A túranaptárban már korábban kinéztük a túrát, hisz a Budai-hegység olyan részén szervezték, melyet a körtúrák ezeddig valahogy hanyagoltak.
A kiírást és a feltöltött itinert/térképet jól áttanulmányoztuk és mivel volt rajta részletes jelmagyarázat, így feltûnt, h igen sok lesz benne a beton - melyet annyira nem kedvelünk -, de mivel egészen új a vonalvezetése ezért lelkesen indultunk a rajt felé. Elõzõ este elhatároztuk, h túratársunknak a futócipõket választjuk, ez kényelmesebb a betonos gyalogláshoz.
Egészen fura volt, h amit idáig az M7-rõl nézegettünk most ott kaptatunk felfele és onnan fentrõl nézünk a jól ismert útra. Útközben egy helyen nápolyit kaptunk; Csillebérc ep-n pedig jól ismert szervezõk kínálták a vajas-zsíros-nutellás- .... kenyeret és az innivalót. Itt többen is összegyûltünk.
Innen a Tûzkõ-hegyi Parkerdõ volt a cél, ami nagyon szép és ezeddig számunkra ismeretlen volt. Ezet elhagy kezdõdtek a a gondok. A szépen kijelzett és kiszalagozott résznek vége szakadt. A nápolyis ep-ig velük tartó utitársaink is valahonnan egyszercsak megkerültek, mint ahogy egy kb 6-8 fõs csoport is. Persze mindannyian másfelõl és mivel a nagyobb csoporttal nem egyezett a gondolatmenet, így mi újból négyen másfele tartottunk tovább miután saját térképünk alapján az általunk jónak vélt utat kijelöltük, mely visszavisz a célba.
Ezt a kis malõrt leszámítva minden tekintetben egy tökéletes kis túrának lehettünk részesei.
https://plus.google.com/photos/101682116519384997101/albums/5835851831966101217?authkey=CMHArbjJpYr_WA | 