Túrabeszámolók

A tavalyi tévelygés után, most rutinosan vágtam neki idén a 28-as távnak. Gondoltam én. Sajnos megint nem sikerült négy órán belül visszaérni, de ezt csak magamnak köszönhetem... Beszámoló a blogban.

Az egyszínû túrák során (lehet, hogy kissé elfogultz vagyok) megszerettem az Ösvénytaposók túráéit, úgyhogy biztosra mentem, amikor a szombati futáshoz az õ túrájukat választottam... nem csalódtam.

Tündér 14 (2013)

30 perccel 8 után érkeztem, de a rajtszámom már a 300-hoz közelített. Meg is lepõdtem hogy ilyen sokan elindultak már. 8:40kor én is útnak indultam, és egybõl emelkedõvel kezdtünk, nem kicsivel. Elmentünk az Anna kápolna mellett, majd következett Virág-völgy, ahol az elsõ ep várt, nápolyival. Itt a 3 táv szétvált. Különösebb emelkedõ nélkül értünk a Végvári sziklához, ahol megkaptuk a második pecsétet. Innen Makkosmária érintésével értünk a harmadik ep-hez, a budakeszi kálváriához, itt szörppel és szõlõcukorral vártak. Innen célba vettük az utolsó ep-t. Könnyebb emelkedõn másztunk fel János hegyre, itt már sok ember volt kisgyerekkel. Az átjáróbarlangnál volt az ep, majd innen lefelé indultunk, átmentünk a libegõ alatt, majd a Tündér szikla felé fordultunk. Innen már tényleg nem volt messze a cél, hamar be is értem a suliba, ahol 2-3 perc múlva megkaptam a kitûzõt és a szép színes oklevelet, majd zsíros kenyér hagymával, csalamádéval és szörp várt. Buszhoz már kicsit nehezebb volt kijutni az iskolából, mert addigra hatalmas sor lett.

A túra nekem nagyon tetszett, semmire sem lehet panasz, remélem eljutok a 28-ra is majd.

Képek:

tunder.siki.fotoalbum.hu/

Túrabeszámoló és képek a turazo.ininet.hu oldalon!

Tündér 14

Túrabeszámoló és képek az alábbi linken:

http://teljesitmenyturaim.blogspot.hu/2012/09/tunder-14.html

szia emberek,a Tündér 28-as..

ez a nap is jól kezdõdött,az éjszaka véget ért és a 155-ös buszon botos fiúk és lányok szorítottak helyet az idõsebbeknek,mások már a rajthelyen várták a sátorállítást,például idõsebb barátunk a GPS-el,közben a nap emelkedett,és a belõle kihulló meleg a gravitáció miatt a földre esett,így nyolcórára túlfûtött állapotba kerültünk és elkezdtünk gyalogolni az Ösvénytaposók útmutatása szerint,eleinte fölfelé,majd késõbb is..Virág-völgy,Normafa,Széchenyi hegy..elég is,innen lefelé a zöld háromszög,majd föl a Frank-hegyre,színt vittünk a túrába,legyen meg a harminc kilaméter,de rövid és kiadós tévelygés után visszakavarunk,és máris a fölfelé,mindig magasabbra,akár az LGT is adhatta volna a magyar dal napját,,izzadni kezdek,pelenkáznom kell – egyelõre a homlokomon alkalmazom,jó itt is – és lihegünk és két régi túratárs ér utól bennünket,örömködés,négyesben nyomjuk,a meleg pedig jön,mint az IMF tárgyalóbizottsága..és kimegyünk a fák közül a nyílt terepre,ha már süt,had süssön,dolgozik a pelus,töltjük belülrõl a pórusöblítõt,kereszt és kápolna,magányos pontõr napozik,se nõ, se üdítõ neki,nehéz lehet egy hegyen,ami kõ..a kilátás Pazar,akár az országunké..lelépcsõzünk,szökõkút taposós kúttal és a Kálvária,majd sok gyaloglás a sárga jelen,Végvári szikla,ismerõs pontõrök és ismeretlen nõ,leszólítom,de nem hajt el..sõt..velünk tart,vagyis egyik zömökebb túratársunk fûzi be,sok minden kiderül róla és rólunk is,mert a hátralevõ távot megosztja,így javult az ivararány 2:3-ra,fijúk nyertek,ami a darabszámot illeti,az intelligencián még vitázni fogunk..merhogy közbe mások öregednek,izzadnak,és felejtenek,meg eltévednek..de ez velünk nem történhet meg..ugye..János hegy,játszótér,barlang és pontõr,majd a szikla,amirõl túrát is neveztek el,bár Tündér Lala is volt a történelemkönyvekben,lehet,hogy Õ adta a kõ nevét..?vagy a túráét..?ezt ki kellene fejteni 4-500 oldalban,mint az ötvenhatos történeteket félháromtól negyednégyig..mindegy,gyaloglás van a célig,ahol levél és kitûzõ..”tündérré fogadom..”vagy már nem jól emlékeznék..?mindenesetre köszönjük,Ösvénytaposók..kiváló az ellátás és szívélyes a fogadtatás,mindenkinek ajánlom..

Tündér 28

A 291-es busszal, a felkelõ nappal együtt érkeztem a kies Zugligetbe a libegõ alsó végállomásához. Már a rajthoz való felmenetel is számos alkalmat adott a gyönyörködésre: a Szószék sziklás lábánál elvezetõ - százados gesztenyefákkal szegélyezett - a volt villamos végállomásnál völgyhídra kanyarodó mûút, a Biller tõszomszédságában kitárulkozó szépséges Tündérhegy a Tündér-szikla égnek meredõ büszke fokával, vele átellenben a völgy fölött lebegõ, a málladozó téglakerítéssel önmagába zárt, titokzatos Fácán zöld tömbje teljesen elvarázsoltak. A Zugligeti út végtelen hosszú támfalánál visszafordulva - itt tanyáznak a legendás faligyíkok - elámuldoztam a csupasz sziklákkal megtûzdelt, zöld sátras Hunyadorom óriásnak tûnõ tömegén.

Az Ösvénytaposók rendezvényének helyet adó Zugligeti Általános Iskola (http://zugligetisuli.hu/) ebben az évben tölti be 120. születésnapját. Falán emléktábla tudósít arról, hogy 1847-ben itt zajlott le Döbrentei Gábor kezdeményezésére a budai dûlõkeresztelõ, amikor a német nyelvû elnevezéseket magyarra cserélték. Így lett példának okáért Sauwinkelbõl Disznózug, késõbb Zugliget.

A teljesítménytúra az iskolától a Gyermekvasút Széchenyi-hegyi végállomásáig tartó szakaszán semmi érdekes dolog nem történt, hacsak az nem, hogy egy szemrevaló, csinos futó sellõlány-sporttárs suhant el kecsesen mellettünk. Akkor még nem sejtettük, hogy még kétszer fogunk vele találkozni útunk során:)

A Frank-hegy kapaszkodója és a budaörsi Kõ-hegy megmászása nem kis próbatétel volt, egyrészt a nyílt terep, másrészt az egyre inkább izmosodó napsütés miatt. Hiába sikerült lépten-nyomon pótolnunk a folyadékveszteséget, hála a túra vonalvezetésének, mégis jólesett a keszi Kálvária-ellenõrzõpont bõséges málnaszörp-kínálata.

A János-hegyi átjáróbarlangnál is újabb kellemes meglepetésben volt részünk egy meseszép tündérkisasszony-pontõr képében. Ez serkentõleg hatott a célig hátra levõ néhány kilométer megtételére. Már meg sem merem említeni, hogy az egyik kanyarban régi jó ismerõsök, Ziliziék kiránduló csoportjába botlottunk. 

Személyes megjegyzés: Nagy örömömre szolgált, hogy a teljesítménytúra-mozgalom egyik nagy öregjével, Béla bácsival járhattam végig a túrát. 

A rendezõknek dicséret (útvonal, térképszelvényes tájékoztató füzet, szalagozás, feliratok), a pontõröknek elismerés a helytállásért, a jóindulatú, kedves túratársaknak és Béla bácsinak is köszönet.