OKT

Nógrád - Kisinóci th.

Kisinóci th. - Nagymaros

(Magyarkút–) Nógrád – Csóványos – Nagy-hideg-hegy – Kisinóc – Törökmező – Nagymaros

Szinte alig kell mást írnom, mint 3 éve. A túra még most is jól jelzett, néhol kell csak benézni elágazásoknál az irányokba. Azt lehet mondani, hogy ha egy kereszteződés után 150 méterrel nem látsz jelzést, akkor rossz utat választottál. És kevés ilyen hely van. A pecsétek mind rendben vannak, a nagy-hideg-hegyi most a terasz felőli bejárat bal oldalán található. (Ez már a 3. helye, mióta 16 éve először Kék-túrán erre jártam. :-) ) A bejárt szakasz "emberes", combos szakaszai sem változtak. A Fultán-kereszt alatti kb. 1,5 km-es rész ilyen felfelé, a Csóványos és Nagy-hideg-hegy közötti rész, ez le és fel is lábat próbáló. Ilyen az Inóci vágás is, kemény menet lefelé, de felfelé is, főleg a nagyon köves részek. Túrabot nagyon hasznos itt. A kilátás a Csóványosról továbbra is gyönyörű, az új kilátóba mindenképpen érdemes felmenni, és hosszan elbámészkodni, most még a Magas-Tátra is látszott kicsit.

Fontos témák: WC: Irma-forrás büféje, Nógrád vasúti megálló állomásépülete melletti 2 db kék Toi-Toi, meg persze a turistaházak. Víz ugyanezeken a helyeken, forrásokra a Nógrád utáni Természetbarás-forrás foglalt kútján kívül ne számítsunk! Az utak most porosak, szárazak, csak egy-két helyen tartanak ki kisebb pocsolyák.

Nagy-Hideg-hegyi turistaházban hegyi árakon vannak a kaják, italok, de nagyon jók! A bableves megérdemli, hogy kipróbáljátok. Ágy szobában egy napra 5000 Ft, apartmanban (vagyis belső fürdőszobával) 6500; matrac 2000 Ft, sátorhely 3000 Ft. A második éjszakától kedvezmény. Ha egyedül vagy másodmagaddal aludnál egy szobában, idegen szobatársak nélkül, akkor felárat kell fizetned. (Ezt csak a honlapról tudom.) Minden fürdőszoba- és WC-használattal. Ágyneműt vagy hálózsákot és törülközőt viszont vinni kell. A szállásfoglaláshoz egyeztetni kell velük előre, de szerintem a hangulat miatt megéri. Itt lehet elérni őket: https://nagyhideghegy.hu/

Egy vélemény még: mivel ismerem a szakaszt mindkét irányból, azt mondom, aki egy kicsit "könnyebb" megoldást választana, az Nógrád felől induljon neki...

 Nagymaros - Törökmező th. - Kisinóci th. - Nagyhideg-hegyi th. - Nógrád

Nagymaroson érdemes feltölteni készleteinket ivókutakból, boltokból és pékségekből, mert a Börzsönyön át vezető túra alatt, csak a túristaházaknál és Kóspallagon lehet készleteinket pótólni. Nagymarosról végig emelkedőn haladunk felfelé a kéken, amely több helyen keskeny ösvényre szűkül. A Szent Mihály-hegy és a Hegyes-tető között több nagyméretű, összesen 9 darab szabályosan faragott kútszerű aknát találunk, kerítéssel elkerítve.  A Geofizikai Kutatóintézet mélyítette az 50-es évek elején abból a célból, hogy a gödrök alján végrehajtott mikro-robbantások által keltett rezgés-hullámok visszaverődésének méréseiből a mélyben lévő ércvagyon milyenségére következtessenek.  

A Julianus kilátóból páratlan kilátás tárul elénk, hiszen a Dunakanyar mindkét oldalát látni. A kilátó egyik szintjén és lent mellette, remek rönkasztalok biztosítják a pihenést és a magunkkal hozott falatok elfogyasztását.

A Törökmező (neve onnan ered, hogy itt vertek tábort a középkorban a törökök) felé haladva, kb az utolsó egy km-nél az erdei kicsiútról jobbra tér le a kék egy ösvényen (ez a több túristaút kereszteződése után van nem sokkal). A túristaháznál kis állatkert, vendéglátó egység üzemel.

Szép erdei utakon, tisztásokon, patakon átkelve érjük el Kóspallag települést, ahol két boltban is feltölthetjük készleteink, illetve több ivókútból is olthatjuk szomjunkat. Busz járattal ki- vagy beszállási pont lehet.

Kisinóci túristaháznál sörkert és melegétel lehetőség, szállóvendégeknek medence, szauna használat dukál. Az étkek finomak és bőségesek.

A Nagyhideg-hegyre végig emelkedve megyünk 5,6 km-en át. A combos és verejtékes utunkat kárpótolja a Nagyhideg-hegyi th. bástya szerű pihenő terasza, amelyen több rönkfa asztalnál pihenhetünk le, s gyönyörködhetünk Börzsöny hegyeiben. Az épületben bent, szintén több asztal hivogatja a túrázót finom étkek és italok fogyasztására. Aki itt kíván megszállni, annak magával kell hoznia hálózsákját, vagy ágynemű huzatját.

Csóványos felé haladva nem találtuk az 1956-os kis fakeresztet, amelyet még a Farkas család állított a '80-as évek végén titokban, s melyet a Másfél millió lépés stábjából, Peták István által 2000 -ben készített Szent István vándorlásban mutatott be. A Szent István vándorlás egy az egyben az egykori Másfél millió lépés Magyarországon útvonalát járja végig az ezredfordulón, mint az eredeti műsorban 1979-ben, s ugyanazokat az embereket szólaltatja meg (már aki még élt, de jó látni a sok megőszült riportalanyt), illetve amit nem lehetett bemutatni az átkosban, arról már nyíltan beszélnek.

Csóványoson a kilátóba érdemes felmenni a 133 lépcsőfokon, mert több ismertető, távoli hegyek iránymutatója segítségével gyönyörködhetünk a kilátásban. Alatta asztalok, amelyen megpihenhetünk, elemózsiánkat elfogyaszthatjuk.

A Fultán kereszt után, végig lefele, jól jelölt utakon haladunk, több patakon is kalandosan átkelve (híd sehol nincs) érjük el Nógrádot.

A vár kihagyhatatlan, a településen több vendéglátóhely kínálja magát. Busz, vonat jár.

Nógrád – Csóványos – Nagy-hideg-hegy – Kisinóc – Kóspallag

A túra végig jól jelzett, egyedül a Béla-rét előtti dózerutat jobbról-balról kerülgető ösvényeknél ritkábbak kicsit a jelzések a szükségesnél, de ott is inkább csak az elején. Az érintett pecsétek is mind rendben vannak, viszont a nagy-hideg-hegyi kikerült a turistaház külső falára: az oldalsó bejárati ajtótól balra, a falon találjátok meg a szokásos fémdobozban. A bejárt szakasznak vannak "emberes", combos szakaszai - szó szerint is megviselik a lábat. A Fultán-kereszt alatti kb. 1,5 km-es rész húzós felfelé, kicsit a Csóványos alatti rész, de a meredeken lefelé vivő szakaszok is szétszedik a lábat, főleg a combokat. A Csóványosról Nagy-hideg-hegyre vezető út eleje is lábat próbáló, meg az Inóci vágás is kemény menet lefelé, főleg a nagyon köves részek. Túrabot (de inkább kettő) nagyon ajánlott, meg egy csomó plusz idő, mert gyönyörű a kilátás a Csóványosról, az új kilátóba mindenképpen érdemes felmenni, és hosszan elbámészkodni, no meg a meredek szakaszokra sem árt rápihennni kicsit. Így, az ősz második felében már érdemes korán, 9 körül nekiindulni, hogy ne sötétedjen rátok az erdőben. És jól jön minden, ami erőt ad: müzli, alma, meleg tea, szendvicsek stb. – kinek-kinek tetszés szerint.

Tegnap jártuk le a Kóspallag-Kisinóci turistaház-Nagy-Hideg-hegy-Csóványos-Nógrád útvonalat.

Eredetileg Kisinócról szerettünk volna indulni, azonban a busz csak vasárnaponként megy fel odáig, úgyhogy másfél km-t melegítettünk a nagy menet előtt :) Az Inóci-vágásban jól lehetett menni felfelé, a Nap nem tűzött oda, azonban több helyen igen köves volt az út, ami megnehezítette a haladást. A jelzések mindenhol rendben voltak, gond nélkül, de fáradtan értünk fel a Nagy-Hideg-hegyi turistaházhoz. Kell az erőnlét, nem gyenge a menet. Rövid pihenő és ebéd után indultunk tovább a Csóványosra. Az út jó kis hullámvasút volt, két igen meredek kaptatóval, jóval meredekebbel, mint az Inóci-vágás. Az utolsó, a kilátó előtt, különsen kemény volt. A kilátóból viszont gyönyörű a kilátás, megéri felmenni a 134 lépcsőfokon. Az ereszkedés Nógrád felé rendben volt, itt is több helyen volt nagyon köves az út, ami lefelé nem volt túl jó. Egy-két helyen volt magas aljnövényzet, de nem volt vészes. Eltévedni sehol nem lehet, nagyon szépen ki van jelölve az út. Egyedül Nógrád előtt a mezőn volt egy kicsit tájékozódni egy helyen, de a mezők már csak ilyenek. Aki erre vállalkozik, az készüljön fel, nem egy könnyű szakasz, cserébe gyönyörű kilátások várnak mindenkit.

Kisinócról indultunk Nagymaros felé. A ház után így havas körülmények között nem kifejezetten láthatók jól a jelek, de érzésekre meg a toronyirántra hagyatkozva nagy baj nem érhet bennünket. Ha sárga jelen találjátok magatokat, az már jó, a faluba vezet.

Kóspallag után több helyen a kékkel párhuzamosan volt előjárva az út, így ezt választottuk, aztán egyszercsak Törökmező magasán a Zebegény felől becsatlakozó út utáni kis hidat követően jól elvesztettük a jelzést. (A Békás rét tisztása gyönyörű)

Ha a hóban így (jelvesztés)jártok és gyerekzsibongást hallottok, ne arra menjetek. Az a szánkópálya vége. A th-hoz fel kell menni a dombtetőre.

Esőre álló időben és nagy ködben indultunk el 2016.08.06-án a Nagymarosról Kisinóci turistaházig vezető szakasznak. A Hegyes-kőig tartó szakasz elég sok szintemelkedéssel járt és a köd miatt a kilátás sem kárpótolt minket. A lassan kisütő nappal kisérve ereszkedtünk le a Köves mező irányába, itt csapott le ránk egy agresszív darász-galeri. Ijesztően sokan voltak és több száz méteren keresztül kísértek minket, de az ijedtségen kívül nagyobb kárt nem tettek bennünk. A jelzések végig rendben voltak, el nem tévedtünk, más érdemleges dolgo nem történt.

 Nagyhideg-hegy-Béla-rét:

Végig jól jelzett szaksz. Egy helyen lehet eltévedni: Kb 1 km-re a Foltán-kereszt alatt az út neki megy egy bokornak és választhatsz, hogy balra a kerítésen kersztül, vagy jobbra mész. Itt nem szabad engedni a  beszakadt kerítés csábításának és jobbra kell menni.

A nagy emelkedés nem tesz jót a szívnek, a nagy süllyedés pedig a térdeknek.

 Újra a kéken: 18 fős csapattal vágtunk neki a hiányzó Kisinóc-Nagymaros szakasznak. Kóspallagról tettünk egy kálvária-kört, útba ejtve a turistaházat. A patakátkelés előtti jeges szakasszal igencsak meg kellett birkóznunk, de végül mindenki sikerrel vette az akadályt. A kóspallagi látványosságok (virágos kerítés, szarvasos kerítés, kőmedve, mikulás és húsvéti nyuszi) megtekintése után nekivágtunk a Törökmezőre tartó szakasznak. Tettünk egy kitérőt a toronyaljai kolostorromhoz, amit másodszorra sem volt egyszerű megtalálni. A régi P jelzésre áttalálni könnyű, mikor elérjük a jelzést, az a lényeg, hogy a kis rét mögötti bozótosba kell bemenni a dombháton és hamarosan meglesz a kút. Az új P a domb alatt halad, a kettő között van a rom. A kolostor meglepetéssel is szolgált, ráleltünk az idei első pirosló hunyorokra. :-)

Innen visszamentünk a kékre és a tanyánál összebarátkoztunk pár hucul lóval és bocival. Ezen a szakaszon nemrég útvonalváltozás lehetett a friss jelzésekből ítélve. Törökmező alatt ellátogattunk a Fehér-forrás melletti hangulatos tavacskához, majd sikerült szem elől tévesztenünk a jelzést, így némi kitérővel jutottunk a turistaházig. Itt sikerült egy mókusos pecsétet is szereznünk a standard bélyegző mellé. Kisebb eszem-iszom után indultunk tovább, előttünk volt még néhány kaptató.

Mivel ezen a szakaszon régen jártam, meglepett, hogy mennyit változott az erdőkép - ahol eddig írtás volt, ott mostanra erdő nőtt, ahol pedig erdő volt, ott tisztásokat hoztak létre. Sőt egy tanulságos táblákkal szolgáló tanösvény is keletkezett. A szakasz eddig jól követhető, ezen a részen azonban adódott némi bizonytalanság közvetlenül a kaptató kezdete előtt köszönhetően a hiányos jelzésnek. Itt a balra tarts elvet érdemes szem előtt tartani és a térkép is segít.

A hegyes-tetői szakasznak már csak 9-en vágtunk neki, talán tudták a többiek, hogy mi vár ránk: kemény és havas-csúszós kaptató, valamint jeges lejtő, viszont páratlan kilátás. A faluban rácsodálkoztunk pár régi pincére, sziklafalra és különlegesen szép házra, bár siettünk, nehogy lemaradjunk a pecsétről és a vonatról. Mindkettőt sikerült "megkapnunk", az utóbbit talán túlzottan is: 3 órát utaztunk a Nyugatiig egy gázolás miatt.

Ötösfogatunk a Kóspallag - NHH - Csóványos - Nógrád útvonalat járta be megspékelve a Rakodótól a K+/K háromszög/Oltárkő kitérővel.

Az időjósok esővel riogattak, de jól tettük, hogy nem hittünk nekik, és nem maradtunk otthon, ugyanis sok-sok izgalmas és érdekes élményt tartogatott a nap köszönhetően részben az időjárásnak.

Kóspallagnál kicsit megzavart a terelés a Kálvária felé, hiszen, mikor 2 éve erre jártam, még az aszfalton kellett menni. De így sokkal izgalmasabb volt és máris bemelegíthettünk a ránk váró hosszas mászáshoz. A Kálvária utáni patakvölgy színei egyszerűen fantasztikusak voltak, megint pont sikerült kifognunk azt a rövid időszakot, amikor a legszebb arcát mutatja az őszi erdő. Kicsivel a turistaház előtt bukkantunk az első szalamandrára. Szegényke nagy meglepetésében hanyatt-homlok menekülni kezdett - már amennyire egy szalamandra tud - közben szépen átmászott Csoki bakancsán. Legalább remek szalamandrás-bakancsos képeket készíthtettünk.

A turistaházban összefutottunk egy nagyrészt már kora reggel tajrészeg kapatos fiatalokból álló csapattal, akik szintén a Nagy-Hideg-hegyet vették célba. Szegény vezetőjüket, aki maga is lelkes kéktúrázó (szörnyülködött is a lassan muzeális, ámde még nagyon hiányos igazolófüzetemen) nem nagyon irigyeltük és a turistaházat vezető hölgyet sem. Latolgattuk, hogy vajon meddig jutnak, közben megkóstoltuk a turistaház tényleg nagyon finom és nagy választékban kapható kávéit és jól elbeszélgettünk a turistaházas hölggyel. Mivel Nógrádig még nem nagyon fogyasztottunk eddig a ránk váró 30 km-ből és tetemes szintből, hamarosan nekiindultunk. Felfelé menet a Barna Ferenc kereszt után értük utol és hagytuk le a nem túl józan csapatot és velük együtt a ködöt is. Ekkor már nagyjából sejtettem, hogy a hegycsúcsról nem mindennapi panorámában lesz részünk. Elég húzós tempót mentünk, így is kicsit csodálkoztam, hogy milyen hamar elértük a Kammerhof fenyvesét és onnan a hegytetőt, ami igen tarka színekben játszott, de nem az őszi falevelek miatt. Valami verseny lehetett, mert hemzsegtek a színes terepfutó öltözéket viselő fiatalok a hegyen.

A házba is nehezen fértünk be, de azért jutott hely, meg körözöttes túrós sztrapacska is (szerintem igenis finom volt, igaz ezt a véleményt nem mindenki osztja a csapatból), bár ebben az utóbbiban nem nagyon reménykedtünk. Összefutottunk egy ismerőssel is, majd gyorsan megint nekiindultunk.

A Rakodónál elhagytuk az OKT-t a Fekete-patak és az Oltárkő-patak völgye miatt, melyek szerintem a hegység legszebb részei közé tartoznak és megérik a jókora szintveszteséget kiadós kaptatókat és a pluszkilométereket. Erre hamar rájöttek a túratársak is, mert ennyi szalamandrát egy túra alatt még nem láttunk, ráadásul végig gyönyörű, színpompás erdőben, vadregényes, sziklás völgyekben haladtunk. Láttunk szürke tölcsérgombát is, de kivételesen meghagytuk mindet az utókornak. A Kőkorsó után a Börzsöny egyik legmeredekebb emelkedője kövekezett, de jócskán megérte a fáradságot. Az Oltárkőtől tökön-babon másztunk fel vissza az OKT-ra, majd innen már gyorsan felértünk az új kilátóhoz. Csodaszép kilátás tárult elénk, az alattunk elterülő felhőtengerből szigetek módjára bukkantak ki a hegycsúcsok.

Hosszabb ebéd- és fotószünet után indultunk neki a maradék 12 kilométernek, amit kb. 6-os átlaggal, részben szürkületben, majd teljes sötétben tettünk meg nehezítve a Nógrád előtti hiányosan jelölt szakasszal. Hála Fegya GPS-ének nem tévedtünk el. A nem könnyű patakátkelést is sikerrel abszolváltuk és az út nélküli (ámde a párhuzamos úttal ellentétben nem sáros) szántóföldön? vagy réten? is átjutottunk. A kivilágított vár remek útmutató volt. A vasútállomás sajnos zárva volt, így pecséthez is csak akkor jutottunk, amikor a vasutas hölgy kijött leengedni a sorompót. (Az állomás remek nosztalgiázóhelyszín vasútbarátoknak.) De szerencsére ez is meglett, mint ahogy a kicsit körülményes, vonatpótlós-átszállásos, fejlámpával! töksötét lépcsőn és forgalmas úton átbotorkálós, majd a buszvégállomástól vasútállomáshoz, a majdnem azonnal induló vonathoz rohanós hazaút is. (De minderre előre figyelmeztetett részletesen a vasutas hölgy :-)

 Kóspallag-Csóványos-Nógrád útvonalat jártuk be. 2-3 napos szárazság után is, elég dagonyázós volt a terep, bár bokáig sehol sem ért. Annyi gombát lehett látni mint eddig sosem (sajnálom, hogy mélyebben nem ismerem őket.)

Szerencsére nem tévedtünk el sehol (elektronika használata nélkül jártuk be az utat), bár a túra elején és végén több lehetőség is lett volna tévutakra tévedni (a jelzések egy-két elágazásnál nem voltak teljesen egyértelműek).

Pár éve jártuk be a zöld úton Kemence-Csóványos-Diósjenő szakaszt, amire úgy emlékszem, hogy sokkal keményebben tartott felfele, mint most a kéken. (Bár ne becsüljétek le, így is 2 és fél óra masszív hegymenettel kell számolni (Kóspallag-Csóványos). (hosszabb megállás nélkül) )

Kóspallagról Törökmező felé haladva a Békás-réten a majorság ÉK oldalán elhaladva egyenesen a fák közé kell menni. A kerítésen halványan látszik a kék jelzés

Kóspallagról Törökmező felé a következő problémát találjátok: a Sűrűségből nem ott értek ki, amit az OKT Cartographia kalauza (2012) mutat, hanem egy szántóföld közepén. Innen a jelzés még rávezet a Békás-rét oldalába, de aztán hosszan semmi. A tájékozódást az is nehezíti, hogy a rét szélén (ami végig villanypásztorral kerített) egy komplett majorság van, míg a térképen egyetlen árva épület (de út se) sincs. Sajnos a leírás se segített semmit, így némi tévelygés után "véletlenül" akadtunk rá csak a keresztező jelzésre, de már nem volt kedvünk visszakövetni a rétig, hogy csak mi voltunk bénák vagy ott a mi irányunkból nagyon hiányzik a jelzés (amúgy a réten végig, mintha szándékosan tüntették volna el).

A Nógrád előtti réten természetesen jobbra fordul az út, nem balra. Bocsi. :-)

Nagymaros-Visegrád -> Nógrád

A Julianus kilátó látogatható, nagyon szépen fel lett újítva!!!

A Szent-Mihály-hegyen vezető ösvény elég keskeny. Rossz látási viszonyok között vagy sárban vigyázni kell, hova lép az ember.

A Vizes-árokba levezető bokrokkal benőtt, dzsindzsás rész roppant kellemetlen, de szerencsére hamar túl lehet jutni rajta.

Törökmező előtt (az irtásfolt után) nem sokkal figyelni kell. A piros jelzés jobbra visz, a földút kivisz a betonútra, de nekünk le kell térnünk balra egy elég nehezen észrevehető, kissé bozótos ösvényen. A kék jelzés csak bent a fák között igazít útba minket.

Még a Kisinóci turistaház előtt szintén le kell küzdeni egy bokros, gazzal teli pár perces utat. Lásd három sorral feljebb.

Az Inóci-vágáshoz sok újat nem tudok hozzáfűzni. Rengetegszer megálltam, ezért meg is lepődtem, hogy így is fent voltam két óra alatt a Nagyhideghegyen. Innen még kb. 50 perc Csóványos és bizony itt is vannak még meredek kaptatók. A geodéziai torony borzalmasan néz ki belülről. Az alja tele van szeméttel, a belseje meg csupa rozsda. Igazán megérdemelne a Börzsöny legmagasabb pontja egy normális kilátót.

A Nógrádig vezető majd' háromórás útról kár a szócséplés.

Amikor vége az erdőnek, nincs jelzés a réten. Egyenesen kell haladni végig, egész addig amíg balra kanyarodik a földút. A kőkeresztet akkor pillantjuk meg, amikor elindulunk balra a Kálvária domb felé, és visszanézünk, mert a fák takarásában áll. A falu nagyon tetszett, az emberek szimpatikusak voltak. Söröző az állomástól két perce, a fenti utcában a diófa alatt. 

Az út 95%-ban remekül jelzett. Ivóvízet csak a túristaházakban illetve Kóspallagon lehet útközben szerezni. Én Kóspallagi kiszállással teljesítettem a túrát.

Nagyon jó jelzések egészen Nógrád előttig. A falu előtt a legelőkön a villanypásztor kis póznáin még vannak jelek, aztán a falura kanyarodva, mi legalábbis, elvesztettük őket. Így kimaradt a kálvária domb, de szerencsére a faluba könnyen betaláltunk. A Csurgó forrásnál nagyüzemben folyik a pillepalackok töltése, de azért egy pohár víz erejéig előre engednek a helyiek. Hétköznap kora délután a várig ill. a kéken semmi vendéglátóipari egységet nem találtunk nyitva, igaz, mivel volt mindenünk, kitérőt emiatt nem tettünk.

A túra elején a Julianus kilátó elkészült, érdemes felmenni és körbenézni.

Törökmezőn, Kóspallagon, Kisinóci túristaháznál és a Nagy-Hideg-hegyen frissítők beszerezhetők! :)

A Kóspallag - Nagy-Hideg-hegy szakaszhoz kitartást! :)

A Julianus barát-tornyot felújítják, ezért sajnos nem lehet felmenni. Mindkét irányból egy tábla jelzi, hogy elkerülőúton kell menni, amit kék x-szel jelölnek.

Még van más elterelő is Nagymaros felöl közelítve Törökmező előtt.

Kóspallag - Nógrád:

A terelés Kóspallag után egy kiváló ötlet volt, hogy nem az aszfalton kellett mennünk. Ezt, ahol lehet, máshol is megtehetnék.

Közvetlenül Nógrád előtt a kökeresztnél mi jelet nem láttunk, de a térkép egyértelműen jelzi, hogy jobbra kell menni, a fenyves domb felé.

Kisinóc-Törökmező

Álatlában jól jelzett.

Két problémás hely:

1. Nem sokkal Kisinóc után bekerülsz a sűrűbe, itt nincs jelzés, de egyértelmű, hogy merre kell menni. A következő jelzés a pataknál van.

2. Törökmező előtt a patak hídjánál .Amint át érsz a hídon, rögtön el kell menni balra egy ösvényen, pedig csábít a széles út előre.

Nagymaros -> Törökmezői th.

Nagyon jól jelzett útvonal egész végig. Egyetlen problémás hely a törökmezői th. előtt kb. 5-600 méterrel volt egy nagy fakivágás, rengeteg fát kivágtak. Itt figyelni kell, mert valószínűleg sok jelzéses fát is kivágtak. Egy viszonylag nagy fát kell figyelni az irtás jobb oldalán, azon még meghagyták a kék jelzést.

Kisinóci turistaház - Nagymaros

Túraleírás:

http://sothyblog.blogspot.hu/2012/04/20111106-orszagos-kektura-okt-171-172.html

 Nagyon szép szakasz. Legszebb helyek:

-Csóványos, ahol a kilátóra ugyan ki van írva h életveszélyes, de azért mindenki felmegy. Mikor mi voltunk fent szélcsend volt és tiszta idő, úgyhogy elláttunk egész a magas-tátra hófödte csúcsaiig. Szélben azért extrém lehet.

-Julianus-kilátó, ahol a dunakanyarra nyílik szép panoráma.

-Fultán-kereszt és a csóványos közötti bükkös

Legnehezebb, legparásabb:

-kisinóci th felől nagyhideghegy-felé, mely szakasz iszonyat meredek, nagy kihívás, főleg a felétől korom sötétben :)

Nagyhideghegyen szálltunk meg. 1500 ft hálózsákosan. Elvileg ilyenkor az étteremben van elszállásolva a vándor, de minket meginvitáltak az emeleten lévő kanapékra, ami nagy szerencse, mert a kajáldában 2-ig ment a dínom-dánom.

Nógrád - Kóspallag



Nógrádról kijövet réteken haladunk, jelzés nem mindig van, de a kitaposott utak jól vezetnek. Az erdőbe beérve, és a nagyobb utat jobbra elhagyva járhatatlanul mocsarassá válik az egykori szekérút (száraz időben is), lassan kialakul tőle balra az elkerülő nyomvonal, itt-ott már a kék (és zöld) jelzések is átkerültek. A Csóványos előtt a Saj-kút-bérc, valamint a csúcs előtti szakasz igen meredek. A geodéziai toronyból 360 fokos a panoráma.

A Nagy-Hideg-hegy az ország egyik legdrágább turistaháza, persze nyújt is érte valamit. Aki nem szeretné megfizetni, annak 2011. elejétől ugyanattól a cégtől szállás van 1,5 km-re a kéktől, a Magas-Tax nyergében is: Magas-Tax turistaház Egy nagyterem van hőtükrös, vastag derékaljakkal, meg indián sátrak. Zuhanyzó van meleg vízzel. Meg tűzrakóhely, kaland-mászópálya, focipálya és íjászat (osztálykirándulásra is alkalmas). Olyan házigazdája van, akit mindig emlegetni fogtok, főleg a gyerekek. :-)

Innen lefelé indulva néhány km után következik "Az Országos Kéktúra legunalmasabb szakaszai" cím egyik esélyese. Nyílegyenes, meredek szekérút kilométereken keresztül (Inóci-nyiladék). Felfelé elég lélekölő lehet.

Mint azt itt (és a Kisinóci th. bélyegzőhelynél) többen leírtátok, a Kisinóci turistaház után Kóspallagig az OKT-t elterelték egy úttal nyugatra. Sajnos nem olvastam előre elég figyelmesen a beszámolókat, vagy addigra kiment a fejemből; más (térképes, hivatalos) leírás pedig még nincs róla, így mi eltévesztettük. Azért persze a megszűnt szakasz is ugyanoda vezet.

Az útvonal végig kiválóan jelzett, szinte már teljesül az a követelmény, hogy minden jelzéstől látni a következőt. Még útjelző táblák is akadnak.

Törökmezőtől Nagymarosig

Az átlagosnál több sár az út első felén. Az évszaknak megfelelően több helyen benőtt ösvények (csalán, szeder). Szúnyogok (lecsapva: 6). Eltévedés nem lehetséges, a jelzések elég sűrűn vannak felfestve. Az utóbbi időszak viharainak nyoma itt is látszik, elég sok a kidőlt, hatalmas fa a Templom-völgyben. Az előtte lévő szakaszon (keskeny hegyoldalban oldalazó ösvény) sáros időben csúszásveszély és volt egy frissen kidőlt fa, amit nehezen lehet kikerülni.

Csak egy rövid megjegyzés: Nógrád - Nagy-Hideg-hegy szakaszt jártam be. Ahol a kék bicikliút jel van felfestve (elõttem már írta valaki!) ott beérve az erdõbe vigyázzatok, mert nincs jelölve a kék leágazása. Ha ugyanúgy elkavarnátok, mint én, legközelebb a Bika-rét kezdetén tudtok biztonságosan helyesbíteni, ahol egy jobbra majdnem félkörben visszakanyarodó, aztán megint balra forduló, nagyjából észak-északnyugatnak tartó erdei úton 10 perc sétával értek vissza a kékre, a Béla-rétet jelzõ táblánál... A rossz út, amin én végigmentem, erdészeti út, néha kövezve, és eszméletlenül saras, kátyús.

Amit eddig még nem írtam le, meg az is, amit leírtam :) Ez egy Kóspallag - Nagy-hideg-hegy (vissza piroson Királyrétig) túra volt. Hajnali indulással. Gyönyörû, hogy hajnalban még a Hold bóklászik fent, aztán napfelkelte, ecetera... :) Kisinócon ott laknak, tehát mindig kell valakinek lennie a házban, hacsak nem mentek el beszerzõkörútra. (Ezt a lány mondta, aki vezeti a házat.) A capuccinó - á 170 ft - isteni. Pecsét OK. Ha elindulsz felfelé, és esetleg mobilt is viszel magaddal, érdemes teljesen feltöltöttet vinned, mert a térerõ hiánya eléggé leszívta még az én egyébként strapabíró mobilomat is. A Barna Ferenc keresztig semmilyen térerõ nincs, sõt még kell menned innen jó egy-másfél kilométert, mire (nálam Pannon) éledezni kezd. Egyébként fent a hegyen is ki-kimarad. Az útról: gyönyörû havas úton, elõttem egy - feltehetõleg elõzõ nap felmászó fanatikus nyomaiban. Ha az inóci réten mész, a jobb oldali utat kell választanod, ahol a bekerített rész kezdõdik. Ha ez van neked jobbkézre, el sem lehet tévedni. Egyébként a jelzések is mindig megvannak, csak fehér tájban nehezebb észrevenni õket. Én vittem túrabotokat is, és egyáltalán nem bántam meg! (Két sífutóbotot, jobb híján, de nagyon beváltak.) Amit már írtam: elég húzós szakasz, pláne télen, édességet, meleg teát, kaját több mint ildomos vinni! Mire felértem Hideg-hegyre, már kissé remegtem :) Viszont fent is van kaja, bár kicsit drága. Én 450-ért ettem egy pár virslit. (Meg aztán ugyanennyiért egy másikat :) ) Fõznek is, levest, húst, sült krumplit láttam. Plusz, infõk a síelõknek: Királyrétrõl síbusz jár fel, kocsival nem szabad felmenni, a busz oda-vissza 500Ft, és most kb. délután négyig járt. Menetrendje nincs, de reggel 9 körül megy fel az elsõ, és kb fél óra alatt járja meg az utat. Akkor indul fel újra, ha összegyûlik megfelelõ számú utas. (Azt mondták, kisgyerekeknek nem kell fizetni, de nem tudom biztosan, mivel én gyalogoltam :)) Plusz: jövõrre állítóla már elkészül a déli oldalon egy hosszabb és sokkal modernebb sílift. Bízzunk benne! Sziasztok Vöröss