Jelzések nem túl sűrűn vannak, sokszor az aljnövényzet benövi a fákat, alaposan szét kell nézni, hogy meglegyenek a jelzések, de nem sikerült eltévednem :-) No, itt például el tudnék viselni egy-két irányító táblát a kritikus kereszteződésekben, sőt, azt is, ha a meglévőről nem törték volna le az összes irányjelzést... Ahogy Sinkó László mondta a legendássá váló sorozatban: "Mondjam, ne mondjam? Mit lehet ehhez még hozzátenni?.../ A Csőszpuszta, barlangkutató állomásnál lévő műúthoz vivő letérőt én nem vettem észre, de az Y-alakú útelágazásnál balra menve a romos házig már látszik egy villanyoszlopon a pecsétet jelző felfestés. (Természetesen aki megtalálja a tési műút egyeneséről balra letérő jelet, az, keresztezve a következő utat, jobbra kell majd elinduljon.) A Tűzköves-árok környékén nagyon gazos az út, a gépek kerekeinek mély nyomai nem tudnak kiszáradni, a víz haragoszölden poshad bennük. Itt némelyiket már kerülgetni is kell, az ösvény nem mindig tiszta és egyértelmű, szerencsére azért jelzések is vannak itt-ott. Kisgyónon a pecsétek rendben. (Innen a Mellár-fennsíkig nincs pihenőhely, viszont a Dűltfás tetejében vezető útról letérve a kisebb fák alatt nagyon jót lehet pihenni.) Két problémásabb helyet akarok megemlíteni. Ahol a piros és a kék Bakonykúti felé elválik, ott balra ki kell menni a tisztás oldalához, ott egy félbevágott fenyőfán ott a jel. Követni kell a tisztás irányát, enyhén balra tartva. Amikor pedig végül kiérünk a szántóföldre, ott, ahol a távvezetékeknél kétfelé válik az út, jelzés nincs, de NEM enyhén jobbra kell menni, hanem a szinte derékszögben balra tartó úton, ott már nagyon közel a falu. Bakonykúti nagyon szép, rendezett, nagyon sok szép, felújított háza van. Boltja nincs, tehát ellátásról ne itt készüljetek gondoskodni. A pecsét rendben, a pecsételőhelynél telefonszám. Szilágyi Istvánék vendégháza innen 100-150 méterre van, a Petőfi utca 3. alatt. Szállásdíj 4000 Ft. Nagyon klassz kis hely, bár bojleres melegvizük van, így, ha többen vagytok, lehet, hogy várni is kell a meleg vízre. Viszont nagyon kényelmes ágyban aludtam! Mivel Szilágyiék Fehérvárcsurgón laknak, így a magam ura lehettem. Viszont ez azt is jelenti, hogy ha telefonáltok, 20 perc, mire kiérnek. Kérésre be is vásárolnak.

A Vodafonnak nincs lefedettsége itt, erre készüljetek. Telefonjuk:  06-20-288-2127.

Vöröss

 
Vöröss Bejárás: 2017.05.28. Rögzítve: 2017.05.31 21:35:38

Zirc - Jásd (2017.05.28.)

A figyelemre érdemes dolgok:



  • 1) Nagyesztergár határában mintha valamilyen vendéglátóegység lenne, ott söröztek a helyiek, de nem tértem be. Itt az erdőbe vezető utakból a jobb oldali a jó.

  • 2) Veimpuszta előtt egy réten érdemes a villamos távvezeték oszlopait is nézni, és nem elvéteni egy balra fordulást.. Utána, a Veimpuszta közelében lévő, erősen romos "gazdasági épület" utáni balkanyar után az ösvény vége már be van nőve. Kiérve a kereszteződéshez, jobbra kell menni.

  • 3) A Gaja patak átkeléséhez vezető úton figyelni kell, nem mindig látszanak a jelzések, magas a gaz. Az erdőbe váltást is nehéz észrevenni. Egy jobbra, az erdő belseje felé induló, félkör alakú utacskát kell követni, az vezet az átkeléshez, de figyelni kell a jeleket, és érdemes botot vinni a csalán "eltakarításához". Az átkeléshez a kövek stabilak, szerintem száraz lábbal át lehet kelni. Persze biztos ez is vízállásfüggő...

  • 4) Bakonynánán a falu szélén egy villanyoszlopon van a pecsét, itt lehet vizet venni egy nyomós kútból! Finom, jó hideg. Mielőtt a Gaja-szurdokhoz érnénk, egy magánterület táblával jelzett részhez ér a kék jelzés. Na, ez egy vendégház, sajnos számot nem tudok, de balról kerülve a kerítést, ki lesz írva a kerítésen belül a telefonszám is

  • 5) A Gaja-szurdok után a "cserkésztáborhoz", táborhelyhez érve én elvétettem a jobbra fordulást, de egyenesen felkaptatva a dombra és utána leereszkedve látszanak már Jásd-Kültelek vendégházai. Itt egy jobbra vezető úton át lehet jutni egy volt malomépületig és a melléképületekig, ami kulcsosház, 1700 Ft egy éjszaka. Itt a malmot és az épületcsoportot jobbról kerülve át lehet kelni egy fahídon a Gaján, és ismét a kéken vagyunk. De ha elvétettétek az utat a táborhelynél, és itt sem keltek át, ez az út is a faluba visz.


Jásdon a pecsétek rendben vannak. Én a vegyesbolt kerítésén lévőt használtam, itt kaptam egy prospektust a jásdi szállásokról, amit most bemásolok:



  • Marica vendégház, Kossuth Lajos út 74. 06-30-491-2631; férőhely 14 fő; Én itt aludtam meg, 3100 Ft-ért. A néni beszédes, de ha jelzed, hogy pihenni szeretnél, hagy :-) A kék jelzés Tés felé vivő irányában a falubeli jobbkanyartól 150-200 méterre van. Én jól éreztem magamat.

  • Jásdi Malom és kulcsosház - A vegyesboltot üzemeltetők a gondnokok, én tőlük tudtam meg, hogy 1700 Ft-ért lehet éjszakázni ott. Hátránya, hogy 1,5-2 km-re van a falutól. Telefon (gondnok): 06-88-494-045; e-mail: kesza@burattino.hu; a prospektus azt írja, 35 férőhelyes.

  • Kropf vendégházak, szintén a kültelkeken, tehát messzebb a falutól, nagyon csinos kis házak, 8 főt tudnak elszállásolni. Árat nem tudok. Telefon: 06-22-409-688

  • Erdőalja vendégház - Balogh Andrásné, Jásd, Patak u. 1/A (szerintem ez pont a kéken van). Telefon: 06-88-494-010. Prospektus szerint 8 főt tud fogadni. E-mail. gizike.haz@freemail.hu

  • Vadvirág vendégház - 4 apartman, összesen kb. 16-18 főnek. Azt írja, Szép-kártyát is elfogadnak. Szente Eszter; Kossuth Lajos utca 138. Telefon: 06-30-692-1904; E-mail: vadviragjasd@gmail.com

  • Jásd vendégház - Kossuth Lajos u. 146. Telefon: 06-20-915-4167; E-mail: jasdvendeghaz.bakony@gmail.com; 12 + 4 főt tudnak fogadni.

  •  Szederfa vendégház - Kossuth Lajos u. 160. Telefon: 06-20-915-4167 (nem tévedés, ugyanaz, mint az előzőé, valószínűleg ugyanaz a tulaj!); E-mail: szederfavendeghaz.bakony@gmail.com; 12 + 4 főt tudnak itt is fogadni

    Boltot kettőt is találtok Jásdon. A vegyesboltot, ami előtt pecsételni lehet, és a kocsmával átellenes oldalon is találtok egyet, a buszmegállóig felgyalogolva a megálló beállója előtt balra kell fordulni, ott egy nagyobb bolt is.

    Vöröss

 
heged81 Bejárás: 2016.04.__. Rögzítve: 2016.04.04 18:49:28

Kisgyón-Bodajk szakasz:


Alapvetően jól jelzett szakasz, de pl. Kisgyóntól indulva hamar találkozunk az új útbaigazítő táblákkal és itt volna pár észrevételem. Előre szólok, hogy örülök a fejlesztéseknek, és pl. a bélyegzők szépek, de mondjuk ahol egy oszlopon van kb. 6 tájékoztató tábla és abból 5 nem érdemi infót ad a kéktúrára vonatkozólag, vagy csak az egyik irányra ad némi infót a másikra semmit, és bármely irányból érkezve direkt módon nem lehet látni a táblákat azért kicsit érdekes. Természetesen ez nem nagy probléma, csak érdekes. 


Kisgyón-Bakonykúti között akadnak megtévesztő kék nyilak, és Bakonykúti után egy tanya mellett elhaladva gyakorkatilag teljesen megszünnek a jelek egy jó darabon, még máshol 20 méterenként vannak felfestve.


A táj egyébként gyönyörű és sok a látnivaló is (Gaja szurdok, Károly kilátó, Fehérvárcsurgói pincesor, tó, a Becsali krimó, Bakonykúti skanzen feelingje, a fekete fenyvesek), de nem sok étel/ital vásárlási lehetőség van (szorosan a túraútvonal mentén), főleg vasárnap, szóval erre nem árt felkészülni.


Egy dolgot azért megjegyeznék még. Ezen a szakaszon 3 helyen raktak ki pályázati pénzből asztalokat, padokat, de azért az mégis csak érdekes, hogy pl. bélyegző pont mellé nem jut egy asztal se, szép kilátó pontra sem, nincsennek elosztva a szakaszon, vagy praktikus helyszínhez kötve, hanem (gondolom ez volt a leggyorsabb) 3 csomóban letették, az első 5 asztalt és padot egy szántóföld mellé, egycsomóba, a másodikat egy majdnem szép kilátóhoz (Bogrács-hegy), de mégse oda hanem vagy száz méterre be egy erdőbe, természetesen egyrakásba, és ugyanez a fehérvárcsurgói tó partján is egyrakásba, egy kieső helyre.


Lehet, hogy nem én látom ezt jól, de azért nem tudtam rájönni, hogy milyen szempontok alapján telepítették ezeket az egyébként hasznos tárgyakat. Ja és egy fedett beállóval kombinált verzió sem lett volna rossz öt egyrakásban lévő pad/asztal helyett, ugyanis azért erre nem tömegek túráznak, hogy ekkora igény lenne padra, asztalra egy helyen.


A.


 


 


 

 
czipike Bejárás: 2016.03.14. Rögzítve: 2016.03.14 19:57:28

 Bakonynána után Zirc irányába mi egyetlen kutyával sem találkoztunk (szerencsére) , és az út is jól járható , jól jelzett volt. 

 
zöldfülű Bejárás: 2015.11.29. Rögzítve: 2015.11.30 20:09:26

FIGYELEM! Bakonynána határában, Zirc irányában a betonúttól néhány száz méterre szabadon garázdálkodik 4-5 hatalmas kutya. Közülük 3 óriási bernáthegyi tegnap hosszasan "tolta" kis csapatunkat az úton, azaz csatasorban állva, ugatva és morogva kb. fél méter távolságból követtek minket. Se gyorsítani, se lassítani, se megállni nem mertünk, leginkább csak fohászkodtunk.. A környéken sehol egy teremtett lélek, csak további kutyák a domb oldalában - de szerencsére ők túl lusták voltak csatlakozni a "mókához". Utóbb a helyi lakosoktól, sőt, a rendőrségtől is (!) megtudtuk, hogy kb. 6-8 kutya él itt, segítenek őrizni a minteg 800 birkát, és hetek óta hasztalan érkeznek a be- és feljelentések, a gazdájuk se meg nem köti a kutyákat, se be nem keríti a "Kutyákkal és fegyverrel őrzött magánterületet". :-( 

 
jurta Bejárás: 2015.07.11. Rögzítve: 2015.07.13 10:44:07

Zirc - Tés szakasz:


Elfogadhatóan jelzett és járható. Az alább már többek által említett veimpusztai S-kanyart/törést különösen Hollóháza -> Írott-kő irányban nehéz lekövetni.


Írott-kő -> Hollóháza irányban Bakonynána után nehéz volt észrevenni, hogy még a híd előtt balra kell fordulni. Ugyanezen irányban valamivel a "cserkészrét" (táborozós, fürdős partszakasztban végződő vízszintesre kiépített nagy füves hely) után, a Vadalmás malom előtt jobbra a Gaja hídjára való ráfordulás, átkelés szintén aluljelzett. Térképre pillantani ajánlott.


A Gaja völgye egyébként nagyon hangulatos a komolyabb hegyek hiánya ellenére, a "Római fürdő" (sziklaszoros, vízesés) meg döbbenetesen szép és nyáron kellemesen hűvös, nem is értem, miért ismeretlen a hazai közönségnek.

 
korbela Bejárás: 2015.06.13. Rögzítve: 2015.06.14 23:28:34

A szakasz jelzettsége jónak mondható, a fontosabb problémák alább. Allergiás testvéreimnek ajánlom, hogy ezen időszakban hosszúnadrággal induljanak harcba.


Bodajk után a Gaja völgye irigylésre méltóan szépséges. A völgyet elhagyva az országútra érve pár lépés után bal kézre indul kis ösvényünk, amely pontosan olyan lesz, mint amit a kezdetekor ígér. A bejárásunk alapján nem tudom felfejteni az okait annak, hogy, ennek a teljességgel feleslegesnek tűnő gazos összevissza kanyargásnak mi lehet az értelme (a víztározó látványa vagy a Gaja völgye felülről bizonyos évszakokban lehet, hogy megér egy kurflit)? Ma olvastam, hogy egy vak túrázó is el akar indulni a kéken, ezért megemlítem még, hogy (legjobb emlékezetünk szerint) egy létrás (és hiányos fogú) kerítésmászást követően, a szűk ösvény kellős közepén, váratlanul egy méternél is mélyebb gödörre kell figyelemmel lennünk.


A csurgói kastélyhoz érdemes kitérni, pláne, ha enni szeretnétek, mert a Becsalira nem lehet számítani. A Bogrács-hegy jelzettsége némileg problémás. A következő Bakonykútipuszta elkerülése végett azonban korábban soha nem látott sűrűséggel festették fel a jelzéseket a létező összes fára a csapás nélküli (méteres) csalánosban kanyarogva. El tudom képzelni, hogy a tanya lakói vagy állatai korábban gondot okozhattak a túrázóknak, nem tudom, de ha újra mennék, akkor biztos, hogy a jól látható földúton simán kikerülném a közelharcot a természettel (megjegyzem ezt megelőzően van egy bokros szakasz, ahol csak négykézláb jutottam át...)


A Burok-part jelzettsége példás (az új irányt is mutató festett jelzések itt is kíválóan szolgálnak), kellő figyelemmel már nem kell túlmenéstől tartani.


Kisgyónon a büfé bezárt és lehet, hogy többé ki sem nyit (bár lehet, hogy állam bácsi itt is valami fejlesztést forral), így marad a nyomós kút és a Keszi Vendégház. Tésig többször el lehet merengeni rajta mennyire informatív egy olyan vadonat új jelző oszlop, amin csak annyi olvasható: "kéktúra arra".... (remélem nem ezek a prototípusai az állítólag hamarosan kikerülő rengeteg "tájékoztató és irányjelzőtáblának).


Mivel nem közismert, leírnám a tési étkezési lehetőségeket: van ugye az Erdei büfé, ami mellett elhaladunk, itt hamburgert lehet vásárolni, ezen kívül van még 2-3 bolt a szélmalmok irányában és van a szélmalmok után, a templomok előtt balra a Németh étterem, ahol 7-21 óra között tisztességes választékot találtok (hírek szerint kiszállítanak a környékre is, pl Jásdra).


Tést elhagyva javaslom kövessétek az új kék háromszög jelzést, mely kis kitérővel (a szintén nem túl régi"T"  tanösvénnyel ezen a szakaszon egyező útvonallal) elvisz az új fa kilátóttoronyhoz és lejjebb vissza a kékre.


Bakonynána előtt, a táborozásra alkalmas, pavilonos Cserkész-rét utodán a pataktól eltávolodva meredeken felkapaszkunk, majd  visszaereszkedünk a vízhez. Ahol egy kis híd a túlparti szemetesekhez és pihenőhöz vezet, mindenképpen sétáljatok lefelé (balra) a bal parton kb. 100 métert, mert ott a Római-fürdő, ami elsőrendű látnivaló (Korzika fanok fürödhetnek a szurdokban). Az út Bakonynána előtt gyalázatosan ronda (fenyő)fakitermelésen át vezet, csak reméljük, hogy ezt a pusztítást nem viszik tovább, autóúttá szélesítve a pompás gyalogösvényt.


És most következik a túra félt szakasza, mert az előrejelzések aggasztóak voltak: a Bakonynána-Nagyesztergár szakasz. Jó hírem van: kisebb nehézségekkel járható! A Cartographia Kéktúra atlaszában említett Gaja átkelést követően az ösvény jól jelzett és jól járható, valószínűsítem, hogy a közelmúltban áthelyezték az erdő szélére, ezzel megkímélve minket a tortúrától. Mielőtt elérnétek Veimpusztát, az irtáson egyetlen kis diófácskán láttok jelet. Ezt követően útelágazáshoz értek az erdőszélen. Mivel itt szűk 100 méteren hiányoznak a jelzések, de két 90 fokos kanyar van, jó ha tudjátok: először balra derékszögben fel a vízmosáson (jelenleg ránézésre ez a legvalószínűtlebebb választás), majd hamarosan derékszögű jobbkanyar és már ott is álltok egy régi, elhagyott és benőtt gazdasági épület romjánál, ahonnan folytatódnak a jelek.


Innen már a -néha hektikus- festéseket követve eljuttok Zirc vasútállomásig, ahol kültéri vízcsapot is találtok, meg padokat. (Az utolsó településünkön, Nagyesztergáron rögvest egy kis bolt fogad jobb kézre, de ezt követően nincs egy árva nyomóskút, se valamire való árnyék.) Jó túrázást!

 
korbela Bejárás: 2015.06.13. Rögzítve: 2015.06.14 23:27:37

A szakasz jelzettsége jónak mondható, a fontosabb problémák alább. Allergiás testvéreimnek ajánlom, hogy ezen időszakban hosszúnadrággal induljanak harcba.


Bodajk után a Gaja völgye irégylésre méltóan szépséges. A völgyet elhagyva az országútra érve pár lépés után bal kézre indul kis ösvényünk, amely pontosan olyan lesz, mint amit a kezdetekor ígér. A bejárásunk alapján nem tudom felfejteni az okait annak, hogy, ennek a teljességgel feleslegesnek tűnő gazos összevissza kanyargásnak mi lehet az értelme (a víztározó látványa vagy a Gaja völgye felülről bizonyos évszakokban lehet, hogy megér egy kurflit)? Ma olvastam, hogy egy vak túrázó is el akar indulni a kéken, ezért megemlítem még, hogy (legjobb emlékezetünk szerint) egy létrás (és hiányos fogú) kerítésmászást követően, a szűk ösvény kellős közepén, váratlanul egy méternél is mélyebb gödörre kell figyelemmel lennünk.


A csurgói kastélyhoz érdemes kitérni, pláne, ha enni szeretnétek, mert a Becsalira nem lehet számítani. A Bogrács-hegy jelzettsége némileg problémás. A következő Bakonykútipuszta elkerülése végett azonban korábban soha nem látott sűrűséggel festették fel a jelzéseket a létező összes fára a csapás nélküli (méteres) csalánosban kanyarogva. El tudom képzelni, hogy a tanya lakói vagy állatai korábban gondot okozhattak a túrázóknak, nem tudom, de ha újra mennék, akkor biztos, hogy a jól látható földúton simán kikerülném a közelharcot a természettel (megjegyzem ezt megelőzően van egy bokros szakasz, ahol csak négykézláb jutottam át...)


A Burok-part jelzettsége példás (az új irányt is mutató festett jelzések itt is kíválóan szolgálnak), kellő figyelemmel már nem kell túlmenéstől tartani.


Kisgyónon a büfé bezárt és lehet, hogy többé ki sem nyit (bár lehet, hogy állam bácsi itt is valami fejlesztést forral), így marad a nyomós kút és a Keszi Vendégház. Tésig többször el lehet merengeni rajta mennyire informatív egy olyan vadonat új jelző oszlop, amin csak annyi olvasható: "kéktúra arra".... (remélem nem ezek a prototípusai az állítólag hamarosan kikerülő rengeteg "tájékoztató és irányjelzőtáblának).


Mivel nem közismert, leírnám a tési étkezési lehetőségeket: van ugye az Erdei büfé, ami mellett elhaladunk, itt hamburgert lehet vásárolni, ezen kívül van még 2-3 bolt a szélmalmok irányában és van a szélmalmok után, a templomok előtt balra a Németh étterem, ahol 7-21 óra között tisztességes választékot találtok (hírek szerint kiszállítanak a környékre is, pl Jásdra).


Tést elhagyva javaslom kövessétek az új kék háromszög jelzést, mely kis kitérővel (a szintén nem túl régi"T"  tanösvénnyel ezen a szakaszon egyező útvonallal) elvisz az új fa kilátóttoronyhoz és lejjebb vissza a kékre.


Bakonynána előtt, a táborozásra alkalmas, pavilonos Cserkész-rét utodán a pataktól eltávolodva meredeken felkapaszkunk, majd  visszaereszkedünk a vízhez. Ahol egy kis híd a túlparti szemetesekhez és pihenőhöz vezet, mindenképpen sétáljatok lefelé (balra) a bal parton kb. 100 métert, mert ott a Római-fürdő, ami elsőrendű látnivaló (Korzika fanok fürödhetnek a szurdokban). Az út Bakonynána előtt gyalázatosan ronda (fenyő)fakitermelésen át vezet, csak reméljük, hogy ezt a pusztítást nem viszik tovább, autóúttá szélesítve a pompás gyalogösvényt.


És most következik a túra félt szakasza, mert az előrejelzések aggasztóak voltak: a Bakonynána-Nagyesztergár szakasz. Jó hírem van: kisebb nehézségekkel járható! A Cartographia Kéktúra atlaszában említett Gaja átkelést követően az ösvény jól jelzett és jól járható, valószínűsítem, hogy a közelmúltban áthelyezték az erdő szélére, ezzel megkímélve minket a tortúrától. Mielőtt elérnétek Veimpusztát, az irtáson egyetlen kis diófácskán láttok jelet. Ezt követően útelágazáshoz értek az erdőszélen. Mivel itt szűk 100 méteren hiányoznak a jelzések, de két 90 fokos kanyar van, jó ha tudjátok: először balra derékszögben fel a vízmosáson (jelenleg ránézésre ez a legvalószínűtlebebb választás), majd hamarosan derékszögű jobbkanyar és már ott is álltok egy régi, elhagyott és benőtt gazdasági épület romjánál, ahonnan folytatódnak a jelek.


Innen már a -néha hektikus- festéseket követve eljuttok Zirc vasútállomásig, ahol kültéri vízcsapot is találtok, meg padokat. (Az utolsó településünkön, Nagyesztergáron rögvest egy kis bolt fogad jobb kézre, de ezt követően nincs egy árva nyomóskút, se valamire való árnyék.) Jó túrázást!

 
kovacsesszti Bejárás: 2015.06.11. Rögzítve: 2015.06.11 21:06:30

Mai napra a Bakonykúti-Bodajk szakaszt néztem ki. Mivel lekéstem a kinézett buszt, hirtelen ötlettől vezérelve felszálltam a Mór felé indulóra, így a Csókakői elágazástól fordítva tettem meg a szakaszt. Azt az aszfaltos részt akartam lecsalni az ellenkező iránnyal, de sajnos nem jött össze.:) Bodajkon a cukiban nagyon szerettem volna enni egy fagyit tekintettel a hőségre, de legnagyobb bánatomra csak 11-kor nyit, és csak CS-V-ig van nyitva egyáltalán. Nehezen, de feldolgoztam a tényt, és továbbmentem. A sípálya emelkedője tűző napon nem valami felemelő, de kárpótol a szép kilátás utána. A völgy a bővízű zúgó patakkal és a hidacskákkal pedig egyenesen üdítő. Én a vaskeresztnél felmentem a forráshoz tölteni, igaz, ki volt írva, hogy nem iható, de még élek. :) A völgyből kiérve a horgásztó gyönyörű, utána kis napon séta és aszfalt után hirtelen éles alig észrevehető csapás balra visz fel a Kövecses-hegyre, kellemes fenyőillat, később alig látható csapások és nyakig érő növényzet, majd kiérve Fehérvárcsurgó víkendházaihoz, hosszan séta ismét a napon, körbe a tavat. Sajnos tényleg tilos fürdeni, bár nem is volt valami bizalomgerjesztő a látvány, de a horgászboltnál van kút. Rövidesen ismét erdő, ami üdítő volt, aztán később a kopár domb tetején ismét tűző nap, sokáig és nagyon kell figyelni a jelzéseket. Egyszer majdnem lementem Isztimérre. Na ott enyhén balra. :) Ami még említésre méltó, az a Bakonykúti pusztánál a teljesen követhetetlen, mellig érő csalánban a kék jel, ha nem akarjátok szívatni magatokat, akkor maradjatok az úton, ugyanoda visz. A puszta után a balost követően nem egyértelmű merre, én találomra ahogy a kreszben tanultam, jobbra tartottam, és okosan tettem. :) Rövid lefelé után meglátjátok a padokat Bakonykúti szélén. Én ott már nagyon örültem. Igaz, a nagy melegben nem találtam a fadobozkát, meg kiöntöttem a tintát is, de végül minden jóra fordult, és hazajutottam.


A nagy meleg ellen nekem nagyon bevált a kis törölköző (a bogarakat is tudod csapkodni vele, amik a füled körül zümmögnek), illetve én mindig viszek valami trikót, abba megyek, és abba jövök, az izzadságelvezetős pólót pedig átveszem az első emelkedőnél. :)


Mivel a szakaszon nagyon sokat kell napon menni, többet, mint amennyit erdőben, naptej, sapka mindenképp ajánlott. Csalán ellen pedig hosszúnadrág, ha bírjátok..Én háromnegyedesben voltam, asszem nem leszek reumás. Összességében egyébként nagyon jól jelzett szakasz, rengeteg nyíllal.

 
berenike Bejárás: 2015.04.11. Rögzítve: 2015.04.22 13:20:16

 Egy Bakonykúti - Kisgyón - Erdei Szentély - geológiai feltárás - Hosszú-kígyós - Bükkös-árok - Burok-völgy - Kisgyón túra keretében teljesítette 21 fős csapatunk a Bakonykúti-Kisgyón szakaszt.


A Kockamami által említett letérést balra, a fenyőerdőbe Bakonykútitól 3 km-re mi is majdnem benéztük, ha nem veszi egyik csapattag észre a felfestést. (Azaz 3-an elöl el is mentek rossz irányba, csak visszafordultak, mert sehol se láttak kéket.) Itt tehát nagyon kell figyelni, hogy mikor tér le balra a jelzés közvetlenül a Burok-völgy partjára. Maga a rét ilyenkor áprilisban nagyon látványos a virágzó tavaszi héricsek miatt. A Burok-völgy partján pedig egy fehér virág nő tömegesen gyönyörű kontrasztot alkotva a fenyőkkel.


A másik hibalehetőség azután van, amikor kiértünk a fenyvesből egy szántófőldre, ahol a jelzés jobbra fordul, de a szekérút egyenesen halad tovább. Mi itt simán elmentünk egyenesen, fel se tűnt, hogy a kék nem erre halad. Ha sikerül jó irányba menni az elágazásoknál, szerencsére így is az Eszenyi-rétre érünk. (Az erdőhatárnál a kicsit jobbra, az erdőbe vezető utat kell választani a balra a szántóföld határán haladó út helyett.)


Fontos infó még: A Burok-völgyben tilos a medvehagymázás. Hogy máshol szabad-e arról nem szól a fáma. Ezt a jól elrejtett kiírást mi is csak a túra után vettük észre a bakonykúti buszmegállóban, mikor már jól teleszedtük szatyrainkat. Egyébként nem kell aggódni, terem bőven máshol is a környéken, mely szépségekben és látnivalókban igencsak bővelkedik, főleg ilyenkor tavasszal. Hamarosan nyílnak a kosborok is az Eszenyi rét környékén!

 
Pulmy Bejárás: 2014.10.20. Rögzítve: 2014.10.23 17:43:25

  A szakasz második részének a beszámolója Bodajk és Kisgyón közt.


 


   A szakasz két helytől eltekintve kíválóan,frissen festett jelekkel ellátott. Kár,hogy sehol nem lehet frissíteni,csak a hazaiból.


A Be-Csali Büfé nyitvarattása nagyon hektikus,így érdemes számolni a készletekkel.


                  


Részletek:boglariturazok.blogspot.hu/2014/10/17.html

 
Pulmy Bejárás: 2014.10.17. Rögzítve: 2014.10.19 17:02:35

  A túra első szakaszát Zirc-Kisgyón távon csináltuk meg okt.17,-én. Az eső végig esett,ömlött,szakadt


 Azért élvezetes túrán vagyunk túl,pecsétek mindenhol ok. Jelzés szempontjából a Nagyesztergár-Bakonynána rész


hagy kivetni valót maga után,néhol kritikus.


 Bakonynána-Jásd köz néhol kíváló,viszont a gázlónál könnyű tovább robogni a kézen fekvő szekérúton.


 A Tűzköves-árokból lejőve a meredek,agyagos ösvényen nincs jel a letéréshez,egyébként Kisgyón felől sincs!


A pirosok viszont szépen levezetnek Kisgyónig.


Részletzek:


boglariturazok.blogspot.hu/2014_10_19_archive.html

 
fulopg Bejárás: 2014.06.01. Rögzítve: 2014.06.12 18:34:38

Helyenként problémás a jelzések követése, viszont nagyon sok az érdekes látnivaló. Pár rövid szakaszt leszámítva - sűrű és magas aljnövényzet - könnyű az előrehaladás. Zirc Bodajk irányban jártuk be a szakaszt. Bővebb beszámoló, képek és információk:


1. nap: Zirc - Jásd


2. nap: Jásd - Bakonykúti


3. nap: Bakonykúti - Bodajk

 
toszegisrac Bejárás: 2014.01.03. Rögzítve: 2014.01.10 10:06:17

Csőszpuszta-Tés-Jásd-Bakonynána-Zirc


Jól teljesíthető ez a szakasz, a kérdőjeles helyeken sokszor találhatók szalagok, amik segítenek az eligazodásban.


A Jásd és Bakonynána közötti szakasz nekem nagyon tettszett, igazán szép rész.


Bakonynána és Nagyesztergát között sok szűk éppen csak csapás jellegű "út" van, ezért mindenképp jobb lombfakadás előtt teljesíteni ezt a szakaszt.

 
hdanee Bejárás: 2013.09.08. Rögzítve: 2013.09.09 13:22:30

Tés - Jásd - Bakonynána - Zirc


Tésről, az Erdei büfétől indultunk. Jásdig ereszkedni kell (ellenkező irányban eléggé megszuszogtathat ez a szakasz), helyenként erősen be van nőve az ösvény. A jelzések jól követhetőek, pedig sok a fiatalos-bózotos. Jásd szélét elérve rozoga fahídon keltünk át, majd a pecsételőhelyként funkcionáló kocsmát a híd után jobbra, majd az utca végén balra kanyarodva értük el - ennél van rövidebb út is, ha a kék pecsét jelzésig követjük az OKT útvonalát és ott térünk be a faluba.


Jásd után érintettük Szentkutat, ahol megtöltöttük palackjainkat. A Gaja-szurdokot hosszú kitett szakaszon értük el, az erdőbe beérve pedig hamarosan emelkedő várt ránk, de nem okozott ez különösebb gondot, alapvetően így sincs sok szint e szakaszon. Sajnos a K- nem érinti szurdok leglátványosabb részeit, így ez nekünk most kimaradt. Ez a szakasz egyébként meglehetősen népszerű, sok kiránduló volt errefelé. Bakonynána főutcáját elérve jobbra kell fordulni a pecsételőhelyhez, ami az utunkba eső első kocsmában van. Az eddigi szakasz kellően jól jelzett volt.


A Bakonynána utáni szakaszra ez már nem igaz. A műútról a letérést még jól láthatóan jelezték, de később már nagyon résen kell lenni minden egyes elágazásnál. Tisztességes turistatérkép nélkül ne is vágjon neki senki ennek az etapnak, mert elkavarás lesz a vége. Ráadásul igencsak bozótos ez a rész, minden megtalálható itt, ami csípni, szúrni, vágni tud, igazán nagy élmény... Nekünk sikerült jó hosszan követni az ösvényt,majd egyszer csak vége lett - se jel, se ösvény, csak egy vadcsapás (ami persze lehetett hasonló bakancsban járó túrázók műve is). Igaz, alig néhány lépés után vízmosásra leltünk, ami éppenséggel pont a kéktúra útvonala volt. Ám Nagyesztergár előtt az erdőből kiérve ismét sikerült elvétenünk a helyes irányt, a patak fölött átkelve valahol balra kellett volna térnünk, mi azonban egyenesen mentünk tovább, így az egykori téesz géptelepénél értük el a falut, egy saroknyival északabbra a jelzett úthoz képest. De innentől már Zircig nyilvánvaló volt, merre kell menni, hiszen csak követni kell a főutat. Nagyesztergár Zric felőli végén van egy kocsma, mintegy oázisként az összekaszabolt, eltévedt turistának. Innen aztán már csak 20-25 perc aszfaltkoptatás várt ránk, alapvetően lejtmenetben, kijárt útpadkán. A forgalom közepes. Zircen az állomás pénztárában lehet pecsételni. Szupermarket, pékség, kávézók, arborétum, egyházi műemlékek és persze sörözők várják a fáradt turistát.

 
okt50tomi Bejárás: 2013.07.28. Rögzítve: 2013.08.20 18:19:23

Jásd - Bakonykúti:


Ezt a szakaszt a szokásos csapattal pótoltuk be. Évekkel ezelőtt jártam erre, csak Kisgyónon akkor nem volt nyalóka és fényképezőgép se volt nálam...


A jelzések végig jól követhetőek pár aprósággal kiegészítve:


Jásd - Csőszpuszta:


Tésre felfelé menet, mikor a szekérutat elérjük, balra fordulunk, majd rögtön az első ösvényen jobbra. A többi hely, egyértelmű.


Csőszpuszta - Kisgyón:


Itt végig egyértelmű az út, ha az aszfaltra felfestett jeleket is figyeljük. :)


Kisgyón - Bakonykúti:


Na, ez a problémás szakasz. Mikor elindulunk Kisgyónról kelet felé, jobbra a kerítések után rögtön lesz egy szekérút felfelé. Érdemes ezen felmenni. :) Hivatalosan a kék ezután nem sokkal egy ösvényen megy fel, erre az útra, de szerintem az megtalálhatatlan... Jelzés persze itt nincs, majd csak pár száz(!) méter múlva lesz... Ezután, az Eszenyi-rétig végig jó a jelzés. Ezt követő egy erdőben megyünk, majd erdőszélen és Isztimér házai látszódnak. Egy idő után egyik oldalról sem lesz erdő. Egyszer csak lesz jobbra egy székérút, aminek a szélén van egy kék karó. Ezen az úton kell tovább haladni, ami becsatlakozik egy másik útba, ahol jobbra tartva kell menni. Itt is van egy karó,de ez csak ellenkező irányból segít.  Ez az út erdő szélre érve jobbra kanyarodik, de balra van egy kevésbé kijárt szekérút. Itt balra kell menni. Innentől a Burok-part végéig vannak jelek, de a Burok-partra való jobb kanyar előtt van egy megtévesztésre alkalmas jel. Figyeljünk, ne az első ösvényen menjünk be, hanem a másodikon, ahol belül is vannak jelek. A Burok-partot egy széles szekérúton hagyjuk el, amin elég ritkák a jelek. Minden kereszteződésben egyenesen kell menni. Egészen addig, míg két villanyvezeték alatt középen nem megyünk, és balra látunk egy keresztet. Itt az erdőszéléig még egyenesen folytatjuk addig, míg balra egy széles, poros szekérutat nem találunk. Ezen kell folytatni a gyaloglást, és egy pillanat alatt beérünk Bakonykútiba. Mikor a faluba beérve jobbra kanyarodik az út, balra menve az előbb látott keresztet és mellette lévő padot tudjuk megnézni.


Ajánlom mindenkinek a Tési szélmalmok, Csőszpusztai barlangkutató állomás kiállítását (túrázók miatt hozták létre. :)), Csikling-vár és Védett geológiai feltárás (kagylónyomok vannak a kövekben) megtekintését.

 
hdanee Bejárás: 2012.09.29. Rögzítve: 2012.09.30 18:54:27

Bakonykúti - Fehérvárcsurgó - Bodajk (- Csókakői elágazás)


Bakonykútiban a pecsét a buszmegállóban álló információs tábla oszlopán, fa ládikában található. Bakonykútiba buszok csak ritkán közlekednek és bár szép a falu, bolt és kocsma híján nemigen van hol elütni az időt, ezért inkább érdemes innen indítani túránkat. Azonban vízvételi lehetőség több is adódik (nyomós kutak). Emelkedővel kezdődik a szakasz, de hamar abba is hagyja a túrázó nyúzását a Bakonynak e része: meglehetősen lapos volt a napi szakasz magasságdiagrammja. Bakonykútipusztát eléggé trükkösen kerüli meg a kék, itt el kell hagyni a keréknyomokat és a fák között kanyargó alig-ösvényen kell végignavigálni - télen mondjuk nem lehet itt nehéz benézni egy-egy kanyart, hiába sűrűek a jelzések. A Bogrács-hegyen is észnél kell lenni, a kopárabb szakaszokon hiába a jelzésfestők igyekezete, nem árt, ha nem csupán az orrunk után megyünk, hanem rá-rápillantunk térképünkre. Télen pedig a sok sziklára festett jel miatt egészen jók lehetnek az eltévedés esélyei. Egy-egy rövidke szakaszon van susnyás is és egy régebbi erdőtűz maradványaként van olyan rész, ahol rövid egymásutánban vagy 5-6 kidőlt fatörzsön is át kell mászni. Ettől eltekintve alapvetően végig kényelmes, széles utakon és ösvényeken visz az OKT.


A fehérvárcsurgói víztározót elérve még jó 10 percig kell követni a partvonalat, amíg elérjük Kincsesbányán a fehérvárcsurgói pecsétet őrző Be-Csali kocsmát. Ajánlom, hogy mindenki hagyja magát becsalni! A pecsét azonban (jó időben legalábbis) a kocsma-horgászbolt ajtaja mellett, szögre felakasztott zacskóban lelhető fel. Fontos, hogy a kéktúra igazolófüzetének Fehérvárcsurgó nevű szakaszpontja nem esik egybe a pecsételési ponttal - az számításaim szerint ugyanis innen Bodajk felé található ott, ahol az OKT eléri a fehérvárcsurgói víkendházaknál kanyargó műutat. Még e pont elérése előtt a gát aljában halad az OKT útvonala, itt inkább a gátkoronán vezető utat javaslom a kilátás miatt. Később aztán hétvégi házak és présházak között visz az utunk felfelé, majd a Gaja keresztezése céljából visszaereszkedünk néhány kanyarral és egy meredekebb lejtővel a műúthoz. A jelzések errefelé is jók. (Kincsesbányán van vízvételi lehetőség.)


A műútról pedig a vadasparkba jutunk egy kisebb parkolón keresztül. A Gaja-szurdokban és környékén számos (sokszor térképes) információs tábla ismerteti a környék természeti látványosságait. Népszerű kirándulóhelyről is van szó, így e tájékon sok emberrel fut össze a túrázó. Ennek persze megvan az az előnye, hogy a szurdoktól délre, a K3 elágazásánál (jó időben legalábbis) kis büfé működik, de horgászfelszereléssel érkezők akár maguk is kifoghatják az ebédre valót. :) Maga a szurdok kellemes hely, kényelmes hídon tudunk átkelni a patakon, bár a bátrabbak a nagyobb kihívást jelentő Ádám (és Éva)-fa által megtestesített természetes átkelőt is igénybe vehetik. A privát véleményem azonban az, hogy maga a szurdok inkább felülről visszatekintve (vagy előretekintve, irány kérdése) igazán szép - ehhez azonban meg kell dolgozni egy kicsit és leküzdeni a szakasz utolsó nagy emelkedőjét, ami eleinte keskeny, sziklás ösvényen, majd erdészeti úton visz fel egészen a bodajki sípálya tetejéig. Maga a sípálya meglehetősen szakadt egy hely, de bizonyára sokak lelik benne még így is örömüket telente. Ellenben szép kilátás nyílik Bodajk és Csókakő felé a pályáról. A sípálya aljától szinte egyenesen visz le a főútig a jelzés Bodajk házai között, majd a fehérvárcsurgói elágazásnál elérjük a bodajki pecsételőhelyet.


Bodajkon a pecsét a Fenyő büfében lakik, ez egy kopottas faépület. A kocsma kínálata meglehetősen szegényes, ám mégis azt javaslom, hogy legyünk hálásak a pecsét őrzéséért és igyunk meg egy doboz sört itt is! Utána kényeztethetjük ízlelőbimbóinkat a szemközti cukrászdában. E kereszteződésnél eléggé gyakori a buszközlekedés is Székesfehérvár felé, de Budapestre is eljuthatunk átszállás nélkül. Mi viszont még folytattuk utunkat előző túránk megszakítási pontjáig, a csókakői elágazásig. Ez bizony kőkemény aszfaltkoptatás és a forgalom is eléggé élénk a 81-es út és Bodajk között. Útközben keresztezzük a balinkai és komárom-székesfehérvári vasútvonalat, utóbbi Csókakő megállóhelyével szemközt pecsét található, szabványdobozban. Az elágazáshoz kiérve pedig örömmel tapasztalhatja a fáradt vándor, hogy éjjel-nappal* nyitva tartó étterem és panzió várja őt, közepes árszínvonallal (főétel körettel 1500-2000 Ft, de a kitűnő és egész nagy velős pirítós csak 420 pengő forint). * Az éjjel-nappali nyitva tartásra azért nem tenném a nyakamat...


Összességében egy könnyed és változatos szakasz ez, ráadásul a kapcsolódó turisztikai infrastruktúra is egész jó (legalábbis így szezonban, hétvégén), úgyhogy igazán elégedetten kortyoltuk el jutalomsöreinket.

 
Janka és Zoli Bejárás: 2012.04.06. Rögzítve: 2012.04.07 19:24:06

Bakonykúti - Bodajk


A szakasz végig nagyon jól jelzett, még a Bogrács-hegyen is. Eltévedni akkor lehet, ha valaki elbambul. Mi a víztározó mellett a töltésre felvezető utat néztük el. Ahol a műút jobbra kanyarodik, ott balra kell fordulni. A kék jel a korláton található.

 
kovtams Bejárás: 2011.11.05. Rögzítve: 2011.11.06 22:08:59

Quad, enduro és tarvágás: a Bakony erdőségei


 Miután a keleti Bakony vad- és növényvilágának főbb jellegzetességeit a címben már megpróbáltam összefoglalni, néhány szóval a Zirc-Bakonykúti útvonalról, amit mi székesfehérvári indulásokkal, két egynapos túrával teljesítettünk.


 Zirc- Nagyesztergár között rövid aszfaltkoptatás, a faluban kocsma (kizárólag sör, bor, pálinka) és kisbolt. Bakonynána felé egy ideig szép erdei szakasz, aztán a sokak által kárhozatott több kilométeres vadcsapás. Pillanatnyilag nagyon jól jelzett, egyszer sem tévedtünk el. Kérdés, meddig bírják a plexi jelzések és  a szalagok, de most rengeteget segítettek. Végig elég jól járható ösvényről van szó, ha nagyobb susnyába kezdene keveredni az ember, lehet sejteni, hogy rossz felé megy.


 A Bakonynána utáni  „Magánterület” táblával nem kell foglalkozni, az ösvény baloldalról, egy kis fahídon átvezetve kerüli a házakat. A Római fürdő kétszáz méteres kitérőjét a kék barlang jelzésen mindenképpen be kell vállalni, a legszebb hely ezen a szakaszon!


 A Gaja patak gázlóján szárazlábbal átkeltünk, magasabb vízállásnál azért nehezebb lehet, sőt az egész útvonal elég sáros valószínűleg, ezúttal szerencsénk volt.


 Szentkúton a kiskapun be, aztán a másik kiskapun ki.


 A jásdi „Bisztro” élmény, főleg az árai, ráadásul nagyon jó kotyogós kávéjuk van. Amit nem értettem, hogy kék jelzések lelkesen vezetnek tovább a falu belseje felé, de innen természetesen vissza kell térni a falu eleji szántáshoz. Bátran vágjunk át a szántáson (vagy elegánsabban kerüljük meg, nem tudom mi volt előbb, a kék jelzés vagy a szántóföld), utána lesz út, és híd is, aztán egy jó kis kaptató Tésre, a köves utat keresztezve szinte rögtön folytatódik az ösvény, most szalag van, nem sokkal feljebb jelzés is. A tési kocsmában láttam egy hatalmas hamburgert, már amikor indulni kellet a buszra, ha korábban tudtam volna, hogy van…


 Bakonykúti - Kisgyón szakasz nagyon jól jelzett, ha Burokvölgy felett mégis elbizonytalanodnánk, kövessük a motornyomokat, van belőlük elég, és következetesen a kéken mennek, állítom még a jelzéseket is használják. Innen kiérve van egy szántók közötti kereszteződés, ahol nem volt mire jelzést festeni, nekem térkép alapján egyértelmű volt, de van szalag is.


 Kisgyón-Tés hasonlóan eltéveszthetetlen, a Barlangkutatónál kell egy pár méteres kitérőt tenni, elindulni az aszfalton be Csőszpusztára, aztán a kertben befelé a ház túloldalához (a hátsó kapun van térkép is).  


 

 
Janka és Zoli Bejárás: 2011.10.02. Rögzítve: 2011.10.02 22:00:18

 Zirc - Bakonykúti:


A szakasz végig nagyon jól jelzett. Köszönjük OKT 50! :)

 
Balúrázó Bejárás: 2011.08.05. Rögzítve: 2011.08.07 12:25:20

Zirctől Csókakőig (2011.08.02.-08.05.):


A jelek tökéletesek, valószínűleg a Kéktúra 50-nek köszönhetően :D. Volt pár olyan jelzés kirakva ami szerintem csak ideéglenes, mert nem biztos hogy sokáig fogja bírni. A sok eső miatt sok és nagy sár kátyu víz stb. volt. Bakonykúti és Csókakő között eláztunk.


Aki eltéved az nem a jelek miatt, hanem mert elbambulta :D.

 
gyorkosattila Bejárás: 2011.05.24. Rögzítve: 2011.05.28 10:38:20

9.sz. túra: Bakony

(Zirc vá–Bodajk-Csókakő v.mh.)



Zirc => Bakonynána

Rövid összefoglalómban leginkább az egyes szakaszok kisebb-nagyobb problémáiról fogok írni szubjektív módon. A hibákért, pontatlanságokért elnézést kérek!

 Zirc és Nagyesztergár között semmi gond, Nagyesztergár és Bakonynána után viszont jön a Bakony egyik legelhanyagoltabb, legrosszabb szakasza. Már rögtön a falut elhagyva a Szilvás erdőben a jól járható erdei utat néhány helyen elhagyja a Kék és az el-elhagyatott régi, már csak a turisták által használt úton megy, majd visszatér. Ez nyilván azért van így, mert az erdőben új utakat csinálnak, gyakran nem a Kék útvonalát választják. Néhány útalágazás is van, de tulajdonképpen itt nem lehet eltévedni, mert ezek párhuzamos utak és elég közel futnak egymáshoz. Onnantól kezd érdekessé válni a helyzet, ahol a – Kálistát elhagyva – villanyvezeték alatt kell áthaladni. A 2004-ben készült OKT turistaatlasz is rosszul jelöli, nem így van a valóságban, talán mert itt új villanyoszlopokat építettek és a régieket is meghagyták bár így már csak üresen állnak. A jelzések is hiányosak, kopottak itt, de majd később jön a feketeleves. A veimpusztai majorépület romjai omladózóban, pedig értékes műemlék lehet. Nyilván túlságosan messzeesik mindentől és nehéz a megközelíthetősége, így hagyják összödőlni, lepusztulni az egészet. Mellette vezet a Kék, a jelölések nagyjából itt még rendben, az atlasz is segít az eligazodásban, bár érdekes a végén az épület végénél (a sarka közelében) a letérés balra, aztán hirtelen jobbra. :-) Így ír erről az atlasz: „A vízmű és egy kis trafóállomás mellett újra jobbra, emelkedő, csalános szekérúton, lecsonkolt villanyoszlopok mellett jutunk fel – a már 1332-ben, a pápai tizedlajstromokban említett – Veimpuszta egyik majorépületének romjaihoz. Agyagos, keresztben futó mélyútra érve balra, majd újra jobbra(!) fordul, két 90 fokos kanyarral a jelzés.” Innentől hamar megint egy nehéz terület következik, amikor leérünk a patakvölgybe. Óriási csalánerdő, de a terület szélén az erdő mellett egy ritkán járt út. Megtévesztő régi kék jelzés egy távolabbi fán a csalánrengeteg közepén. Mi menjünk azon az úton, ami a völgyben megy az erdő szélén. Az atlasz így ír erről: „Hosszan elnyúló, rendkívül bozótos, embermagasságú gyomokkal benőtt egykori legelőn kell – öreg füzek mellett – hosszában keresztülgyalogolnunk.” Ez egy terület, ahol nagyon kell figyelnünk a jelzésekre, mert ritkán vannak és nagyon nehezen észrevehetőek a magas gaz és a dús növényzet miatt. Egy eltévesztett jelzés és embertelen gazba keveredhetünk. (A feltételeket megnehezíti, hogy rendkívül magas a páratartalom a kis völgyben) A KÉK EGYSZERCSAK BELÉP AZ ERDŐBE A VISZONYLAG JÁRHATÓ ÚTRÓL!  Ezt a pontot mindenképpen keressük meg, mert innentől akkor már az árnyas erdőben sétálhatunk a kimerítő gázolás  helyett.  (Innentől csak azok olvassák el, akik eltévedtek. Ez az út egyébként egy vadászleshez vezet, de a végén már teljesen elvadul. Én itt tűző napsütésben gyalogoltam végig a régi legelőn szem előtt tartva a kis építményt. Ezután pedig már semmilyen út nincs csak némi csapások [talán hasonlóképpen eltévedt turisták :-)] Egy csodálatos részébe jutunk itt az erdőnek ezen az alig használt ösvényen! A mező és az erdő találkozásánál egy nagy területen valamilyen fehér virágzatú növény elburjánzott és a fák alatt csörgedezett egy patakocska a madarak pedig csiviteltek. Gyönyörű, színes látvány volt finom illattal és rendkívül hangulatos.  Innen a csapáson továbbhaladva elérjük a Kéket mert a patakocskán átkelve jobbra felfelé kanyarodik az ösvény a Kék útvonalához. Annak aki úgy járna mint én a mező végén a jobb szélén egy fára kihelyeztem egy nagy kék szalagot ez segít visszatalálni a Kéktúra útvonalára. Itt egyébként régi kéktúra jelzések is vannak, tehát valahol itt volt kijelölve régen az útvonal a mező szélén, de most az erdőben, annak szélén a fák között vezetik) Innentől nagyjából követhetőek a jelzések, de elég nyakatekert a vonalvezetés és sok helyen meghagyták a régi jelzéseket is, ami csak feleslegesen komplikálja az utat. Azaz, nem csak komplikálja, hanem ki is egészíti azt, hiszen – úgy tűnik – takarékoskodtak a festékkel. Egyszer friss festésűnek tűnnek, aztán valami kopott, töredezett, alig látható maradvány a fákon, ráadásul a táj is nagyon változatos ezen a szakaszon. Átkelés patakmedren, nagyon öreg fák, utána fiatalos erdőtelepítés (kerítéssel), dombra fel, utána le, kis tisztások és sűrű, sötét erdei szakaszok váltogatják egymást. Nagyon érdekes egy hely, de elég kimerítő tud lenni. Amikor kijutunk a Nagy Csiga-hegy alá (Cser-hát nevű terület), akkor nyugodtabbá és békésebbé válik a táj, egy völgy aljában járunk gazos, keveset használt szekérúton. Később marad jobbról a hegyoldal, balról elmarad és helyette egy nagy rét nyílik. Ez is a neve Nagy-rét. Itt is ritkák a jelzések, de letérni sem lehet, nem gond. Ott, ahol a földút betorkollik a Bakonynánát Olaszfaluval összekötő aszfaltútba egy méhész telepítette le a méheit egy járművel, jobb lesz vigyázni! Bakonynánáig okés az út. 

„Az első kocsmában (kb. 500m).” - írja a hivatalos MTSZ weboldal a bélyegzés helyszínéül. Bosszantó ez a kis kitérő (összesen egy kilométer) a falu első kocsmájáig és vissza, főleg egy ilyen szakasz után, de ez van (a pecsételési helyet jelzi egy kis ábra az épület előtt a villanypóznán). A kék+ jelzés odavezet, de eltéveszthetetlen a pecsét minősége jó. Kék+ és a Kék találkozási pontjánál a falu határában víz lelőhely van (utcai kút)! A szűken mellette lévő kis virágoskerttel vigyázzatok, mert a kerítése villanypásztor! (Én hozzáértem, remélem csuklott, aki ezt kitalálta és még enyhén fejeztem ki magam, mondtam én ott mindent )

Ezt írta zomber sporttársunk 2010 szeptemberében: „Best of Kéktúra! itt az alkalom, hogy kifejezzem: bármilyen szép is a Bakony bármennyire is fontos célpontja a turistátnak, szemmel láthatóan mostoha gyereke a kéknek. itt a legrosszabb a jelzés, az út, és még az itineren is vannak pontatlanságok. persze még csak a kétharmadát jártam be a teljes kéknek, de messze a Bakony a legalja. sajnos. ez a szakasz teljes katasztrófa, annak aki hozzám hasonlóan a korszerű technológia vívmányai nélkül megy, ajánlom, hogy nagyon figyeljen, és tájolja magát a patakokhoz, az sokat segít ezen a szakaszon.” Azért azt egy kicsit túlzásnak tartom, hogy olyan állapotban van az OKT, hogy sok helyen GPS-t ajánlott használni, mert különben eltévedhet a túrázó, vagy legalábbis – gyakorlottságtól függően – negyedórák, háromnegyed órák mennek el egy-egy darabon a jelek és a Kéktúra útvonal keresgélésével, annyira rosszak a jelzések.





Bakonynána => Jásd

Bakonynána után nem messze – a volt prémmalomnál – van egy kis probléma megint, de ezen azt hiszem nem lehet segíteni. A Kék ugyanis itt egy szépen gondozott magánterületre vezet be, ami ugyan nincs elzárva, de elég kényes a helyzet. Amikor eléritek a „Magánterület” táblát keressétek a patakon átívelő kis fahidat nagyjából egyenesen előre az egyik szép fa takarásában. Ott kell átmenni a túloldalon már lesznek jelzések feljebb az ösvényen. (Jelöli a térkép is én is kitettem egy szalagot a fára, de nem hinném hogy sokáig ottmarad) Innentől sokáig a Gaja-patak mellett a völgy oldalában kanyarog az utunk. Az erdész emlékműnél óriási irtás, illetve kidőlt évszázados bükkfák az úton keresztbe, egy darabon botladozós, akadozós, faátmászós a terep és csúnya. Jásdig már rendben van az út, de helyenként nagyon ritkán vannak jelzések, bizonytalankodhat a túrázó. Jásd határában a kálváriánál nem találni az utat a mezőn át bár a jelzés egyértelműen fel van festve a temető(?) falára. Én átvágtam a mezőn és akkor leltem rá arra az útra, ahol vezetik a Kéket. Jó kis gázolás volt a magas gazban, esős időben ideális az ilyen. A falu szélén izgalmasan vezették a Kéket. Kerteken és veteményeseken keresztül. :-) Nem tudom mit gondolhatnak rólunk a gazdák, mikor átjárunk a földjükön, de úgy tűnik mások is használják ezt a félreeső utat, mert jól járható. A jelzések nagyon jól mutatják hol kell menni!

„A kocsmában.” - Csak ennyit mond szűkszavúan a jásdi bélyegzési lehetőségekről a hivatalos MTSZ weboldal. Ez a bizonyos kocsma (Kossuth utca 49.) a falu déli részén van, az OKT atlasz által ajánlott útvonalon elérve 380 méterre a Kéktől, tehát oda vissza bő háromnegyed kilométer kitérő, főleg akkor gáz, ha nincs nyitva éppen. Erre az esetre ajánlható az Új utcai Anci büfé, vagy a vegyesbolt céges bélyegzője. A bélyegzőjük egyébkén használt, közepes minőségű.

 Én itt kerestem magamnak szállást Jásdon és nem túl fantáziadús Jásd vendégház nevű szálláshelyen kaptam kiváló minőségű szálláslehetőséget felújított parasztházban. Web: www.friweb.hu/jasd/ Árak: Első ház: 4 ágy + 3 pótágy; Hátsó ház: 7 ágy 2800 Ft/fő/éjszaka + (IFA 350 Ft/fő/éjszaka) Üdülési csekk elfogadóhely! Tel:+36-20/9154167 Cím:Jásd, Kossuth Lajos utca 160. Az egyetlen hátránya, hogy pont a falu másik végén van, mint a Kéktúra útvonala, úgyhogy még a bélyegeztető helytől is majd kb. 900 métert kell gyalogolni felfelé.





Jásd=> Csőszpuszta

 Jóleső reggeli tornaórám volt a Jásdról Tésre átvezető majdnem három kilométeres végig emelkedő út. Mint mindenhol a Bakonyban itt is brutális tarvágásokban „gyönyörködhet” a túrázó. A Siska-kútnál sajnos én nem találtam meg a kutat, igaz nem is keresgéltem sokáig. Egyébként ilyet keressen, aki látni akarja: img3.indafoto.hu/5/3/102673_58b098ec2f557924ca6bdcce07862ab4/8226545_0b45f8217dab78999bac4f25ec897ba4_xl.jpg

Egy helyen kell figyelni. Kb félúton, azon a ponton, ahol az erdészeti utat keresztezi a Kék. (Egyébként ez is egy nagy tarvágásos terület. Nem szabad letérni rá, hanem rögtön jobbra lesz egy út felfelé a hegyoldalba, azon kell folytatni az utat. Innen egyébként visszanézve Jásd felé pont teljes rálátás nyílik két nagy szélerőműre. Ezekből errefelé több is van, nagyon látványosak (és persze hasznosak). Csőszpuszta felé ahol az aszfaltútról lekanyarodik a Kék egy jelzés bújt meg az egyik fán az ágak és levelek között, amit láthatóvá tettem, hogy egyértelmű legyen, hogy kell letérni balra az országútról.

„A barlangkutató bázis bejárati ajtajánál.” - írja a hivatalos MTSZ weboldal a bélyegzés helyszínéül. Én úgy veszem ki a leírásokból hogy csak céges pecsét van az Erdei büfénél, nincs már hivatalos MTSZ-es. Mikor én ott jártam zárva volt, de tény, hogy még a 2004-es OKT atlasz is ezt a helyet jelöli meg, mint pecsételő hely. A legjobb leírást a csőszpusztai pecsételési hely elérhetőségéről Edit_ írta szerintem: „Azt hittük a kékútvonalról megközelíthető, de nem. Kisgyón felől érkezve, amelyik utat keresztezni kell, azon kell balra elsétálni és jobb oldalon az első ház. Az épület hátsó oldalán az egyik ajtó mellett, dobozban két pecsét is van, kéktúrás és barlangkutatós.” Én ugyan Tés felől érkeztem, de szerintem ezen leírás alapján könnyen odatalálni, csak annyit tennék hozzá, hogy az a ház lesz a barlangkutatóké, amelyiknek nincsen meg végig a kerítése, de szép gondozott kertje van. A kert belsőbb részén elhelyezkedő ház falára nagybetűkkel ki van írva „ALBA REGIA BARLANGKUTATÓ ÁLLOMÁS”. (Egyébként még arról is fel lehet ismerni, hogy egy közúti jelzőtábla áll előtte, aminek lelopták a tábláját, csak az oszlop áll ott egymagában.  Lehet, hogy a kerítés is alumíniumból volt?)





Csőszpuszta=> Kisgyón

Ezen az úton végre nem voltak gondok, lehetett haladni. Útközben két szép siklót is találtam az úton. Képek: picasaweb.google.com/lh/photo/FigUrwtxrIRwwQSiJydo6InDUy81iC2ME_fTwdihP1gpicasaweb.google.com/lh/photo/61-NK2IqpeZ3KcmUefmNdonDUy81iC2ME_fTwdihP1g

A Tűzköves-árokban lefelé ereszkedve utolért engem egy nagyon barátságos kéktúrázó házaspár, akik nemcsakhogy édeskettesben, hanem a másfél éves kislányukkal együtt, hármasban járják végig az OKT útvonalát. Eztán összefutottunk még párszor a nap folyamán és elbeszélgettünk a túrázásos éléményeinkről. Innen is nagy-nagy respekt nekik és sok örömöt sikert kívánok a teljesítéshez! 

Az Öreggyón, Kisgyónbánya bányászemlékhely kicsit lehangoló volt. Valaha itt is járt teherszállító vasút.

„A kulcsosházakban és nyáron a büfében. A Gyöngyvirág turistaház villanyóraszekrényében.” - írja a hivatalos MTSZ weboldal a bélyegzés helyszínéül, amiből itt több is van. Nagy csalódásomra a büfé zárva volt, pedig itt pár dolgot akartam vásárolni, úgyhogy ez a bélyegzési lehetőség is ugrott. Így maradt a Gyönygyvirág turistaház villanyóra szekrényében elhelyezett „nyalóka”. Ehhez csak annyit fűznék hozzá, amennyit megemlített Edit_ előttem: „azt hittem valami spéci dolog ez a matrica, aztán csak egy nagyobbacska árcímkére rá van pecsételve kéktúrás pecséttel.”  Igaz.





Kisgyón => Bakonykúti

Ezen az úton az elején semmi gond, jól jelzett a Kék. A Köves-domb oldalában gyönyörű a feketefenyves erdő és innen a kilátás is szép. Innen is látni egy hatalmas szélerőművet és Mór városát is. A szép Eszenyi-rét után kiérkezünk egy hatalmas kiterjedésű szántó sarkába. Innen lefelé sétálva belátjuk az egész Isztiméri fennsíkot, melynek legdélebbi csücskében bújik meg Bakonykúti, utunk következő célpontja. Nagy élmény végigtekinteni innen , de Bakonykúti mégis elrejtőzik szemünk elől és majd csak akkor bukkan elő, amikor már egészen a közelében járunk(!). A szántóföld és az erdő határán gyalogolva több helyen van földbe szúrt karó, amin valaha jobb napokat látott kéktúra jelzések maradványai láthatók. Még így, teljesen lekopva, lepusztulva is fontos kisegítői a gyalogtúrázóknak, megerősítenek és helyes irányba vezetnek ott, ahol nincs más lehetőség az iránymutatásra.  A harckocsi irányító kőgúlák is jó szolgálatot tesznek, ilyenkor, másra már úgysem használhatók. Az Öreg-cseresnél, ahol a piros jelzés csatlakozik a Kékhez alig észrevehető a Kék elkanyarodása jobbra a Burok-völgyhöz. Az egyenesen vezető murvás úton is vannak régi Kék jelzések. Ajánlott alaposan körülnézni akkor, amikor az öreg cserfákhoz érünk (jellegzetes pont). 

Amikor visszatér a Kék a Burok-völgyből az Isztiméri fennsík peremére már csak egy kilométerre van Bakonykúti, de még mindig nem láthatjuk. A szántóföldeken átvágó poros úton közelítjük meg a falut (közeben a két nagyfeszültségű vezeték alatt is átmegyünk), jelzések néha feltűnnek a villanyoszlopokon, de nem a megszokott méretűek, hanem sokkal nagyobbak, de legalább jól láthatóak és távolról is jobban észrevehetőek. A faluba beérkeztünk és itt már nagyon barátságos képet mutat. Rögtön árnyékos parkban elhelyezett pihenőpadok fogadják a fáradt vándort. A faluban mindenhol – még a kertekben is néha – megtalálhatóak a szép faszobrok, amelyek sajátos, jellegzetes hangulatot kölcsönöznek a kis sváb településnek. A buszmegállóban is egy ilyen fa ismertetőtábla van faragott képpel, jobb oldalán alul pedig kis, fedett fadobozka, benne a kéktúra pecsét, pecsétpárna és még tinta is(!).

„Az autóbuszmegállóban, az ismertető tábla oszlopán fa dobozkában, valamint a Kúti kocsmában.” - írja a hivatalos MTSZ weboldal a bélyegzés helyszínéül. A bélyegző minősége közepes a buszmegállónál. A kúti kocsmában (amely kocsma+élelmiszerbolt kombó) még van két bélyegző. Az egyik az MTSZ által készíttetett egyszerű stempli – kiváló minőségű, a másik az Angéla által legyártatott gyönyörű, tökéletes minőségű címerrel ellátott kerek kéktúra automata bélyegző. Itt mindig nagy szeretettel várják a kéktúrázókat. (Szerda a kocsmában szünnap!) Mivel nem kaptam szállást sehol a faluban máshol – se a Lovastanyán, se Tóth Róbertnél – Angélát kerestem meg szállás ügyben és ő segített ki engem. Sajnos az utolsó vendége voltam, mert ebből a bérleményből el kell költözniük nagyon időszerű felújítás miatt, tehát már ez a lehetőség sem lesz már elérhető a faluban. Szóval aki itt szeretne megszállni, annak minden lehetőség jól jön most. Akinek van információja itt reális szálláslehetőség megoldásokról bátorítani szeretném, hogy ossza meg a közösséggel!



Bakonykúti => Fehérvárcsurgó

Rosszat sejtet, hogy már a faluból kivezető út mellett kopottak a jelzések. A Baglyasi-dűlőn Bakonykútipuszta felé már eltűnnek a jelzések, de itt még a tereptárgyak által (az elején leginkább a Bogrács-hegy) lehet tájékozódni és az irány is elég egyértelmű. Hamar felérünk egy dombra és kellemes látványt nyújt a mélyben – jórészt a fák között– megbújó kis Bakonykúti. Hamar feltűnik Bakonykútipuszta is előttünk, az út kanyarogva közelíti meg. Itt a gazdaságnál előtűnnek a jelzések a fákon. A Kék egy gazos erdei útra visz felfelé az akácosban. (Lehet kerülni is a romos tanyaépület felé a dűlőúton, tisztább, jobban járható az út. Nemsokára keresztezni fogja a Kék, csak figyeljünk a baloldalon előtűnő jelzésekre, de elég feltűnőek, nem lehet eltéveszteni) Innentől megint mellmagasságig érő gazban gázolunk a kis ösvényen. Kellemes kis tölgyes visz felfelé a dombra, a jelzésekből feltűnően sok van (meghagyták a régieket és újak is vannak). „Öreg cserek csalános árnyékából ráfordulunk a puszta felől jövő mélyútra, ezen egy felhagyott kőfejtőkkel felsebzett, fenyőkkel betelepített platóra kanyargunk. Füves, kopárosáról (közelmúltbeli katonai őrhely maradványai) szép kilátás nyílik északnyugat felé.” (OKT atlasz 2004) Ez a kilátási lehetőség már alig élvezhető, mert az akácok egyre inkább benövik. A kőfejtőt pedig láthatóan crossmotorosok használják gyakorlóterepként. Egyébként az atlaszban említett füves-kopáros terület jó része le is van zárva, kerítéssel.

 Itt kezdődik a Bakonyi kéktúra második olyan szakasza, amit a jelzésfestők, vagy az útvonal fenntartói teljesen elhanyagoltak. Valamelyik akácon még látunk egy kopott Kéket és jól véssük emlékezetünkbe, hogy milyen is volt, mert sokáig nem lesz hozzá szerencsénk. Elhaladunk egy hosszú kerítés mellett, ami balról szegélyezi utunkat. Utána a Kék hosszasan tekereg a lankás, (leginkább) kopár domboldalakon (és között), több elágazás van, ahol el lehet kavarodni. Néhol egy-egy piros-fehér és kék szalag segít a tájékozódásban. Itt-ott szép árvalányhajas a domboldal, és bokrosok is feltűnnek. A dombok tetejein harckocsik, vagy tüzérek számára kivájt üregek megfigyelőpont céljából, most üresen tátongó sebek a természetben. Néha gyönyörű kilátás nyílik Ísztimérre. Én itt a végén már elvesztettem a fonalat. A kopár dombok tetején kavarogva a végefelé már egyáltalán semmi jel, iránymutató, támpont nincs, különböző irányokba vezető utak, elágazások pedig igen – mentem tehát az iránytű és térkép segítségével levágva, rövidítve az utat. Hamar meg is találtam lentebb az erdőben a Kéktúra jelzést. Nem szeretném minősíteni az itteni állapotokat, mert csak nagyon csúnya szavakkal tudnám.  Na lépjünk tovább… (Kérem szépen, hogy legyenek szívesek jelzésekkel ellátni a Bakonykútipusztától Fehérvárcsurgó felé vezető úton lévő kb 2km-es teljesen jelzetlen szakaszt) 

Itt az erdőben ismét visszatérnek a Kék jelzések, bár elég vegyes a minőség. A totál lekopott, alig láthatótól a kiváló minőségűig, kistáblás-iránymutatós megoldástól a cölöpön lévő kék festésig minden megtalálható. Ott, ahol a Gúttamási felől érkező műutat keresztezi a Kék az út túloldalán elég rossz minőségű a festés egy darabon, de ott kell továbbmenni, feljebb már jobbak lesznek. (Javaslom, ebben a kereszteződésben a jelzések újrafestését)

 A Vontató-hegynél a Kék és piros balra kanyarodásánál a tarvágásos területre egy kerítésen keresztül kell bemenni. Egészen meglepődtem, hogy minden fát meghagytak az út mellett a favágók, amin jelzés volt, még ha csak egy nagyon kopott is! A terület nyugati sarkánál figyelni kell a letérésre jobbra (északi irányba), mert kopott a jelzés a kerítésen a fák törzsét meg a lomb és a bokrok takarják. Arról is meg lehet ismerni, hogy ott az egyik kerítésoszlopon egy sárga vödör van. 

„A Becsali büfében.” – írja szűkszavúan a hivatalos MTSZ weboldal a bélyegzés helyszínéül. A Kincsesbányán elérhető Becsali büfé fehérvárcsurgói pecsétje jó minőségű az őzikés pecsétje pedig kiváló és nagyon szép is. A tulajdonos és felesége, valamint a kacagó gerlék jól vannak.





Fehérvárcsurgó => Bodajk

Innen én is javaslom a töltésen menni inkább a tó mellett, mint lent – sokkal több a látnivaló. Fehérvárcsurgón és Gaja-szurdokban kiválóan jelzett a Kék útvonala és ez így van egészen Bodajkig.

„A Fenyő Büfében, a Véndiófa Fogadóban (Ady E. u. 7.) és a vasúti megállónál egy villanyoszlopon fém dobozban.” írja a hivatalos MTSZ weboldal a bodajki bélyegzés helyszínéül. Szerencsém volt, hiszen a Fenyő büfé is nyitva volt (itt két pecsét is van) és a Véndiófa fogadó is. Előbbiben az MTSZ-es pecsét minősége maximum közepes, az őzikés pecsété kiváló és ugyanolyan, mint a fehérvárcsurgói – kivéve a helységnév feliratot persze. Az utóbbi meg egy nagyobbnak számító létesítmény a városka közponjánál (44 vendég befogadására alkalmas) és ezen a helyen mindig van recepciós, így állandóan elérhető. Annyi a hátránya, hogy a Kéktúra útvonalától (Fenyő büfétől számítva) olyan 700-800 méterre van, tehát oda vissza ez egy olyan másfél kilométeres kitérő. Ez nem biztos, hogy megéri, ha a vasútnál is tudtunk bélyegezni.

Itt fejeztem be késő tavaszi – de az időjárást tekintve viszont augusztusi – négynapos túrámat. Kisiettem Csókakő vonatmegállóhelyhez és onnan jöttem haza Pestre Székesfehérvári csatlakozással.





Megjegyzés: Az egész Bakonyban nagyüzemi (és kisüzemi [értsd falopás] fakitermelés folyik), rengeteg a tarvágás (alig a ritkításos fakivágás), rendetlenség, összevissza hagyott fák, gépek által széttúrt utak. Zomber így tett említést Bakonynána környékéről „gondot viselő” cégről: „nem is beszélve a csodálatos Bakonyerdő Zrt munkásságáról, aminek következtében jelentős vaddisznómozgás van az útvonal végénél, mivel óriásiak a kitermelt területek (állítólag fával látják el az ajkai erőművet, mert drága a gáz... szégyen!).” No comment.





 

 
csg65 Bejárás: 2010.07.19. Rögzítve: 2010.07.19 13:54:59

(Bakonycsernye -) Kisgyón - Fehérvárcsurgó


A hétvégi kánikula megszűntével, hétfő reggel már korán felkerekedtem (7.10-kor tett le a busz Bakonycsernyén), hogy a Bakony keleti oldalát is elkezdjem, immár nyolcadszorra. A hétvégi zivatarok után a Kisgyón utáni emelkedők rendesen sárosak voltak és sok helyen állt nagy víz, de felérve a fennsíkra már jó volt az út, a jelzések is és remek szél hűsített még hozzá.


Bakonykútiig jól követhető a jelzés, de utána Bakonykúti-pusztától a víztározóig rémes. Sok a kopott, nem látható jelzés, van némi bozótharcos rész is, de a fő baj, hogy az elágazásokban csak térképpel sejthető a folytatás (vagy még azzal sem) vagy éppenséggel félrevezető a jelzés felfestése.


Hétfő lévén meglepett, hogy egy kéktúrázó párocskát hoztam be pont ezen a szakaszon és miután volt némi be nem tervezett kitérőm is - hála a jelzéseknek -, így többször is összefutottunk.


A víztározó szép hely, érdemes ide egy kis pihenőt beiktatni.


Miután a folytatás majd a Gánt - Fehérvárcsurgó szakasz lesz, így a túra végén a kékről a kastély felé letérve értem vissza a kocsihoz. Egyébként jövőre elkészül a kastély felújítása, így érdemes lesz megnézni, megéri!

 
vViktor Bejárás: 2009.11.08. Rögzítve: 2009.11.10 12:58:10
Bakonykúti - Bakonynána szakaszon a jelzések általában jók, az út jól követhetõ.
Tés után amikor az ösvényrõl a jó útra térünk, akkor rögtön keresztezni kell ezt a jó utat és tovább ereszkedni az ösvényen.
 
burnie Bejárás: 2009.11.01. Rögzítve: 2009.11.02 12:29:16
A hétvégén lenyomtuk a Bodajk-Zirc szakaszt (2 nap). Szállásunk Kisgyónbányán volt (Keszi Vendégház 8056 Kisgyónbánya-telep,hrsz705 Tel/Fax:06-22-413725). Rendesek és vacsit és reggelit is adtak.
Habár mindkét nap viszonylag hosszú volt (32 és 27 km) sikerült a 5 órás sötétedés elõtt beérnünk a célba.
A jelzések hagynak némi kívánnivalót maguk után de szerintem annyira nem tragikus a helyzet. Térképet, iránytût figyelni kell az tény, viszont ha nem látsz jelzést már jó ideje akkor biztos, hogy te rontottál el valamit. Persze most már ritkább az aljnövényzet, ami határozott elõny.
A gázosabb szakaszok :
- Fehérvárcsurgó-Bakonykúti : amikor az ösvény megindul a dombról lefelé Guttamási/Isztimér irányába (klassz kilátás) ott bal felé kell letérni egy alig látható csapáson(egy tankút beton háromszögön van a jelzés)
- Bakonynána-Nagyesztergár : itt meg sokszor nincs is út csak fától fáig vezet a jel. De van jelzés csak figyelni kell és ha régen nem láttál akkor érdemes visszamenni az utolsóhoz.
 
geo-elvont Bejárás: 2009.09.08. Rögzítve: 2009.09.10 15:15:07
A Zirc-Bakonynána szakasz jelzései tragikusak, a helyenként hatalmas dzsindzsa mindezt csak tetézi. Gyakorlatilag végig térképpel és iránytû segítségével navigáltam, ne az utolsó vonathoz pászítsátok a Zirc érkezést :)
 
vViktor Bejárás: 2009.08.06. Rögzítve: 2009.08.12 17:59:12
OKT Bakonykúti – Bodajk

Bakonykútiba való érkezéskor meglepõdtem, bár hétköznap volt, találkoztam kéktúrázóval. Õ a másik irányba ment, így gyorsan elváltak útjaink.

Bakonykútipuszta környékén valóban kevés a jel. A lényeg, hogy a térképen is jelzett romos épület folyamatosan balra legyen nekünk. Az épület mögött aztán tényleg sok jel van az erdõben, ami néhol elég dzsindzsás. A Bogrács hegyen nem sok a jelzés, de viszonylag látni az utat, ami ki van járva, azt kell követni. Egy helyen az erdõbõl kiérve nincs jel, ott egyenesen kell menni, és egyszercsak feltûnik egy jel…

Aztán a Vontató hegynél megszívattam magamat… Egy ideig ugyanis a piros és a kék jelzés együtt halad. Egy elágazásnál láttam egy jobbra egy piros jelet…na ott kell menni tovább egyenesen. Én megnéztem a térképet, hogy a két jelzés a víztározóig együtt fut, és valóban egyszer 90 fokkal jobbra kanyarodik, így elindultam a piroson remélve, hogy lesz ott kék is…Nem lett, valszeg megtaláltam a régi piros jelzést… 2km-t buktam oda-vissza.

A víztározó szép hely, ott a Becsali büfét vétettem el, így a gátról jöttem vissza bélyegezni.

A hétvégi házak szépek, elég sok eladó köztük, de jobb erre a kék mintha a betonúton menne.

A Gaja szurdok szép és kellemes hely, utána már csak csorgás jön Bodajkra a sípálya mentén, de ott legalább szép a kilátás a Vértesre. Mivel még volt a buszig bõven idõm, így bélyegzés után elmentem a bodajki kálváriához. Szép hely, érdemes felkeresni, ahogy láttam régen a kék is arra vezetett. A végén kicsit eláztam, de összességében szép túra volt.
 
dyan Bejárás: 2009.08.04. Rögzítve: 2009.08.04 20:44:58
Bakonykúti-Bodajk:
Ezzel kezdtünk vasárnap, pokoli melegben és aszfaltolvasztó napsütésben. A Bakonykúti szélén a gazdasági épületeknél nem túl egyértelmû a jelzés, de a térkép segít, mutatja hol kell felmászni a dombra. A tóig igazából sok izgalom nincs, bár mi mindig imádkoztunk az árnyékért a 35 fokban. A Csali büfé mini-árnyéka igazi megváltás volt. Az utána következõ szakasz a gáton meg igazi pokol a kánikulában. A házak közötti kavargás valamennyire érthetõ, ha a fõ cél az hogy a szurdok bejáratáig jusson az ember. A szurdok szuper, mint mindig, bár az egyetlen fogadóépület és annak a büféje hagy némi kívánnivalót maga után. Három létra leküzdése után pazar látvány felülrõl a szurdok, utána meg hervasztó a magára hagyott régi rozsdaette sífelvonópálya. Bodajkon a bélyegzõvel szemben a cukrászda enyhülést hozhat a kitikkadt túrázóknak - mi most erõ hiányában még odáig sem tudtuk elvonszolni magunkat.

A túra után busszal Fehérvárra mentünk, ahol a József Attila koleszban volt szállásunk. Az egy borzalom volt, az izzó vasbeton falak között 41 fokra hevült szobákban, nulla levegõmozgással ... sok alvásunk nem volt.

Bakonykúti - Jásd:
Ismét egy durván meleg nap várt ránk hétfõn, bár kentünk magunkra a naptejet, de azt rögtön lemosta az izzadtság. Kisgyónig az út tökéletes volt, egész jól bírtuk, ott aztán az egy óra ebédszünet kicsit elnyomott mindenkit. Kisgyónról kemény mászás várt ránk a völgyekben fel a Tési-fennsíkra, és a szúnyogok bizony nem kíméltek minket. A jelzések mindenhol jók voltak, az út is csak néhol benõtt. Az út vége viszont egy széles erdei dózerút, így egész kellemesen érkeztünk a mûútra.

A barlangkutató ház megtalálása nem volt annyira egyszerû, a legjobb talán a két mûutat összekötõ szakasz felénél bevágni a házhoz. Ha ezt kihagyja az ember akkor a pecsét persze beszerezhetõ az erdei büfénél is bent Tésen. A csoportból volt aki mindkettõt begyûjtötte. A szélmalomhoz persze kitérõt kell tenni mert megéri, hatalmas élménye a kulcs, és persze a kovácsmûhely berendezése is.

Tésrõl Jásdra már egyszerû leereszkedni, ez a völgy is kicsit (de kibírhatóan) szúnyogos volt. Jásdon a Kossuth út 160-ban egy vendégházban aludtunk, ahol nagyon finom vacsorával vártak minket.

Jásd-Zirc:
Egy hatalmas éjszakai felhõszakadást követõen vizes közegben indultunk neki a szakasznak. Kicsit félve, mert sok leírásban olvastuk hogy kicsit dzsuvás ez a rész, plusz rosszak a jelzések. Római fürdõt mindenki nagyon várta, remélve a fürdési lehetõséget. Bár túl meleg nem volt, de hideg sem, és bár a víz is kicsit homokos volt, de ez sem riasztotta vissza a bátrakat: többen is fürdõruhát öltve próbáltak szerencsét a sziklalépcsõkön.

Bakonynánáig a szurdok nagyon szép, ott pedig a pecsétet õrzõ büfé frissíti a turistákat. Érdekes, az eddigi két nap alatt senkivel, de itt két túracsoporttal és egy magányos kéktúrázóval is találkoztunk. Ez utóbbi túratárs például annyira bekevert Zirc után odafelé tartva, hogy egy nagy leírt kör után kénytelen volt buszra szállni. na, hát szóval féltünk kicsit.

Már a mûútról való letérésnél problémák adódtak, de itt is beszédes volt a térkép. Bár - most elõször - a biztonság kedvéért elõkerült a GPS is. Érdekes egyébként ez a szakasz: vagy nagyon jók a jelzések, vagy egyáltalán nincsenek. A legjobb a térkép domborzatrajzából (fõleg a patakvölgyekbõl) tájékozódni, de persze a nüansznyi kanyarokban az sem segít. Azért alig két óra leforgása alatt átverekedtük magunkat ezen a részen, és (boldogan) érkeztünk meg Nagyesztergárra. Itt persze csábító a három megálló busz a 3 km betongyaloglás helyett, de igazi kéktúrázó nem tesz ilyet. Így még egy órácska séta után értünk zirci szállásunkra, a Jeskó Panzióba.

Egyébként meg iszonyatos mázli, hogy a mára beígért nagy esõk mind elkerültek minket, mindig csak a dörgést hallottuk.
 
okt50tomi Bejárás: 2008.09.20. Rögzítve: 2008.09.21 12:03:43
Bakonykúti – Bodajk:
A jelzések jók, kivéve Bakonykútipuszta és Fehérvárcsúrgó között. Nagyon kell figyelni és még így is 2 helyen könnyû eltévedni.
Bakonykútipusztánál egy szekérút keresztezõdésében balra mutat jelzés. Na itt nem baloldali szekérúton kell menni, hanem bozótosban kell keresni egy ösvényt, amin 10 méterenként van jel. Ha mégis a szekérúton mentek, akkor a házak közé bekeveredtek, ahol egy keresztezõdésbe enyhén jobbra fölfelé vissza tudtok térni, de itt szabadon van egy fehér komondor. Késõbb találkoztunk a gazdájukkal, akik borjú pásztorok és azt mondták nem harapós a kutya. Minket, amikor a kutya meglátott a tanyától távolodni, ugatva közelített felénk az útkeresztezõdésig. Ott megállt és ugatott tovább, míg el nem tûntünk az erdõben.
A másik cseles rész, a Bogrács-hegy utáni hegyen van. A szekérút megfordul és a jelzés szerint, azt hinné az ember, hogy egyenesen kell menni. A valóságban a hegyen lévõ vas oszlop után közvetlenül jobbra kell kanyarodni, majd oda érünk az elõbb említett jelzéshez, ahol balra (!!!) kell kanyarodni, majd az elõbb említett hajtûkanyarban jobbra (!!!) kell térni a jelzésfestõk szándéka szerint. Az a legegyszerûbb, ha egyenesen megyünk, és a hajtûkanyarban balra térünk. Kb. 100 méter múlva meglátjuk a jelzést.
A Fehérvárcsurgó után ész nagyon szép és jól követhetõ. A Gaja-szurdokban a kék csúcsjelzés az Ádám-Éva fán kell át a Gaja patakon, mikor visszatér a kék jelzéshez!!!
Összességében a Zirc és Bodajk között szakaszt nem érdemes megtenni nagy melegben, mert sokat megy napos részen, illetve nagy esõzések után sem, mert egyes helyeken járhatatlanná válik a sártól és a nagyon-nagy tócsáktól. Legszebb része a Gaja-szurdok és a Római-fürdõ környéke.
 
okt50tomi Bejárás: 2008.09.13. Rögzítve: 2008.09.21 11:32:21
Zirc – Csõszpuszta:
Két héttel ezelõtt jártam erre. A jelzések 2 rész szakaszt kivéve jók. Zirc és Bakonynána között még térképpel is nehezen követhetõ, mivel egy-két kanyarban teljesen hiányzik a jelzés, illetve több helyen elõfordul, hogy egy szekérúton megy, ami mellett bozótos van, és mögötte erdõ. Ilyenkor, ha szélsõ fán láttok jelzést, akkor a bozótoson át kell menni, még ha az utat nem is látjátok.
A Római fürdõ és a Jásd között szintén nehezen követhetõ a jelzés. Mielõtt kiértek az erdõbõl egy tisztáshoz fogtok érni. Itt nem láttok jelzést, de jobbra kell fordulni, és nemsokára meglátjátok. Továbbá megtévesztõ lehet, hogy Jásdon a kocsmához bevezetõ úton is kék sávjelzés van felfestve.
Bakonynána és Tés között nagyon szép helyen megy az út. Római fürdõt érdemes megtekinteni. Viszont a Bakonynána elõtti rész felejthetõ. Nagy melegben nem ajánlom senkinek, mert sokat megy napon. Esõzések után sem, mert most is volt olyan sáros-vizes rész, ami teljesen járhatatlan volt, pedig 2 hete nem esett esõ elõtte. Ilyenkor a bozótosba kellett kerülnünk.
 
okt50tomi Bejárás: 2008.08.23. Rögzítve: 2008.08.24 14:59:33
Bakonykúti - Tés:
A jelzések jól követhetõk végig, bár ellenkezõ irányba a Tûzköves-völgy elõtti jobb kanyarba hiányzik a jelzés, de a jobb oldali út a kijárt, így értelemszerûen arra kell menni.
Nagy melegben nem ajánlom ezt szakaszt senkinek, mert sokat kell menni napon. Nagy esõzések után sem, mert most hogy szárasság volt, egy-két helyen bókáig érõ tócsák voltak, fõleg az Eszenyi-rét környéken.
Összességében nem egy túl izgalmas szakasz, nincsenek hegyek, nagyrészt fennsíkon megy és bozótosban. Viszont két szép rész van benne, az egyik a Burok-parton lévõ fenyves, a másik a Tûzköves-völgy. Érdemes továbbá kitérni a Csikling-várhoz.
 
allen Bejárás: 2008.06.20. Rögzítve: 2008.06.23 15:07:27
A két héttel ezelõtti túrám nem teljesen úgy alakult, ahogy terveztem, de most megpróbáltam pontosabban navigálni. Az idõjárás is kedvezõbb volt, mint legutóbb, igaz, országos UV-B riasztás idején egy-két szakaszt nem ajánlok bejárásra.

Szóval folyt. köv. Elsõ napon így nem Bakonykútiból indultam, hanem Isztimérrõl, ami, tekintettel arra, hogy az úticél ugyanaz, Bodajk maradt, kb. 6-7 km-rel dobta meg a napi penzumot. Isztimérrõl a piros jelzésen értem el a kéket, a Burok-völgy feletti fenyõerdõig eseménytelen út. A feketefenyves szép, egy-két helyrõl jó kilátás nyílik a völgy túlsó oldalán fekvõ hegyekre. Kiérve a rétre, egészen Bakonykútiig, kopár, ligetes rétláncolat, kevés jelzéssel, de egyértelmû út. Bakonykúti elzárt, gyönyörû, rendezett kis falu, háromnegyed óra alatt, amíg ott voltam, két emberrel találkoztam, akik közül az egyik a kocsmárosnõ volt...

Bakonykútipuszta után aztán a jelzések megint nem a legfrankóbbak. A Bogrács-hegy ligetes részein megint nem a kéken mentem, és csak az iránytû segítségével sikerült visszatalálnom a helyes útra. Ráadásul árnyék semmi, 32 fok Celsius. Ezen a részen óvatosan nagy melegben! Innentõl azonban a víztározóig kellemesebb a terep, több az erdõ, kevesebbet is kell agyalni, hogy merre menjünk.

A Fehérvárcsurgói-víztározó feletti domboldalon jó napozóhelyek vannak. Becsali-büfében kedvesek, de sajnos étellel nem szolgálnak, mondjuk az ital sem megvetendõ ilyen melegben... Ezután a kéktúra elõször a gát alatt, majd a fehérvárcsurgói üdülõövezetben vezet tovább, ami egészen a Gaja-patak feletti kilátóhelyig unalmas, monoton, és nem is túlságosan gazdag látnivalókban. Nem is értettem, hogy miért erre vezet a jel, aztán amikor elérkeztem a vadaspark bejáratához, és elindultam a park széles, sétányán, megértettem. A mai napi szakasz legszebb része ez, igaz, a vadgazdálkodás koncepciójáról megoszlanak a vélemények. Van, aki szerint nem szerencsés ilyen kis helyre bekeríteni a vadállomány nagy részét.

Mindenesetre kellemes sétát lehet tenni a hûvös, árnyékos völgyben (valóban több állattal találkoztam, mint másutt), aztán Varjúvár után jön a feketeleves, mert a völgybõl kemény kaptató vezet a sípályáig, többszöri létrázással, ami a nap végén külön jól jött. De felkapaszkodva és visszanézve a szurdokra, a sûrû zöld erdõtakaró és a néhol ki-kiálló fehér sziklák látványa kárpótolt a fáradalmakért. A kék jelzés végig kiváló ezen a részen, eltévedni nem lehet. Bodajkra a sífelvonó mellett tértem be. Szállásom a Véndiófa Fogadóban volt, a templom melletti kis utcában, a tófürdõ szomszédságában, ajánlom. Jó utat mindenkinek!


 
allen Bejárás: 2008.06.07. Rögzítve: 2008.06.11 16:35:14
Mottó: "Azért a víz az úr."

Zircrõl indulva két nap alatt szerettem volna Bakonykútiig eljutni, azonban sajnos nem minden a terv szerint alakult.

A legfontosabb: aki ennek a szakasznak a bejárására vetemedik, azt javaslom, hogy csak akkor induljon neki, ha a túra elõtt min. egy hétig nem esett az esõ. Én hülyén a háromnapos országos esõ idején próbálkoztam a meghódítására, lehet, hogy nem volt jó ötlet. Röviden: kb. fél óra alatt szanaszét áztam, a bakancsomban tócsákban állt a víz, egyszóval nem kezdõdött lelkesítõen a nap.

Ehhez még hozzátenném, hogy bár nem vagyok túlságosan tapasztalt túrázó, de azért valamelyest tudok tájékozódni. Ehhez képest ennyiszer még soha nem tévesztettem utat, mint most. A jelzésekbõl szerintem még elkelne egy pár, ehhez tegyük még hozzá, hogy néhol embermagasságú csalánosban, néhol pedig derékig érõ füves réten keresztül vezet az út. Ezt megfûszerezve az esõvel, és a helyenként bokáig érõ agyagos sárral. Ja, és a kullancsok is képviseltették magukat néhány szép példánnyal. Finom volt.


Ez fõleg a Nagyesztergár utáni részre igaz, a Veimpuszta elõtti kavarásban kb. egy órát vesztettem. A Gaja perei ágának keresztezése után már egy kicsit egyértelmûbb a helyzet.

A Római-fürdõ nagyon szép, igaz, a pihenõ kis esõbeállója a figyelmeztetés ellenére szomorú látványt nyújt, konkrétan szemétlerakóként üzemel. Ezután Jásdig a kálvária a legfõbb látnivaló. Jásdtól Tésig, igaz emelkedõ, de gyönyörû útvonalunk van, Tésen aztán az egész szakasz csúcspontja: a szélmalmok a kovácsmûhellyel.

Nagy szerencsém volt, mert kitûnõ fényviszonyok mellett, alkonyati napsütésben, a háttérben igazi, fekete gomolyfelhõkkel, és üde zöld búzamezõk közepén tudtam fotózni a malmokat.

A szépen berendezett egykori kovácsmûhely és a kertben álló régi mg. eszközök is megérnek egy kis figyelmet.

Másnap reggel (szállásom a Napocska vendégházban volt) szemerkélõ esõben indultam neki az újabb pár órás sárdagasztásnak. A Hamuházat éppen felújítják, vagy mi, mindenesetre valamiféle munkálatok nyomait véltem felfedezni. Tûzköves-vögy gyönyörû, Kisgyónig semmi probléma.

Utána viszont, lehet, hogy én nem figyeltem oda, de elvétettem a P+-tól való kék leágazást, és egy olyan szakaszt nyeltem be, ahol mindennek volt nevezhetõ az út, csak útnak nem. Ellenben nagyon szép és vadregényes. Mindenesetre sikerült kilyukadnom a kék jelzésre, ezen folytatódott a kapaszkodás a Dóra-hegyre. A Disznó-rétet elhagyva pedig valahol nagyon elnavigáltam magam, mert sikerült elindulnom a Mellár-fennsík északi oldalán, és amikor észbe kaptam, és elkezdtem használni az iránytût, már késõ volt. Így kerültem meg a Mellárt, és végül úgy gondoltam, hogy akkor jobb, ha akkor ezt ma már nem erõltetem, és nem az eredeti úticél Bakonykúti felé vettem az irányt, hanem keletnek egyenesen Isztimérre. Azért jó utat mindenkinek!


 
prozak01 Bejárás: 2008.05.06. Rögzítve: 2008.05.08 08:11:37
Bakonykúti -Jásd

Kellemes, szép út. Azt picit sajnáltam, hogy a kék már nem a Burok-völgyben vezet, de mindenképpen tervezem hogy bejárom. A Tûzköves-völgy nagyon szép bükkerdeje, a kilátás Bakonycsernye felé, a rengeteg medvehagyma -mind-mind maradandó élmény. Jásdon óriási volt a zsivaj, iskolai papírgyûjtés volt, és minden tele volt papírral teli talicskákat toló gyerekekkel.
 
prozak01 Bejárás: 2008.05.01. Rögzítve: 2008.05.03 08:15:58
Fehérvárcsurgó-Bakonykúti

A Bogrács-hegyen alig van jelzés, a Gúttamási út utáni erdõben meg egy szakaszon derékig ér a gaz. Viszont a víztározó melletti útszakasz nagyon szép a szûk sziklás részen, Bakonykúti pedig olyan falu, ahol szívesen laknék. Tán eddig még Vérteskozma tetszett ennyire.
 
Czimbály Bejárás: 2008.03.08. Rögzítve: 2008.03.19 16:54:03
A szakasz kiválóan jelzett végig, nem okozott gondot legyûrni egy nap alatt. A problémás Veimpuszta környéki rész is példásan jelezve van, de még nincs igazán "bejáratva". Igaz Bakonynána felõl érkezve a gazdasági épületeket elérve az elágazásban nincs jel, csak a rom mellett, de egy pillantás a térképre, egy balos és megvan a továbbhaladási irány!
Pecsétek/matrica mindenhol megvannak és jó egészségnek örvendenek.
 
tompata Bejárás: 2008.02.24. Rögzítve: 2008.02.24 21:01:56
Nagyon szép szakasz, fõleg Bakonynána és a Római fürdõ, meg a vízesés... Nem ismertük a Bakonynak ezt a részét, de ide mindenképp vissza kell még jönni túrázni.
 
szucsati Bejárás: 2007.11.24. Rögzítve: 2007.11.25 22:23:34
1991-ben Isztimérig jutottam, de közben változott az útvonal. Bakonykútiból Isztimérre tartottam most hétvégén, hogy igazoljam e szakaszt. Isztiméren még mindig megtalálható a KÉK pecsét kerítésen, a falu ÉNy-i végén a buszfordulóhoz közel.
 
llakli Bejárás: 2007.10.07. Rögzítve: 2007.10.11 10:04:17
Aki Veimpuszta után nem bírja idegekkel, jól teszi, ha ránéz a térképre és nekivág az emelkedõ szántóföldnek. Már ha járható. A "zirci híd" keresztje irányába tartva (térképen látható)felbukkan a másik kereszt (már út is van) és el lehet jutni Nánára. Igen, lehet hogy rövidebb, de az szégyellje magát, aki a kék felújítását végezte, mert tudomásom szerint az útvonal akadálymentesítését is el kell(-ett volna) végezni.
Egyébként Bakonykúti után a Bogrács-hegyen se árt észnél lenni, és figyelni az irányra, mert egyes megtévesztõ jelzéseket nem töröltek le.
 
padler Bejárás: 2007.09.15. Rögzítve: 2007.09.15 20:58:33
Kisgyón - Bakonykúti

Kisgyónban a Szondi kulcsosházban bélyegeztem, a Kisgyón Körüli Tekerés tt-t rendezték, amin efemm vett részt, amíg én túráztam. (A kulcsosház az a ház, ami jobbra van, amikor a kéken Csõszpuszta felõl bejövünk Kisgyónba és rögtön mennénk tovább is a kéken, az OKT bélyegzõhely tábla diszkréten van kirakva. Csak hétvégén esélyes, hogy ottvannak.)

Innen a P+-on indultam, mivel a kék ezen szakaszát tavaly megjártam és várhatóan holnap is járok arra a Hamuház tt keretében. Útközben meglepõ a rendben tartott "Inota Aluminiumkohó Szabadidõközpont" térvilágítással az erdõ közepén. A kék elérésekor tettem egy kis kitérõt a közös K P+ szakaszon, majd elindultam Bakonykúti felé.

Eddig szinte folyamatosan emelkedett a változatos minõségû út, innen kicsit unalmasabbá vált a szakasz. Egy rét szélérõl Dûltfás házait lehet látni, majd az õszi kikericsek dobták fel az utat. A Kn elágazásánál egy kiszuperált traktorgumin kis pihenõt tartottam, majd hamarosan nagy õzlábgombák sorakoztak az út mellett. Egy elég nyílt rész következett, melyet karókra festett jelekkel is megerõsítettek.

A P elérésekor nem fordultam le a Burok-part felé - jártam már arra - hanem továbbra is a földúton haladtam. Meglepetésre a jelzés is, valaki láthatóan friss, óriási jeleket festett a villanyoszlopokra, a fák nem hozták lázba, így egy részen, ahol nem lehetett az oszlopra festeni, nincs jelzés. Mindenesetre aki továbbfut, vidáman besétál Bakonykútira, hacsak az nem hozza zavarba, hogy a helyes útra visszatéréskor háromfelé mehet (ld. aezs hozzászólását). Közvetlenül a falu elõtt van egy talán kicsit bizonytalan Y elágazás, itt balra kell menni és máris bejutunk a faluba, ami nagyon tüchtig. A bélyegzõ rendben van a buszmegállónál lévõ tájékoztató tábla dobozában, amit tényleg nehéz észrevenni.
 
Vaskalap kartárs Bejárás: 2007.07.04. Rögzítve: 2007.07.11 22:30:20
Látom a Nagyesztergár-Bakonynána szakaszba sokaknak beletört a bicskája. Sajna velem is megesett. Nehezítésként egy esõs napot fogtam ki és tocsogó zokniban, befülledt esõkabátban kevertem egy kerítés melletti csekmetben. Nekem is sikerült megnéznem a Nagy-Csiga hegy melletti szántókat, hogy aztán a mûúton, tisztes kerülõvel érjek Bakonynánára.
 
aezs Bejárás: 2007.06.10. Rögzítve: 2007.06.10 21:09:55
zirc-kisgyón:bakonynánáig iíííííííííszonyatos csalános dzsindzsa több helyütt, utána már rendben, római fürdõ mindenképp javasolt kitérõ, a jásdi szentkúthoz és a kálváriához is érdemes bekukkantani
 
aezs Bejárás: 2007.05.27. Rögzítve: 2007.05.28 10:45:27
(bakonycsernye)-kisgyón-bodajk: ezen a szakaszon sikerült jó sokat kavarognunk, s így összehozni az eddigi leghosszabb napi távot, annyira nem volt vészes, de most eléggé vízhólyagos a lábam, szal még szerencse, h nem egy több napos elsõ napján esett meg az eset
hozzátenném, h talán eddig nagyon el voltunk kényeztetve a jelzésekkel, s mi alapjába véve ezekre hagyatkozunk, ha gáz van, akkor jön a pillantás a térképre, ezentúl lehet, másképp lesz, az meg a másik része, h kisgyón-fvárcsurgó között a jelzések az utóbbi felõl érkezõknek kedveznek, kisgyón felõl jól el lehet ügyetlenkedni a dolgot
kezdjük szépen sorban: bakonycsernyérõl nem ajánlom a földutas megközelítést, a vége nagyon dzsindzsás és csalános, mi egy ideig a veteményes sorai között mendegéltünk, de a végén nem úszhattuk meg az átgázolást, nem volt kellemes, ezért mindenképp az aszfalt javallott, akármilyen tájidegen is
következõ meglepi bakonykúti flé ért minket, itt ugyanis a falu felé tartva két út is kínálkozik a túrázónak, itt ha nézzük a térképet, nem rontjuk el, de ki ne hitt volna a méteres jeleknek...a burok-völgyhöz a falu felé tartó fenyvessel szegélyezett út kb felénél van jel jobbra, ide kell bemenni (közben a murvás úton is végig vannak jelek), mi ezt nem vettük észre, pontosabban úgy értelmeztük, h a kék megy tovább (az irányjelzések nem mindig egyértelmûek), a bakonykúti felõl jövõknek mutató lekanyarodást a burok-völgy felé azonban kiszúrtuk, s azt hittük, a mi utunk megy arra, mert a térképen is van vmi kanyar szerúség, meg amúgysem mindeig pontos a térkélp, egy ilyen simán belefért volna, így aztán csak mentünk, mentünk, mígnem kiértünk uoda, ahol elõször le kellett volna fordulni...hmmm...újra megjártuk a méteres jelekkel jelzett szakaszt, s jókora késéssel érkeztünk bakonykútiba, tudván, h a kiszemelt buszt/vonatot már nem érjük el
bakonykútipusztánál is a csalánosba bekanyar jobbra nincs jelölve, csak a dzsungelben látható jeleket veszi észre az ember, s vhogy igyekezne kell lodajutni, bográcshegyre jobbkanyar megintcsak nem jelölt, itt is észnél kelll lenni (mi megintcsak nem voltunk), illetve a hegy megkerülése után azonnal mehet a kanyar fvárcsurgó felé, sztem az irányjelzés itt is lehetne jobb, mi itt is bedõltünk
a többi rész már rendben:)
éjfél után értünk haza, de mindent összevetve ragyogó túra volt, fõképp, h már nagyon régen voltunk utoljára
így legalább 1-2 hétig biztos nem lesz kedvünk menni:)
 
PSP Bejárás: 2007.02.18. Rögzítve: 2007.02.24 01:06:53
Most már a teljes szakasz leírása (bejárási sorrendben, így csak türelmesen lefele kell görgetni, ott van minden) olvasható honlapomon, mellette képgaléria és precíz szintábra GPS-alapján, stb.

http://www.kektura.eu/09szakasz.html

[kektura.eu]
 
kriszta Bejárás: 2007.02.03. Rögzítve: 2007.02.04 19:07:38
Mi a Tés-Csõszpuszta-Kisgyón-Isztimér-Tés útvonalon jártunk. Így minden "Kék" km-re jutott egy másik színû is. Jelek nagyon szépen kifestve az egész szakaszon. Csõszpusztától eleven, masszív sár vagy másfél km-en keresztül - gondolom, ha meg fagy, akkor jó kis bokatörõs szakasz.
Valóban, a Tésen (vagy Tésett? esetleg Tésben??) lévõ szélmalmok fantasztikusak, a "gazda" odaadta a kulcsot és már majdnem sötétben, de meg tudtuk nézni az egyiket, valamint a kovácsmûhelyt is. És a füzetünkbe lelkesen bélyegzett hármat is.
 
PSP Bejárás: 2007.01.27. Rögzítve: 2007.01.29 15:32:19
Most a Zirc-Csõszpuszta szakaszon voltam, nagyon szép volt, részletes leírás képekkel:

http://papics.web.elte.hu/09szakasz.html

Röviden: hó, havazás, szél, napsütés :-) A Gaja-szurdok gyönyörû, a vízesés szuper, néhol fontos pontokon nincsenek jelek, de a felújítás meglátszik, GPS-el nem tudtam elkavarni, de térkép nélkül azért vannak kellemetlen helyek. Nyáron valószínûleg ki sem látszik néhol a gazból, bár most meglátszott rajta, hogy helyenként kitisztították. Félek ez április végéig marad csak ilyen, tessék gyorsan menni és bejárni ezt a részt!

A szélmalmok a végén meg már csak a hab a tortán ;-D
 
mezogy Bejárás: 2007.01.21. Rögzítve: 2007.01.22 18:24:15
zirc-jasd
teljesen jo etap!!kulonooskeppen a zirc-nana tetszett eltéveni nemsikerult joljelzett volt az utvonal persze ez szubjektiv!! utvonalon tobszor athalado ozek és szarvasok jobban lekotottek a figyelmunket!!
 
IgaziHõs Bejárás: 2006.09.09. Rögzítve: 2006.09.14 11:04:56
Bakonykúti-Bodajk:
Bakonykúti és Csurgó között a Bogrács hegyen kevés a jel, de a térkép jól jelzi az utat. A víztározó elõtt kell még figyelni, sikeresen kihagytuk a kék-piros közös jobbrakanyarját, de nem sokkal késõbb a sima piroson ugyanoda jutottunk.
Bodajkon a Tófürdõnek nevezett tóban/medencében kellemes, frissítõ fürdés igérkezett, ám kicsit hátráltatta ezt, hogy pont a Mária-napi búcsúra sikerült odaérnünk. De a rengeteg ember sem zavart, nagyon jól esett egy kis lubickolás az õszi napsütésben. Jó ötlet ez az ingyenes medence a parkban.
 
IgaziHõs Bejárás: 2006.08.27. Rögzítve: 2006.09.14 11:04:07
Zirc-Bakonykúti:
Zircrõl indulva jelfestõ emberrel találkoztunk, egy teljesítménytúrára újította fel a jeleket. Így egy ideig Nagyesztergárig) nincs gond a kékkel. Veimpusztáig sem sok. Elõtte, mikor a rétre kiérünk, a rét bal oldalán le kell menni, ott a már említett kis trafó. Ott enyhén jobbra fel és elõbukkannak a már szintén emlegettet csupasz beton villanyoszlopok, melyek közül kettõ viseli a kék csíkot.
A veimpusztai romnál egyenesen elõre, a rom jobb kéz felõl esik! A rom után közvetlenül kezdõdik a keverés. Az útvonal balra le pár lépés, majd be a dzindzsásba. Ez ottjárttunkkor áthatolhatatlan volt, passzoltuk. Az elõzõ hozzászólások tanácsát követve elindultunk jobbra fel (egy kiszáradt öreg fa felé), de az sem tûnt jobbnak. Kis keverés után végül elmentünk balra le, egészen a szántóföld széléig, ott haladtunk egészen addig, ameddig benyúlik egy erdõsáv. Az erdõsáv elõtt kb. 100-150 m-rel balra átkeltünk a patakon, itt inkább erdõ jellegû volt a növényzet, nem annyira csalános. 10 m után kiértünk egy útra, azt átléptük és felmentünk a hegyoldalra, ott megtaláltuk a jelzett és jól járható kék ösvényt.
Kicsit késõb szûk ösvényen haladtunk az ember magasságú csalánosban, majd az erdõ szélére érve ismét elkeveredtünk egy kissé (jól nézzetek körbe jel ügyileg!), a Nagy-Csiga hegy szántóföldjeinek szélére lyukadtunk ki. Onnét viszont könnyû volt rálelni a mûútra, Nánáig sima ügy volt.
Mindenképpen érdemes megnézni a Római-fürdõnek nevezett vízesést és a barlangot. Jásd elõtt a Szentkútnak nevezett hely egy gondozott zarándokhely, nyílt kutat sajnos nem találtunk.
Jásd és Tés között az erdõ egyenletesen emelkedõ szakaszt rejt, kicsit izzadtunk, de nagyon tetszett. A tési pecséthelyeket már részleteztem a Csõszpusztai leírásban. A Wittman-ház mobil telefonszáma az atlaszban hibás, helyesen: 30/568-4015. Csõszpuszta és Kisgyón között a jelek fehérrel át voltak festeve, igaz ezek jól mutatták az utat.
Kisgyónig az út kellemes, jól jelzett. Rövid kitérõ a Csikling vár, útba esik a hamuház és a Geológiai feltárás.
Bakonykútiig szintén nincs gond, nagyon szép a Burok-oldal fenyõerdei ösvénye. Egyedül Bakonykúti elõtt kell kicsit résen lenni ott, ahol a piros elkanyarodik a kéktõl.
 
PSP Bejárás: 2006.08.26. Rögzítve: 2006.08.27 18:59:08
Tés-Bakonykúti szakaszt jártuk be. Leírás, képek és GPS-es szintábra a honlapomon:

http://papics.web.elte.hu/09szakasz.html

Ami fontosabb: az út végig jól járható és jól jelzett, szûkebb rész csak a Burok-völgy felett van, de azért azt sem nevezném túlságosan benõtt szakasznak. Jelenleg jelzésfestés folyik, így a jövõ hétig még az Országos Fehér útvonalát kell követni :-)
 
visi Bejárás: 2006.08.02. Rögzítve: 2006.08.10 17:48:01
A szakaszon a jelzések alapvetõen jók, ez alól a Nagyesztergár elõtti, Bakonynána felõli része kivétel ahol garantált az eltévedés, a mûúthoz képest lehet csak eligazodni. A nevezetességeket (szélmalmok, római fürdõ stb senki ne hagyja ki) vállakozó szellemûeknek a Burok-völgy is ajánlott (régen ott ment a kék) gyönyörû, de sok a kidõlt fa, és a végét nagyon benõtték a szedrek csalánok, de megéri. A szakasz egyébként remekül végig vadkemipingelhetõ is...
 
Tavaszi Széll Bejárás: 2006.04.08. Rögzítve: 2006.04.10 14:21:51
A Zirc – Tés szakaszt jártam be 04. 08-án. Mivel úgy tûnt, hogy van néhány fejtörésre okot adó rész, ezért igénybe vettem a közönség-, ill. a telefonos segítséget is. Amit tapasztaltam:
1. Veimpuszta: a romig a jelek rendben. Innen nem a jól kijárt jobbos földúton, hanem balra az épület mellett mentem tovább, a rom oldalán jel is van. A következõ elágazásnál a telefonos segítséget - és a térképet – vettem figyelembe, ezért itt is balra mentem, a patak felé. Nos, itt elsõre a jobbos gyalogösvényt nem találtam meg, és a patak partjához értem. Jel nincs, csak sok ág és gally az út mentén ezért – szerintem – kb. 15-20 méterrel a patak elõtt van kb. a leágazás, amibõl elõbb-utóbb ösvény lesz. Jelek bentebb már vannak. Jön egy remek tocsogós rész (völgytalp), ami a száraz növények alapján dús vegetáció esetén komoly bozótharcot jelent(het). A Perei-ér elõtt azt hiszem, hogy két, egymáshoz közel esõ részen futhat egy régi és egy új jelzés, mivel régi jelek kíséretében értem egy olyan hármas elágazáshoz, ahol jobbra és balra is hívogatnak viszonylag frissen felfestett jelzések (Talán itt történt Zoo bakonynánai bélyegzõhelynél leírt kavarása?). A balra fordulás a helyes választás. Innentõl már a friss és sûrûn felfestett jelek segítenek.
2. A Cser-hátnál, a régi vadkerítés mellett is van egy hármas elágazás, én itt jeleket nem láttam, de ne jobbra (kb. D-re), az emelkedõ útra, hanem meredeken vissza, balra, szintben folytassuk az utat. Hamarosan jel is lesz.
3. A Római-fürdõ (erõsen javallott kitérõ!) után az átkelést a Gaján a térképen is jelzett nyomóskúttól (vízre ne számítsunk) 10-20 m-re kell(ene) elvégezni, bár jelzés nincs, a Gaja partján egy vaskos fán a szembejövõk láthatják a jelet. Jelentõs vízhozam esetén – szerintem ez volt szombaton – izgalmas (faág, kövek, bizonytalan szilárdságú hordalék) átgázolási lehetõségek vannak. A Szentkút, a kis kápolna, a Mária-szobor és a Kálvária miatt azért érdemes megkísérelni.
4. Jásd elõtt a kék bélyegzõ jelrõl írtam a bélyegzõhelynél. Jásdtól Tésig igen izmos szakasz következik, azt hittem, a „telefonos segítségem” kissé túllihegi. Önkritikusan be kell, hogy ismerjem: ezen a szakaszon csak én lihegtem, és nem is keveset. Helyenként meg kellett állnom a légzõ- és keringési szerveim paramétereinek fiziológiáshoz közelítõ értékeinek visszaállítása miatt.
Összességében: bár a szakasz Zirc és Bakonynána között nem tartogat túl sok élményt, de ez volt idén az elsõ igazi tavaszi túrám, ezért nagyon jól éreztem magam.
 
Tavaszi Széll Bejárás: 2006.03.18. Rögzítve: 2006.03.20 16:10:16
A Bakonykúti-Tés szakaszt jártam be 03. 18-án, Bakonykúti sporadikus autóbusz közlekedése miatt K-Ny-i irányban. Remekül jelzett rész, egyedül a Tés-Kisgyón között található védett geológiai feltárás után (ahová kék omega jel csábít) jutunk egy újonnan telepített részhez, ahol néhány 100 méteren át nincs jel. A térkép és az egyértelmû ösvény alapján azonban jól követhetõ a szerpentin, az erdészeti mûút hajtûkanyarjának érintése után pedig kb. 100 m múlva már lesznek fák és lesznek jelek. A Burok-völgy kora tavasszal, lombfakadás elõtt több helyen is szép ki(le)látást nyújt. Az említett geológiai feltáráson kívül a Csikling-várnál és a tési szélmalmoknál tettem egy kis kitérõt. Kéktúrázokkal nemcsak Bakonykútiban (ChrisCarlosék), hanem Tésen (bp-i Postás természetjárók) is találkoztam, egy hatfõs, Eplény – Tés - Zirc kétnapos túrát bejáró, ügen jó hangulatú csoporttal pedig a tési szélmalmoknál. Nem a nagy kihívások, és nem a lélegzetelállító látnivalók szakasza ez, de nem szabad kihagyni (és természetesen nem csak a bélyegzések miatt).
 
Tavaszi Széll Bejárás: 2006.03.04. Rögzítve: 2006.03.06 14:48:59
A Bakonykúti-Bodajk szakaszt jártam be 03. 04-én. Bakonykútiban székesfehérvári turistákkal együtt cihelõdtem le a buszról, de õk a Burok-völgy (majd Isztimér) felé indultak. Rövid szünetekkel, de kitartóan szemerkélt az esõ, az utak sárosak, havasak, jegesek, a Gaja-szurdokban az ösvény jéggel fedett és rajta több centi mély víz – ennek ellenére, vagy mindezekkel együtt nagyon szép túra volt.
A Bogrács-hegy kopárosától kissé tartottam, de megoldottam, és a megoldást közkinccsé teszem:
1. Olvassuk el Hörpölinék túraleírását és sápítozzunk, mert ahol õk eltévedtek, ott konzekvensen én is, sõt, szakaszonként még legalább egy ponton!
2. Olcsó iránytût vásároljunk, majd fél nap múlva szidjuk a magunkat a fukarságunkért, mert ez a szerkezet úgy néz ki, mint egy gyermekjáték!
3. Írjunk e-mailt Asciimo-nak, majd hívjuk is fel. Õ részletesen elmondja a zûrös pontokat, azok megoldásait, ezeket jegyezzük le, de szigorúan csak címszavakban, és ezért a túra napján tûnjön egész áttekinthetetlennek!
4. Végül az indulás után figyeljük a jeleket! Heroikus munkával (vélhetõen Fejér megyei turisták) mindenhová (ágak, kövek, harckocsiirányító-gúlák, stb.) festettek – zömmel friss – jeleket. Lehetséges, hogy dús vegetáció, vagy nagy hó esetén ezek egy része nehezen észrevehetõ, de érdemes alaposan szétnézni (nemcsak a kilátás miatt), mert lehet, hogy viszonylag távol, de még látótávolságon belül van jel, az elágazásoknál szabályos nyíllal ellátva. Térkép, iránytû persze nem árt, szinte de csak megerõsítésnek
Az egész szakaszt ez a remek jelzettség jelentõsen jellemzi, jelentem ....
Az élmények közül, a fentieken túl, kiemelném a (részben) befagyott Fehérvárcsurgói-víztárolót, a vágtató, felduzzadt, helyenként harsogó Gaját (nem szívesen keltem volna át az Ádám-Éva-fán a kék háromszög jelzés kitérõjén), szurdokának mészkõszikláit, a rálátást a Gaja-szurdokra, majd a bodajki sífelvonótól a Vértesre.
 
Béci és Juca Bejárás: 2006.01.20. Rögzítve: 2006.01.26 12:33:36
Veimpusztai kavargás: szerintem szerencsénk volt mivel télen voltunk. Mi a romháznál nem mentünk el jobbra, hanem tök egyenesen kb 70-80métert. Lehet, hogy nyárom itt csalánvan meg "dzindzsa", de télen csak pár ág lóg le a fákról, meg egy nagyobb leszakadt ág alatt kell átbújni. Aztán kiértünk egy földútra és máris a kéken voltunk.
Mindenki eldöntheti egyenesen vagy jobbra megy. De ne balra!!
 
asciimo Bejárás: 2005.12.07. Rögzítve: 2006.01.08 18:36:53
Veim után a helyzet:

régen az út egy ösvényen átvágott a patak mellett a dzsungelen, és a partján kb 200 métert haladt, aztán egy tisztáson jobbra felment a hegyoldalba, és ott a fák között haladt, az úttal és a völggyel párhuzamosan. Ez a betérés nagyon nehezen észrevehetõ, az atlaszban is rosszul van. Aztán a jobbra lent haladó ut kanyarodik, mi keresztezzük, ujra elérjük a patakot, innen egyértelmû. Ami nehéz, az a Veimpuszta utáni átvágás. Ha elértük a házat, (a ház tõlünk jobbra) kiérünk egy útra. Balra lefelé semmi esetre se menjünk. Ha van hosszúgatyád és bozotvágód, akkor egyenesen. ha nincs akkor jobbra, majd nemsokára balra be egy olyan helyen ahol relativ kevés a gaz. Fontos hogy kitaposott ösvény még nincs. Ha a háznál jobbra mész, akkor nagyot kerülsz, de vissza jutsz a kékre. Akik keresztülmennek a dszungelen, vágjanak át a villanyvezeték alatt, majd úgy 100 méter múlva egy tisztáson balra lefelé fordulni, elõbb utóbb ut is lesz.
 
miskinh Bejárás: 2005.10.01. Rögzítve: 2005.10.01 23:35:07
A Veimpuszta-Bakonynána szakaszhoz néhány hasznos felszerelés: idegnyugtató, bozótvágó kés/bot/valami, hosszú nadrág, rovarcsípés elleni szer, kullancsriasztó...folytassam? Nekem az útleírás nemhogy nem segített, de még rontott. A térkép viszonylag jól használható.

Egyetlen tanács: a veimpusztai ház után NE (NE!!!!!) próbáljatok toronyiránt átmenni a dzsungelen a villanypóznák irányába. Megoldás (lehet hogy van jobb is): jobbra kerülni, majd az út balra nemsokára visszakanyarodik a patak felé, ott aztán még egy jelzés is felbukkant véletlenül.

Elnézést a zaklatott és esetleg összefüggéstelen szövegért.
 
józsi.bácsi Bejárás: 2005.07.29. Rögzítve: 2005.08.08 13:40:55
Nagyesztergár és Bakonynána között Veimpuszta után lehet a legnaygobbat kavarni! Embermagasságu dzsungel, ut, és jelzés sehol!
 
felazso Bejárás: 2004.11.02. Rögzítve: 2004.11.09 11:41:13
Tésen szállás:
Az OKT atlaszban lévõ Wittmann-házban (2004) 2000,-/fõ
nagyon szimpatikus tetõtéri "lakás" konyhával, fürdõszobával. TV is van. Az atlasz másik szálláshelye jelenleg szünetel.
FLZs

 
Tisztul_A_Visztula Bejárás: 2004.06.09. Rögzítve: 2004.06.21 12:24:23
Kisgyón -> Bodajk

Prelude:
Ellenkezõ irányban megnéztem a dózerútra vezetõ KÉKet (lásd az alábbi hozzászólást), s azt tudom javasolni a Zirc felõl jövõknek, hogy ahol a 180 °-os bal kanyarnak a "csúcsa" van, ott menjenek be, még ha nincs is jel, csak egy tövig és egy majdnem tövig kivágott (50-60 cm) facsonk.

Kisgyóntól:
"Bakonykúti elõtt nagyon figyeltem, hogy hol kell nézni a mezõn a veszélyes (eltéveszthetõ) helyet, s szerintem egy ilyen volt, ott ahol jobb oldalt véget ér az erdõ, s van egy magasles, aminek zöld fémbõl van a teteje. Itt 100-200 métert haladva enyhén jobbra nyílik egy szekérút, s azon kell menni."
"..majd egy hosszabb tévelygés, mivel a térkép nem jelöli csúcsként a Bogrács-hegy környéki mélyedések mellett lévõ dombokat". Itt a kövön lévõ jel után lévõ szekérúton kell jobbra menni. 150-200 méter múlva lesz jel, visszafordulva elõbb is láthatsz jeleket. :o)

 
Tisztul_A_Visztula Bejárás: 2004.04.17. Rögzítve: 2004.06.04 12:05:49
Zirc ->Kisgyón:

A veszélyesebb részek lejjebb (teljes verzió az Index fórumán):

"Zircrõl Nagyesztergárra nagy tempóban érkeztem, ezt az erdõben is folytattam, majd lassultam, mivel szürkével teljesen átfestett jelek között csak nagy ritkán volt egy-két KÉK sáv. Ezek után már nagyon meg sem lepõdtem, amikor a „kis trafóállomásnál” kiderült, hogy tõlem jobbra 20-30 méterrel jött a jelzés, fent a mezõ szélén, s csak itt a trafónál jött le az én szekérutam folytatására (2. eltévelyedés). 100-200 méterrel arrébb a romnál a jobb oldali utat választottam, majd amikor a mélyútra kiértem, akkor korrigáltam vissza balra (ez volt a 3., igaz apró hiba).
Már meg sem lepõdtem, amikor megint kiment alólam a jelzés, ami olyan 10 méterrel arrébb vezetett hozzám képest, természetesen azért az utammal párhuzamosan. Szerencsére elég volt benéznem jobbra egy elágazásba, s már is áttértem a KÉK ösvényére, hogy aztán a patakhoz (érhez) így érkezzek. Azt átugorva egy ideig jó jelzés, még a rövid kaptatón is. Késõbb a tõlem balra esõ kerítés mellett haladva (mit az atlasz nem írt) láttam, hogy jobbra olyan 1 méterrel beljebb a susnyában van jelzés, de azt hittem, hogy a kerítés mellett kell haladni. Így aztán ahol kiértem egy szekérútra (amit az atlasz nem említ), balra bekanyarodtam a kerítéskapun (ez nagy tanulság mindenkinek, ne tegyétek!)....
... most már bemenjek a susnyába, ami amúgy a kerítés kaputól csak 5-6 méterrel arrébb hozott ki a nem említett szekérútra. Most már jobbra indultam, távolodva az ominózus kaputól. Meg is láttam a másik kerítést pár lépés után, s akkor már mindent értettem...
... hogy medvehagymás környezetben jussak el a Tûzköves-árok elejéig, de mivel az atlaszt nem néztem, elõször a réten mentem a rossz állapotú, hajdan volt turistaház felé, majd csak utána vágtam át, vissza KÉK-re, mintha szándékosan csináltam volna magammal ezt a sok bolyongást.
Ezután mikor a KÉK eltûnt (legalábbis számomra) a kanyargós dózerúton, inkább átmentem a pirosra, ..."

Ez utóbbi lehet, hogy megtalálható, de én nem láttam jelet!
 
asciimo Bejárás: 2003.04.20. Rögzítve: 2003.04.22 13:00:38
Kisgyon->Bodajk

Kisgyontol jol jelzett az ut, egy ket nagyobb mezo van, de nagyjabol egyertelmu a jelzes. Jol lehet haladni.
Bakonykuti utan felmenet a hegyre, a puszta mellett saokat kanyarog az ut, figyelni kell. Aztan a Bogracs-hegynel egy hatalmas mezon semmifajta jel nincs, erzesre felfele kell menni, a hegy felso reszen talalunk egy kek-kaput.
Utana Bodajkig egyertelmu a jelzes, frissek a jelek.
A Gaja-szurdokban sok a civil, akik lassan masznak at a letrakon, ezert lehet lassabb a haladas.
 
vissza a listához

A szakaszhoz kapcsolódó helyek:

No.HelyUtolsó hozzászóláshozzászóló
43Zirc2023-11-13 20:17:21laci069
44Bakonynána2023-04-16 16:26:55Darko
45Jásd2023-04-16 16:24:33Darko
46Csőszpuszta2023-04-16 16:22:12Darko
47Kisgyón2023-04-16 16:19:35Darko
48Bakonykúti2023-04-16 16:15:51Darko
49Fehérvárcsurgó2023-05-11 15:51:39Atesz978
50Bodajk és Csókakő2023-06-06 21:57:48Darko