Túrabeszámolók


Örsi-Somlyó

új túrabeszámoló rögzítése
Kiírások:2015 2016 2017
 Túra éve: 2022
OttorinoTúra éve: 20222023.01.02 07:17:28
megnéz Ottorino összes beszámolója
2022.12.30, péntek.

Voltunk páran, akik a 04:05-ös vonattal indultunk a Déliből, hogy időben rajtolhassunk az "Örsi-Somlyó 30"-on. Az alsóörsi vasútállomásról 1,2 km-t kellett megtenni a Felső Kocsmáig nulla pontért. 07:05-kor már volt annyi fény, hogy lámpa nélkül tudtunk nekivágni a Somlyó-hegynek. A kilátón levő kód berajzolása után borongós, de már teljes nappali fénynél folytattuk utunkat. Már a második ellenőrzőponton, a felsőörsi Civil házban lekváros kenyérrel, sajtos tallérral, teával és opcionálisan különféle szeszekkel fogadott minket a kedves pontőrség. A túra zöme még hátra volt, úgyhogy a forraltbort sem mertük megkockáztatni. Több jelzésváltás következett. Megállapítottuk, hogy a korrekt szalagozás nélkül - főleg a jelzetlen utakon - elveszett emberek lennénk. A Fajszi Kálváriát csak ellenfényben lehetett elölről lefényképezni, ezért ezt ki is töröltem. A közeli Nemesvámos felé egy képlékeny talajú szántóföldi caplatás nyújtotta meg az utat. Borzalmas egy káromkodós szakasz volt. Nemesvámoson az ellátmány pizzával és forró teával simítgattuk ki a felborzolódott idegeinket. Nem kellett sokat gyalogolni a következő pontig; a Szomolya pont után viszont egy hosszú, kb. 9 km-es szakasz következett többszöri jelzésváltással. Korán örültem, hogy fűben csoszogással nagyjából sikerült letakarítani a szántóföldi sarat, mert rátértünk egy hosszabb traktornyomos sáros szakaszra, ahol az utat teljes szélességében felgyúrták a gépek. Örültem, amikor elértük a Nosztori Élményparkot, mert a kék háromszög jelzés azt súgta, hogy nincs már messze a Csákány-hegyi kilátó. Aztán mégis messzinek tűnt. Innen a Paloznaki Kálváriához mentünk le, ahol elragoztuk a palozik igét: (mert ugye ikes ige) én palozok, te palozol, ő palozik, mi palozunk, ti paloztok, ők PALOZNAK.

Már néhol átderengett a napfény a vékonyodó felhőrétegen, aminek nagyon tudtunk örülni. Lovas felé tartottunk. A nevét persze németes kiejtéssel emlegettük. Ez a szakasz sem volt rövid a következő pontig, a Savanyúvíz-forrásig, de a cél viszonylagos közelsége meggyorsította lépteinket. A Panoráma útról a napfényben csillogó Balaton helyett sajnos csak egy középszürke sávot láttunk. Nem baj, majd nyáron. A Török ház pontja tényleg már csak pár lépésre volt a céltól. A kicsekkolást követően az eddigi bő ellátás után is akadt még harapnivaló és meleg tea. A Nap is kisütött a túra végére; a vasútállomáson a vonatra várva még napoztatni is tudtuk az arcunkat.

Ottorino
 
 
 Túra éve: 2021
olsenTúra éve: 20212021.01.09 11:11:26
megnéz olsen összes beszámolója

 szia emberek,a 2021 elkezdődött..



Nade.Sebaj és odaseneki.Szóval.Mert igen,csavarogni muszáj,akit a természet lágy öle vagy egy erdélyi mackó megcsapott,vagy csak beszorult a feje a kiságy rácsai közé gyerekkorban,az megy.Túrál,gyalog és nem annyira,mert bicikli és hajó is van,de mégis inkább teljesítmény,a kilowatt,az kell,mert örexem én is meg a hegyek is.A rádióssal kezdődik,aki telekocsit szervez,végül hárman megyünk az én autómon – hiába,szervezni tudni kell,így az egyszerű utasból pilótává lépek elő,az unicum pedig hátra.Szegény szeszipari vállalkozó,régóta nem támogatom kellően.És beparkolok Almádi főterére,ami Balaton egy kicsit,januárban is.Egyénileg túrázunk,alig 10-15 ember a rajtnál,mindenki megy valahová,leginkább a kék jeleken.Sötét még a nappal,mint Setét Lajos anno,de róla már köztudomású,hogy nem él.Beindulunk,két pasas,egy nő,régi hármasfogat,időnként összefújja a szemetet a szél.Kék a csík,aztán háromszög,aztán kilátó,aztán fotó és tova,mert csíp a hőmérő,ami melegvérű vezérlést kap.Sör,energiaital,kutak és kocsmák nem műxenek,mindent vinni kell.A következő pont a talpig behegesztett geotorony,aminek látogatását tábla is tiltja.Ezt sárga jelen  - ami 3szög – lehet elérni,de barátom navigál,okos a teló,ha mégis rosszfelé megyünk,csak a Nasa okolható,ami külhoni vállalkozás és abból él,hogy a Holdra jár.Itt meg a vírus,ami koronás.Szőlős izék mellett halad az út,nem kapál és nem permetel senki,pohárral sem kínálnak,lévén a korpuszuk távol.Csak a három,a triplet halad.Nem akar fájni,pedig néhány hónapja nagyon,lehet,hogy meggyógyultam..,?Á,az nem lehet..Ezért a flaszter mellett,rajta Felsőőrs van napirendileg,zárt vendéglátás,nem is annyira vártak,úgyhogy kimegyünk a Miske kőhöz,a kereszt fotózódik,és megint szőlősorok,építkező arcok,bámészok,mint mi,két szőlőt metsző arc..nocsak,élet van 2020 után is?Hát akkor menjünk fölfelé,bucka,kilátóval,ami járható,rá is járunk,némi napfény,csak a fotónak,messze víz,legyen..Aztán Alsóőrs,kocsmailag szintén zárt hely,mint a varázserőre kigyúrt színpad kövekből,de biztató a fölfelé,Csere lesz.Van,kutya és más nem,fel kilátni és bélyegezni,és rohanás,mert a Köcsi tó nem vár,hanem nádas,Sorompó és bánya,és település szenthellyel,ami angyali..persze az Angyal velünk van,hoztuk,visszük is…Séta szent jobbnál,zárva minden és mindenki,Almádi jissoráz,stempli és majd lesz ebből kitűz és oklevél meg ilyesmi,mert Edu olyan..mint volt,van,lesz..


Qrva jó volt,irány vissza,kispestiek Kispestre,én meg odébb..hát ..Ez volt az Őrsi Somlyó 2021.január.

 
 
 Túra éve: 2017
goomTúra éve: 20172018.01.01 22:24:21
megnéz goom összes beszámolója

 Örsi-Somlyó 30+8 TT - ahogy én láttam... (fényképes beszámoló a blogomon)                                                                                                            .

 
 
olsenTúra éve: 20172018.01.01 07:05:13
megnéz olsen összes beszámolója

 szia emberek,megint az őrsi Somlyó…


Nahát.Ez is eljött.Harmincadika,ami már-már harmincegy,és az köztudott,hogy elsejébe torkollik az időfolyamon.Meg persze december hozzá,évvégét is mondhatnék..mondok is..Veszprém és vasút,Edu mint főszervező,két segítővel,pénzt vesznek el tőlem,másoktól is,a modern Sobri Jóska ilyen eszközökkel operál a kifosztást illetően,persze nem ők a legrámenősebbek,vannak még a pályán és a kormány is rendeleteket hoz.Mindegy,mert valahogy kiszorítjuk,és hármasban keressük a kijáratot a királyi városból,de ezúttal befelé visz a vonal.Első pont a zöld jelen,közeli,művész pár előttünk,énekes és csalogány,előbbi hosszú hajjal,Gárdonyi óta ismeretes ennek a veszedelmes volta.Trekjük van,kell is,mert a GPS másfelé vinne,de döngetjük az aszfaltot közösen,szolíd ötösfogatként,és Margit romja már – már a város szívében,felírjuk és elfelé,hosszas keresgélés után,mert a városi létforma nehezíti a tájékozódást,és nincs elég pénze az uniónak sem az ország átfestésére,utcanévtáblákkal pedig jó ideje nem kérkedünk,ki tudhatja,meddig kell a mostani hősöket tisztelni,és mikor tűnnek el a történelem szemétdombján..ha nincs tábla,nem kell cserélni,a túraszervező ugyan feltünteti az itineren,de visszatükröződő jel nincs a szabadban.Lehet,hogy csak én nem látom és mások sem.Pékség visz el két főt a csoportból és a Sport kocsma a másik hármat,sör,vodka és kávé,aztán tova és el,kerékpárúton gyalog.Bubu,a tétété szürke eminenciása és az ászok képes krónikása csapódik mellénk,  és fiatal barátja,akinek az egyik szüleje is gyakori túratársunk,pótolják a kiesőket,kakaós csigával és társalgással üdítik a légkört.Szalagok és fák,füvek,dombok és lapályok,nem tragikus a föl és a le,szakállas barátom viszi a társulat nőtagját előre,én pedig rongálom a maradékot  szövegeléssel,mert tél van,kissé jeges,alig havas,de mégis.És Moiwa fut ránk sokadmagával,félórával utánunk indult,és kell öt kilométer,hogy elhagyjon..van egy közös vállalkozásunk Kőbányán,az üzletmenetéről váltunk pár szót,és állva maradunk,egy kondenzcsík mutatja a hosszú ember botjainak pályáját..Pogácsát és kódot rögzítünk egy lakott helyen,ahol belőlünk áll a forgalom,se tehénbőgés,se kakaskukorékolás,itt nem lehet a Vuk következő epizódját leforgatni,mert a főhős éhen marad(na).Aztán elmarad Bubu és az ifjú is,tekerjük hármasban a távot a völgyben,amit egy edényről neveztek el,és etetőpont van,a kerékpáros itató zárva,de a főszervező kirendezte Erzsikét,aki a szívét és élete párját teszi elénk húspástétommal és forralt borral,az asztal körül a hosszú ember társasága,csak szólok,hogy ráfizetés a túra,kilenc kenyeret és három bögre teát tüntetnek el az arcukban,a maradékon osztozunk,és kotorjuk tovább az avart.Mit is mondok,kerékpárút,gyalogosan..és emlékmű a szovjet katonákról,tűrhető állapotú,tisztelet a környék lakóinak érte,mert ma már trendi a holtak rugdosása olykor-olykor,hála a bajuszos vezetőnek,a fehér és a fekete orr alatti szőrzet egyaránt játszik-játszott a történelem értelmezésében,pedig talán ettől az országhatár nem ér el Ázsiába és Amerikába,a szerénység pedig nem szégyen..csak hülyeség..A kitérés közben felmászunk egy kőre,amit erdő és bozót fed,és emberkedik,kerékpárút van,de ez már magyaros,csak terepgumival ajánlom.Nézzük a messzelátóból a vizet,ez a közönséges Balaton,távolinak tűnik,de van..a nap és a rövidtávos túrázók egyaránt a nyakunkban,városnéző séta,gőzössel és kápolnával..aztán a hosszú ember a botokkal,mert felkeresett egy itiner által jelzett utat,ami nem kell a túra teljesítéséhez..sebaj,legalább kétszer láttuk,vagyis háromszor,ami egyáltalán nem jellemző a túratalálkáinkra..A Köcsi tó fagyos és kutyás,helyi lakos dobál fát és Bodri apportíroz szorgosan,mi kevésbé rugalmasan a Nagy kőre,ahol ifjúság tombol..régebb óta..aztán le,gyakoroljuk az életveszélyt és a halálfélelmet,aztán egy kissé föl,mert a Csere hegy,kilátóval és távoli balatoni képekkel.Színház az élet,távozóban,másik ifjonc fut ránk,aki a fodrásszal nem beszélt már huzamosabb ideje,mert csak gyalogol,és gyalogol..egyérintőzünk.Aztán még mászás a Somlyóra,és le, utolért mindenki,akit nagyon elhagyni gondoltunk,a bubufélétől a váci dereglyésig..örexünk,hiába,ez szinte mindenkivel előfordul,akit élni hagy a villamos..


Ez már a kocsma,ahol meleg van,nekem nagyonnak tűnik,oklevel és fröccs,aztás séta Almádiba,mert miért is ne..,?nagyon köszönjük Edunak és segítőinek,igen,a szokott színvonal,az itineren is,aminek a térképrésze egészen jó,a szöveg pedig,akár ez a beszámoló,szót sem érdemel..jövünk máskor is,és Te is ezt tedd,mert itt jó,sőt..igen jó..

 
 
 Túra éve: 2016
AmypTúra éve: 20162017.01.01 17:44:24
megnéz Amyp összes beszámolója
A konyhaasztalon sikeresen ottfelejtett Csopak-térképre bukkanva megkérdezték otthon, mi a fenét keresek a Balatonnál, amikor túl hideg a fürdéshez, nem elég jeges a korcsolyázáshoz, de túl jeges ahhoz, hogy egy normál alumínium testű aknásznaszádot siklásba hozzunk a felszínén. Ráadásul a csopaki olaszrizling sem esik jól, ha nagyon hideg van. Utóbbit azonnal megcáfoltam. Az minden időjárási körülmények közt jól esik.

Igazából fogalmam sincs, miért pont a "babatávomról" írok elsőként beszámolót, miközben az év 9 másik, szintben és távban is mögémehetetlenül felülemelkedőbb, s legalább ennyi élményt nyújtó gyaloglást rejtett (igen, nem túl nagy szám, de az eddigi 0,2 db túra/év teljesítményhez képest határozott javulást érzek), de ha már elkezdtem írni, ne vigyék el a macskák.

Ez a 8,5 km tökéletes volt arra, hogy a Csopakon töltött napom végét megkoronázza, mégse jelentsen túl nagy megterhelést a menetrendszerű téli mandulagyulladásom küszöbén. Az egyik báját mindenképp az adta - a Pest környéki túrákat cseppet sem leszólva ezzel -, hogy a becses fővárosunk irdatlan termetű világosszürke bűzködéből kitörvén a helyszínre jutásért is alaposan meg kellett küzdeni a tömött, jéghideg, méregdrága vonaton. (A jegy árát tekintve már-már kerülgetett a gondolat, hogy inkább fizetek többet, s lemegyek a Nohabok által vontatott nosztalgiakocsiban úgy, hogy kiszállok a füredi fotóstoppnál). A visszaút szerencsére lényegesen kényelmesebb volt - és még a hazautunkat kijelölő lángosz... füstoszlopot is megcsodálhattunk ijesztően közelről (szegény Balatonfűzfő). De ne ugorjunk ennyire előre.

Miközben az épp nagy távot járó társamra vártam, elhatároztam, hogy saját szakállamra, kvázi nulla pontért sétálok egyet - nem volt kedvem beülni a rajtkocsmába -, s a 20-as táv visszaútján elindultam az Olaszrizling tanösvényen Paloznak felé. A Tamás pince "cégére", a világ neves borvidékeinek irányát és távolságát jelző oszlop hatalmas ötlet, nagyon tetszett. A pad is, amiről lélegzetelállító kilátás nyílt a délebbre fekvő lugasokra, a ködös Balatonra és persze Paloznak hófehér templomtornyára. Itt valószínűleg nem kapnék tök hamar infarktust. A csöndet csupán egy-egy kacér metszőolló távoli csattogása törte meg a szőlősorok rejtekén. Nem lenne rossz, ha a kurta táv is elindulna kicsit Paloznak felé, mert ezt az élményt senki sem hagyhatja ki, ha már a rajtkocsmáig, vagy egyáltalán Csopakig eljutott.

Borzasztó vagyok egyébként, már a felénél tartok a beszámolóban, de még mindig nem a konkrét távról írok, de majd most mindjárt. Örömmel konstatáltam a folyékony- vagy épp szilárd halmazállapotú pályán haladó nagy méretű vasak és a környezetükben fellelhető tereptárgyak kedvelőjeként, hogy az ellenőrzőkérdések tényleg a lehető legtöbb izgalmas helyre való bekukkantásra ösztönöznek (gőzmozdony, kikötő, malom, stb.).

Jóllehet, ez nekem külön élmény volt, hisz eddig jószerivel csak EP-s/kódos túrán vettem részt. Okozott is egy-két helyen némi "túlszaladást", ami részben a tapasztalatlanságomnak köszönhető, részben pedig annak, hogy jó társaságban az ember néha túltolja. Apropó. A világ legtüneményesebb túratársnőjével az egész táv csupa móka és kacagás volt, ráadásul tabuk nélkül megvitathattam vele az élet nagy témaköreit a darázscsípéstől kezdve gyermekkorunk elveszettnek hitt társasüdülőivel bezárva. Vagy bezárt társasüdülőit elvesztve. Vagy elvesztve az általam csak "hatszögletű anyának" nevezett tekergőt a Nádaskútnál, a nem teljesen egyértelmű helyen jelölt utcanevekkel. A szöveges itiner és a térkép viszont egyértelmű volt, aki követte, könnyedén eligazodott.

Remek szervezés volt, de hogy ne legyek olyan, mint az év végi beadandó esszé a metareprezentációról a faágon ülő mókust elképzelő kutyát elképzelő mókust ugató kutya példáján keresztül, álljon itt némi konstruktív észrevétel, javaslat: az átkelés a 71-es úton hajmeresztő, szintúgy a 71-73-as kanyarodósáv, ahogy nézem a térképet, ezt nem is nagyon lehet kiiktatni, viszont a Füredi útra talán jó alternatíva lenne a tőle északabbra fekvő Homokbánya utca (nem tudom, át lehet-e menni rá mondjuk a Venyige utcán). A Füredin egyik oldalon sincs járda, aki a KRESZ szerint a szembesávban gyalogol, abból a beláthatatlan hajtűkanyarból támadó Bakony Volán tavaszi tekercset csinál. Az utolsó 3 pont nagyon közel van egymáshoz, ott szvsz egy is elég lett volna, mondjuk a malom, mert azt tényleg érdemes megnézni. Onnan másfelé nem is nagyon lehetne befutni a célba, habár a végén jót tett egy kis beugratós padszámolás, mert amikor az ember azt hiszi, hogy megszámolta, a bokron túl talál még hirtelen hármat. :)

Az emléklap tetszetős, jók a barnított képek, s ami talán a legfontosabb, nincs túldíszítve, olvasható. A jelvény még talán szebb is, mint a beharangozó képen, igényes anyag, tökéletes a grafika (bocsánat, csak ez meg szakmai ártalom :D), ha vannak jó dolgok, amiket az ember szívesen a kezébe vesz nem feltétlenül nyomkorászás céljából, nos, a Csopaki Séta tárgyi emlékeit bizonyosan közéjük fogom sorolni. (A nagyobb távok rajzai pedig egyszerűen cukik. :) Ezeket most látom csak a beszámolók fotóin, illetőleg egyet volt szerencsém IRL is). Ja igen, a teljesítéshez járt egy - stílusosan - Balaton szelet is.

Na, de koronázzuk meg idegesítő körmondataim fémjelét egy tömör megállapítással: szuper volt, tele kalanddal és vidámsággal. Legközelebb is jövök, ha lesz még ilyen, talán egy kicsit nagyobb távra. A 20-as most is ment volna, ha nem rendezi át a programom a megfázás. Meg egy rakás Nohab.
 
 
 Túra éve: 2015
olsenTúra éve: 20152015.12.31 14:48:01
megnéz olsen összes beszámolója

 szia emberek,az örsi Somlyó…


Megint vége lett egy évnek,a dátumok és az időjárás is bizonyítja,becsukódott az irsai túravonal,irány a Somlyó.Megújult a rendezés és az útvonal is,a gombai cuki már nem szerepelt már a kiíráson sem.Sebaj,autóba tuszkol szakállas barátom ötödmagával,három nő és három nem,tekerünk a Balatonhoz,ahol vár minket..ki is..?szóval időben érkezünk,vendéglátó hely nincs elérhető, szerencse,hogy hoztunk valamit..Érdekes hely lett ez a település,nincsenek a forintokra rászorulva a helyiek,biztosan már euróból van a kerítés.Vagy csak kora lenne?Oda se neki,a vasúti klozett tárt karokkal ölel bennünket,néni is érkezik felmosóvödörrel,és mások is várják a rendezőt.Van,hoz magával asztalt,teljes az önellátás.Persze,ezt az arcot ismerjük,itthon van,tavasszal és ősszel,valamint télen és nyáron.Előnevezettek hamar túlesnek a formalitásokon,fotó,ismerkedés az itinerrel,papíralapú persze.És indulunk Fürednek,ami Káptalan.Kél a nap,csapódunk a vízpartra,nem fürdik ugyan senki emberforma,csak a kacsaállomány kering le s föl.Követjük a papírt,hátat adunk a tónak,és a Köcsi tónál keressük a pontot..hát persze,hogy nem itt van. Kisilabizáljuk, visszamegyünk,felírjuk,és követjük Moiwát..nem kellett volna..korrigál,mi is,ettől kezdve nem bízunk a tömegben,olvasunk és megyünk.Bár huszonöt éve is így működtünk volna,még ennél is helyesebb irányba mehettünk volna,és most Kína magyar gyarmat lenne a közös magyar-japán határ környékén.Egyelőre sárga jelek vannak,nem vízjel,festék a fán.Torinó is itt lóg sokadmagával,beiglit égetnek,nna,utána lehet igazodni,ismeri az országot Pityerszert?l a Mátráig,megyünk is.Csere hegy,kilátás és napfelkelés van,sümegi arc tapad ránk,hetediknek..három Hófehérke és négy Vidor..bár a rádiós kissé komor és a sör sem folyik belé,beteg vagy mi..meghalt a fotómasinája.Diagnózis után az alsóőrsi ponton unicumot tolok bele,vigasz gyanánt,hátha életben marad a túra végéig..váci különítmény mögöttünk,aztán előttünk,dereglyés arc a sokkilométeres zöldkabátos mellett és a szakállas vigyáz rájuk,derék..Somlyó kilátó,új,és té betűket számolunk,meg persze fotó fotó hátán,a rádiós elsírja magát,persze,most nem tudja kiélni hajlamait,pedig a lányok vetkőznek,bár csak amúgy téliesen,szóval van még alatta..Megyünk el és tova meg még igen..falu lovasról nevezve Lovasnak,és ki a civilizációból,Király forrás a völgy mentén,hosszan és magányosan,eszegetünk,dió és aszalt szilva mandarinnal,jógás társnőm csemegéi,aztán a Viola presszó,ahol további unicummal öblögetem fogaimat és lendítem a  forgalmat,nyomulunk,még messze van a táv,de fáradás vagy maradni akarás nincs,kapaszkodom a többiek után.Csodás helyeket jár be az útvonal,kies és regényes,ide érdemes tavasszal lányokat hozni..vagy nőket..esetleg asszonyokat..biztosan megkönyörülnek a vándoron,aki erre jár éppen.Vastag avartakaró most is,mert az erdő lombhullató és a hullatás ideje van.Vödör völgy és Malom völgy,és Remete forrás,alkony kúszik elő,dél elmúlt ugyanis.Forralt bor és tea a Wesselényinél,sütivel,minden darab klasszikus,mint a pontőrök mosolya,igen,ezek annak a túrái,akinek nyáron családja támadt..Leténfergünk a mólóhoz, felírjuk,lefotózom,beesünk a célba,oklevél,kitűző,maratonosoknak műanyag ajándék,ami szép—és nem van vendéglátó nekünk tetsző,még rákiabálunk az autóból Torinóra,és átgurulunk Kenesére,további unicum pénzre cserélése céljából..


Remek túra,remek idővel..így szokott lenni fentiek szervezésében.Ajánlom figyelmébe mindenkinek,aki szokott túrázni és annak,aki nem..van kistestvér útvonal is,és a Balaton is itt van..