A túra útvonala számos természeti értéket és történelmi látnivalót tartogat az arra kíváncsi turista számára. Kis kitérővel - amit nem a teljesítménytúra alkalmával célszerű megtenni - további érdekes helyeket kereshetünk fel. A következőkben az útvonal szerinti sorrendben ismertetünk néhányat a fontosabbak közül.

Álló-rét: Fontos turistaút-csomópont; a Z sáv, a S sáv, a S+ és a P+ jelzés és a sztaravodai műútról induló szekérút fut itt össze. Itt található a Landler emléktábla maradványa; a táblát a rendszerváltás után a "felszabadult" emberek szétverték.
 

 Vörös-kő:

Vörös-kő: Leányfalu felett emelkedő, 521 m magas orom. ÉK-K-DK felé szép kilátás nyílik róla. Jól látszik innen a Szentendrei-sziget, a Cserhát nagy része, sőt tiszta időben a Mátra is. A tetején lévő szovjet felszabadulási emlékműhöz évtizedeken át április 4. alkalmából nagy tömegeket megmozgató emléktúrát szervezett az MTSz. A későbbi időkben megrongált emlékművet 1996-ban hozták rendbe. Közelében több asztal, pad, esőbeálló található és egy nagyobb faépítmény, egy hajdani kulcsosház.
Hétvályús-forrás: a Vörös-kő után a PS jelzésű útról letérve, a SF jelzésen 140 m szintet lefelé ereszkedve a meredek hegyoldalban érünk a forráshoz. Ebből általában nem túl vastagon, de megbízhatóan csordogál a víz, nevének megfelelően hét favályún keresztül.

Kalicsa-patak: a Z jelzésen haladva egy erdőgazdasági útról jobbra letérve erősen lejtő útszakasz vezet hozzá. A kis patak különösen nagy vízhozam (hóolvadás) idején nyújt nagyszerű látványt.

Édeslyuk kunyhórom: a Kalicsa-patakon átkelve rövid, meredek kaptatóval érünk a kunyhó romjaihoz. Közvetlenül felette két ponton is forrás fakad, amelynek vize foglalás híján kis sáros foltokon keresztül leszivárog a patakba.

József-forrás: az útvonal legbizonytalanabb forrása. Ha szerencsénk van, gyéren csorog belőle a víz, néhány perc alatt megtelik poharunk, de lehet, hogy csak a cső alatt szivárog el, vagy még a medence is üres.

Csódi-hegy: Dunabogdány határában a Z jelzés közelében van. Bányájában andezitet fejtenek, ami táblásan válik el, járdaszegélynek igen alkalmas. Hétvégén az kristálygyűjtők "paradicsoma", mivel nagyon szép szilikátásványokat lehet ott találni.

Khüllenberg-forrás: a K+ jelzés alatt szerényen megbúvó forrás, a Zf  jelzésen juthatunk le hozzá kb. 250 m-es úton. Mindig folyik belőle a jóízű víz. Felette néhány méterrel asztal, pad és esőház van. Ez a túra 2. ellenőrzőpontja.

Nyári bobpálya: a Nagy-Villám oldalában létesített 700 m hosszú bobpálya. Felfelé felvonó viszi fel a vendégeket, lefelé egy-két személyes, fékezhető bobokkal lehet leszáguldani. Felvilágosítás: Napsugár Nyári Bob Kft. 1116 Bp. Szalóki u. 24. Telefon: 118-5677.

Nagy-Villám: kis kitérő a túra útvonaláról, szép kilátó van a tetején. Teljes körkilátásban gyönyörködhetünk innen, látszik a Dunakanyar nagy része, a Pilis és a Börzsöny hegyei és a Cserhát is.

Fellegvár: a P+ jelzésen itt megyünk el a déli kapunál, ami a jelenlegi bejárat és a 3. teljesítők Sajgó 50 kitűzőjén is szerepel. A 3. ellenőrzőpont a bazársor előtt van. A vár a XIII. században épült, de a későbbiekben Róbert Károly, Nagy Lajos és Mátyás idejében igen sokat alakítottak rajta. Sokáig itt őrizték a koronázási jelvényeket. Eredetileg három épülettömb alkotta; ezekben voltak a királyné lakosztálya és a kápolna, a királyi lakosztály, a lovagterem, a laktanyák, a szolgák szálláshelye és az istállók, valamint a vendég-lakosztályok és a raktárak.
 
Kápolna és kálvária: a P+ jelzésen a Fellegvár után lefelé haladva az erdőben egy szikla tövében megbújó kis kápolna mellett megyünk el. Ezt követően már szélesebb úton, illetve lépcsőkön folytatjuk utunkat a Kálvária stációi mentén.

Dunakanyar Erdei Iskola: nemrégiben létesült az Apát-kúti-völgy bejáratánál, ahol a Fellegvárról lejövő út beletorkollik a mi utunkba, a volt Patak borozóhoz közel. Itt valóban a természetben zajlik sok óra, hiszen ahogy kimennek, máris a Visegrádi-hegység egyik legszebb völgyébe jutnak. A környéken csaknem minden természeti jelenséget a valóságban tanulmányozhatnak az ide járó szerencsés gyerekek.

Apát-kúti-völgy: bár nem olyan vad, mint a Rám-szakadék, vagy a Holdvilág-árok, a hegység egyik legcsodálatosabb része. Egyes szakaszai sziklásak, máshol tó vagy vízesés gyönyörködteti az arra járót. Helyenként padok, esőházak vannak, illetve részben csak voltak. A patakon átvezető hidak egy része is tönkrement, de ez csak izgalmasabbá teszi az átkelést, különösen vizesebb időben. A völgyben van arborétum, vadászház, bánya, több forrás és igen sokféle virágot is láthatunk.

Ördögmalom-vízesés: Az iskola után egy tóparton haladunk el, majd kis emelkedővel érünk a vízeséshez. Közelében asztalok és padok vannak.

Magda-forrás: ha nem az aszfaltúton megyünk, a forrás előtti rész az egyik legvadregényesebb szakasza utunknak, a patak egyik oldaláról időnként át kell ugrani a másikra, szikláról sziklára. A forrás közvetlenül az autóút alatt van, vékonyan, de állandóan folyik üdítő ízű vize. Néhány lépcsőn vezet fel az útra, amelyen tovább haladunk majd (akik az autóúton jöttek, innen juthatnak a forráshoz).

Telgárt-rét: a Magda-forrás után találjuk az út bal oldalán. Elején arborétum és egy üdülőház van, de akad itt szép számmal pad, asztal, tűzrakóhely, sőt autósok részére parkoló is. A rét közepe táján egy kis gödörben bújik meg a Telgárt-forrás.

Kaán-forrás: bővízű forrás a túra félútjánál, pihenőpadokkal, asztallal, esőbeállóval, tűzrakóhellyel. Nevét Kaán Károlyról, a magyarországi természetvédelem század eleji nagy úttörőjéről kapta.

Pilisszentlászló: a hegység legmagasabban fekvő községe. Már az Árpád-házi királyok is szerették a helyet szépsége miatt, a vadászházban, ami a mai templom-dombon állt, gyakran megpihentek. Ezt 1291-ben a Pálos remete szerzetesek vették át. A későbbi királyok (Nagy Lajos és Mátyás király) is szívesen tartózkodtak itt. A török pusztítás után a felvidékről szlovákok költöztek ide.

Király-kút (Kolacskovszky-forrás): az ellenőrző- és frissítőpont után a műútról meredeken leereszkedve, kis kitérővel érhetjük el a Király-völgy forrását, amely sajnos már hosszú évek óta nem ad vizet.

Sikáros: utunk jobb oldalán lévő (366 m magas) hegy neve, de nevét viseli még rét, erdészház és őrház is. Az Országos Kék Túra egyik bélyegzője ez utóbbi kapujánál található.

Kárpát-forrás (Schubert-forrás): bármilyen időben folyik belőle a jóízű ivóvíz, mellette asztal és pad csábít pihenésre.

Kármán-forrás: a Király-kúthoz hasonlóan ebből sem folyik a víz, csak a környékét nedvesíti meg a szivárgás.

Lajos-forrás: 1908-ban foglalták a Bölcső-hegy oldalában fakadó bővízű forrást. Régi neve Dobra voda (Jó-víz) volt. A néphagyomány szerint már I. Lajos király is szívesen útba ejtette, és már akkor is Lajos-forrásnak nevezték. A mellette épült turistaház vízellátását is ebből oldották meg, így amikor ott nagyobb a fogyasztás, akkor a forrás átmenetileg "elapad".

Vasas-szakadék: a S jelzésről leágazó Sh jelzés vezet hozzá, kis kitérővel elérhető. falai 1-2 m-re vannak egymástól, magassága 5-10 m. Végében kis barlang található, amelynek másik - közel függőleges - bejárata nem messze van.

Kő-hegy, Petőfi pihenő: kb. 300 m-re az útvonaltól található tábla jelzi, hogy 1845-ben itt járt Petőfi Sándor. A korlátok mellől jó kilátás nyílik a D-DK irányba. Közvetlenül alattunk érdekes formájú sziklák vannak, az egyik alakja után a "Napóleon kalapja" nevet kapta (ez van a kő-hegyi túrabélyegzőn is).

Kő-hegyi menedékház: a hegy lapos tetején az 1930-as években épült. Eredetileg a csepeli turisták otthona volt. Régebben Petőfi Sándor, ma Czibulka János nevét viseli. Közelében kis, sással benőtt tó van, nyári estéken hangulatos békakoncertet hallgathatunk itt. Gondnok: Dr. Lobmayer Péter és Lobmayer Ágnes. Cím: Kőhegyi Turistaház 2000 Szentendre. Telefon: 26/312-292.

Sajgó 50 honlap