OKT

OKT fórum 

lista a bejárások időrendjében

<<< 1.sz. túra: Írottkõ - Sárvár3.sz. túra: Sümeg - Keszthely
2.sz. túra: Sárvár - Sümeg
KFeri Bejárás: 2022.07.22. Rögzítve: 2022.08.26 22:23:03

Dabronc - Kisvásárhely - Sümeg


Az utolsó túranapon ismét korán keltünk, így aztán reggel 8-ra már Kisvásárhelyen voltunk. Néhány hosszú egyenes, két fahíd, egy kis gyaloglás a kanyargós erdei ösvényen és már meg is érkeztünk a Tarányi-kápolnához. Átvágtunk a Nyírlaki-erdőn és egy frissen kaszált réten, pecsételtünk a vasútállomáson, a nap végén pedig a várfal tetejéről néztünk végig a megtett úton.

A túra hosszabb, fényképes beszámolója a következő oldalon olvasható: https://turaelmenyeim.blogspot.com/2022/08/okt-02-dabronc-kisvasarhely-sumeg.html
 
KFeri Bejárás: 2022.07.21. Rögzítve: 2022.08.21 22:05:45

Hosszúpereszteg - Ötvös - Dabronc


Előző nap Hosszúperesztegen fejeztük be a túrát, ezért a harmadik napon onnan indultunk tovább. A falu határában utcazenészek húzták a talpalávalót, a Szajki-tavaknál rábukkantunk egy régi K jelzésre, onnan pedig ismét végtelennek látszó egyenes szakaszok következtek egymás után. Körülbelül féltávnál a favágók egyedi útjelző táblái a régi nyomvonalra irányítottak bennünket, majd otthagytuk a lábnyomunkat az ötvösi úton, a nap végén pedig porzó kulacsokkal érkeztünk meg Dabroncra.

A túra hosszabb, fényképes beszámolója a következő oldalon olvasható: https://turaelmenyeim.blogspot.com/2022/08/okt-02-hosszupereszteg-otvos-dabronc.html
 
KFeri Bejárás: 2022.07.20. Rögzítve: 2022.08.14 23:27:57

Gérce - Hosszúpereszteg


A négynapos túra második napján Gércéről indultunk, koptattuk az aszfaltot a Farkas-erdőben, felmásztunk a káldi kilátóba, ebédeltünk egy magaslesen, végül pedig kavicságy helyett porba süppedve értünk be Hosszúperesztegre.

A túra hosszabb, fényképes beszámolója a következő oldalon olvasható: https://turaelmenyeim.blogspot.com/2022/08/okt-02-gerce-hosszupereszteg-20220720.html
 
KFeri Bejárás: 2022.07.19. Rögzítve: 2022.07.31 23:35:23

Sárvár - Gérce


Miután júniusban Aggteleken lepecsételtem az igazolófüzetemet, már csak két szakasz hiányzott a kéktúrából. Az egyiket ezek közül egy családi nyaralás során jártuk végig a fiaimmal. Az első túranapon késő délután indultunk Sárvárról, napoztunk a kerékpárúton, elzarándokoltunk Sitkére, belesüllyedtünk a kavicságyba, de még így is sötétedés előtt beértünk Gércére.

A túra hosszabb, fényképes beszámolója a következő oldalon olvasható: https://turaelmenyeim.blogspot.com/2022/07/okt-02-sarvar-gerce-20220719.html

 

 
KFeri Bejárás: 2021.03.26. Rögzítve: 2021.04.06 22:17:36

Káld - Sárvár


Március végén Káldról folytattam az OKT bejárását. Miután átléptem a Farkas-erdő kapuján, hosszan gyalogoltam az Avas-úton. Megnéztem az avasi öreg tölgyet, tettem egy kitérőt a Scherg Lőrinc kilátóhoz, majd a Pilóta-dombon keresztül elsétáltam a Hidegkúti erdészházig és a közelében épült kis kápolnához. Pecsételés után majdnem 4 kilométert gyalogoltam egy nyílegyenes aszfaltcsíkon, de közben azért nem felejtettem el megnézni a korhadó banyafákat és kilátó névadójának, valamit a Farkas-erdő felújítójának síremlékét.

Az erdő kapuján kilépve egy teljesen más jellegű túra kezdődött. Gércét elhagyva hosszan gyalogoltam a hétvégi kertek végében, mígnem megláttam a sitkei kis erdei kápolnát. A Kávária-kápolna mellett ebédeltem, majd egy mezőn, egy szántóföldön és a Haraszti-erdőn keresztül elsétáltam a Hegyközségre vezető műútig. A településről bicikliúton gyalogoltam át Sárvárra, ahol a Csónakázó-tavat megkerülve érkeztem meg a vár parkolójába.

A túra hosszabb, fényképes beszámolója a következő oldalon olvasható: turaelmenyeim.blogspot.com/2021/04/okt-02-kald-sarvar-20210326.html
 
izabella97 Bejárás: 2020.10.24. Rögzítve: 2020.10.26 12:56:21

1. nap: Sárvár - Hosszúpereszteg


2. nap: Hosszúpereszteg - Sümeg


Mi a fenti bontásban jártuk végig a szakaszt. Szállásunk a bögötei Patyi Hotel & Étteremben volt (kb. 2 km kitérő, de volánbusszal is megközelíthető), amit jó szívvel ajánlok (fejenként 3 szendvicsből álló hidegcsomagot, reggel 6-kor frissen főzött kávét kaptunk.) 


A jelzések jól festettek, szakasz kivételével. A Szajki eh. és az ötvösi pecsételőhely közti etap, itt Ötvös előtt kb. 2,5 km-rel a nagy kiterjedésű erdőírtásnál kb 500 méteren át nincs jelzés, pedig 2 útkereszteződés van, ahol igencsak szükség lenne rájuk. Itt a Szajki eh felől érkezve az első elágazásnál balra, majd a másiknál jobbra kell térni a kerítés mentén.

 
berenike Bejárás: 2020.07.03. Rögzítve: 2020.07.10 10:05:46

jarogatok.blogspot.com/2020/07/ketto-es-negyed-nap-keken.html

 
Vöröss Bejárás: 2019.10.19. Rögzítve: 2019.10.20 00:53:02

Ötvös – Hosszúpereszteg, 2019. 10. 19.:

Pecsétek rendben, jó minőségben. Ötvös felől indultam, és a vasút melletti útról az erdőbe fordulva sok helyen még nagy a dagonya. Frissen gyalulták az utat, nem tudom, hogy ez ártott-e neki vagy inkább használt. Ebből az irányból nézve jobbra lehet kitérni az erdőbe, ha nem akartok sárosak lenni. Néha jó lenne látványosabb helyre tenni a behívójelzést, vagy épp pótolni, pedig alapvetően jó a jelzettség, és térképpel nem lehet eltévedni. Vicces kedvű vállalkozók az út első szakaszán egy magaslesre – talán a második épkézlábra – jeleket festettek, ami azt sugallja, hogy jobbra vinne az út tovább. Pedig nem. Mondjuk, a jelzéseken látszanak, hogy nem a hivatalos festések... Aztán amikor először térünk rá egy országútra, bal felé, délnek fordulva, ott nagyon nehéz észrevenni az út jobbra fordulását. A befordulást mutató jelzés ugyanis mélyen bent van a fák között, és ráadásul már 10-15 méterrel túl is van a befordulás helyén. Néhol azért keresni kell a jeleket, de alapvetően megvannak, és ahol ritkábbak, ott szerintem egyértelmű az útvonal. Bakancs ilyen szép időben sem árt, mert nem tudom elképzelni, milyen dagonya lehet itt eső után, ha három hét szárazság sem tudta a pocsolyákat és a süppedős, agyagos talajt kiszárítani. Korántsem végig dágványos a szakasz, de ahol az, ott tud lassítani a haladáson. Talán még annyit, hogy néhol az ösvény nem teljesen tiszta, főleg a kerítések mentén. És ilyenkor ősszel tényleg nem izzasztó, hogy sokszor nem az erdőben visz az út. (És első teljesítésem utolsó pecsétjét ütöttem be Hosszúperesztegen...)

 
grobpeti Bejárás: 2019.04.14. Rögzítve: 2019.04.16 20:56:52

Bár egyben is könnyen teljesíthető, mi Sárvár megnézése végett kettébontottuk a Sárvár-Káld szakaszt Sárvár-Gérce és Gérce-Káld részre. A szállásunk a Vár-Park Panzióban volt Sárváron, ajálnjuk, mi meg voltunk elégedve. Sárváron a vár szép, a kiállítást mindenképpen érdemes megnézni. Az arborétumot megnéztük, szép volt, nekünk a zirci jobban bejött. A Sárvár-Gérce szakasszal kezdtük. A várat megkerülve a Gyöngyös patak partján visz az út. Azon átkelve eltűnik a jel, nem kell izgulni, be kell lői a csónakázótavat és visszakerülünk az útra. A tavat elhagyva sajnos vagy 5 km beton következik, szerencsére van majd' végig járda, illetve bicikliút. A Máv tárgyalóháznál betérünk végre az erdőbe, a kijelölés rendben. Egyedül Sitke előtt az erdúből kiérve nem egyértelmű merre kell menni, célszerű a fák mellett elmenni az útig. Sitkénél a kápolnánál szintén nem egyértelmű, el is kavartunk kicsit, de nem volt vészes, hamar visszataláltunk a kékre, de figyelni azért kell. Innen Gércéig már el sem lehetett téveszteni az utat.

Másnap Gércéről mentünk tovább. A jelzések végig kiválóak voltak. A 84-es úton az átkelés nem egyszerű. Utána a Farkas-erdőben vagy 5 km-en kersztül aszfaltút vezet. A Hidegkúti erdészház után érdemes a kékről letérni a kék háromszög jelzésre, amely a Scherg Lőrinc kilátóhoz vezet, szép onnan a kilátás, nem is értem miért nem arra megy a kék. A kék háromszögön vissza is tudunk térni a kékre. Utána már nemsokára ott van Káld. Nem ez a két szakasz lesz a legemlékezetesebb kéktúra, nyáron a tűző napon nem lehet könnyű, elég sok nem fás rész van.

 
Vöröss Bejárás: 2018.05.21. Rögzítve: 2018.05.22 11:40:14

Sárvár – Hosszúpereszteg között túráztam. (2018.05.20-21.)

A pecsétek megvannak (az alternatív lehetőségek közül Gérce: Önkormányzati Hivatalnál; Káld: iskola kerítésén lévő), és normálisan lehet velük pecsételni, még a Rózsáskerti eh. kerítésén lévővel is, ami szemre már kopott kissé, de normálisan festékezve elfogadható lenyomatot ad. Szerintem a jelzések többnyire jól nyomon követhetőek, de azért akadnak helyek, ahol figyelni kell. Ez térképhasználattal legtöbbször orvosolható, de azért szerintem nem baj, ha leírom.

2018. 05. 20.: Az első mindjárt a sárvári nyilvános WC után... Pecsételés után hátat fordítva a parkolónak a vár bal oldala mellett megyünk el a park egyik ösvényén. A patak hídján átmenve a házak mellett egy játszótér sarkára érünk ki. (1) Itt a játszóteret jobbról kell kerülni, vagyis a focipálya jobb oldali kapuja mögött kell elmenni úgy, hogy aztán jobbról kezdhessük megkerülni a tavat. A tó kis ösvényeiről kikeveredve aszfalttúra következik, egyértelműen jelzett a jobbrafordulás, a főúton megy a túra, át a Rába-hídon, túl a Tesco-n, az első nagy útkereszteződésnél pedig balra, felfelé tér, hogy aztán a városon kívül átszelje a 84-es főközlekedési utat. Itt tér aztán be jobbra majd a Haraszti-erdőbe. Kiérve egy mezőre balra fordul a jelzés, elkerített fiatalos mellett visz az út. Itt nem kell hinni egy jobbra mutató nyílnak, tovább kell menni egyenesen be az erdőbe ott, ahol az elkerített rész kerítése véget ér. Kiérve az erdőcskéből jobbra visz az út, át a mezőn az út felé. (2) Itt nincs egyértelműen jelezve, de az úton balra kell fordulni, édemes térképet használni. Jobbra befordulva felvisz a jelzés a dombra, ha már látjuk a sitkei kápolnát, nyugodtan megcélozhatjuk a jobb sarkát, oda visz a jelzés. Innen egyértelmű az út Gércéig. (A pecsételőhelyeknél írtam, hogy nem csak a Kismackóban lehet megszállni, de a falu másik vége felé elindulva kb. 10 perc sétával a Kossuth L. u 12-ben a Bianka Panzió is ad szállást, 4000 Ft/fő áron. Adatok, telefon a pecsételőhelynél.)

2018. 05. 21.: A faluban (Gércén) lévő jobbra fordulást nem festették fel igazán intuitív módon, én legalább is nem láttam más jelzést, mint egy jelzőtábla oszlopára festett kék jelet, de ez akár lehetne az egyenes út egyik jelzése is. Amikor meglátjátok a főút kanyarja után a második templomot, ott kell figyelni, egy jobb oldali, emelkedő mellékutcán megy tovább a jelzés. Innen elég egyértelmű az út, végig egyenesen kell menni, elmegyünk a falusi focipályák mellett, majd át a főúton, és beérünk a Farkas-erdőbe. Ha valaki arra vágyik, a Farkas-erdőben több olyan pihenő is van, főleg innentől a Hidegkúti eh. és konferenciaközpontig, ahol esőház is van, meg kiépített tűzrakóhelyek, vagyis jól lehet bivakolni, ha van elegendő vizünk. Érdemes megnézni az erdei gombaismeretei tanösvényt, plusz 800-1000 méter "kerülő" fejében oldja kicsit az aszfaltút monotonitását. Érdemes a rengeteg útszéli tájékoztató táblát is elolvasni. (Kicsit unalmas mindig a Scherg házaspár síremlékére, meg a kopjafára, meg a banyafákra hivatkozni, de felüdülésként is jó, ha megnézzük. A síremlékhez konkrétan 20-30 méter kitérőt is tesz a kék. :-) Mindenesetre itt lehet pihenni elég sok helyen, ha valakinek az az igénye.) Viszont a Káld feletti kilátóhoz – azt hiszem ez is Scherg Lőrincről van elnevezve – tényleg érdemes elmenni. Káldon simán lehet, hogy ti is beleszaladtok a kocsma dél körüli szünetébe, ilyenkor jó emlékezni, hogy az iskola kerítésén is van pecsét. Ez közvetlenül az út jobbra fordulása után található, a sarkon álló magas épület az iskola. Innen az erdőn át egyértelmű az út egészen a nagy rétig, ahol egy magasles mellett (ha jól emlékszem, facölöpre erősített táblán) kék kereszt (!) mutat balra. Na, itt kell nekünk is balra mennünk, és először az elkerített terület, aztán a ligetes fa- és bokorsáv bal oldalán menni-menni jó sokáig. Amikor az út ismét erdőbe érne, és már látszik, hogy az út nem egyszerű földút, hanem fel van javítva, ott kell jobbra fordulni, de a jelzések is megtalálhatók. Egy kb. fél órás, erdőben való tekergés után ismét egy rétre érünk ki. Innen Hosszúperesztegig hosszú ideig mezők között visz az út, először egy erdőt határoló kerítés jobb oldalán, aztán nyílt mezőkön, de eltévedni már nem lehet. Peresztegen én szabad vízvételi lehetőséget, közkutat nem találtam, és ünnepnap lévén semmi nem volt nyitva. Valaki azt mondta, a temetőben lehet vizet venni, de azt már nem néztem meg. A közlekedés innen nem túl jó, érdemes viszonylag korán megérkezni, ha valaki itt szakítaná meg a túrát.

 
Őzike Bejárás: 2017.10.07. Rögzítve: 2017.10.13 17:27:34



Sárvárról indultunk Sümegre (~72,3 km), mértani pontossággal szerkesztett nyiladékokon szeltük a km-eket. Illetve betonon. „Kicsit” deja vu érzésem volt, mintha újra az 1-es szakaszon járnék, annyi különbséggel, hogy nem a nyár legmelegebb napján égettem magam, hanem egy kellemes, kissé borús, esős, kissé napos napon. Na jó, csak a hosszú egyenesek közösek a 2 szakaszban, de hogy ne legyen hiány, abból van bőven. (Megjegyzem, azért nincs minden veszve, az Írott-kő – Kőszeg rész felüdülés a szemnek, és a léleknek. :))


Nyárra semmiképpen sem ajánlanám (főleg az elsőt), szerintem inkább őszi-téli túrák. Szintügyileg nem megterhelő, csak poros, száraz, monoton, napocskás részekkel megfűszerezve.


 


Na, jöhet csak a 2-es szakasz. Jelzettsége közepes, ide még csak fél lábbal ért el a festő ember, néhány fán új jelzés van, jellemzőbb a már megkopott kék. Az Öreg-erdőben be is néztünk valamit, egy házilag festett jelzésen jutottunk vissza az ’igazi’ kékre (így, fogalmunk sincs hogyan, de kikerültük a mások által emlegetett kerítéses, nyitható kapus részt). Nem tudom, hogy ki, és mikor áldozta erre idejét, de felismerte, hogy oda nem árt a segítség. :) Köszönjük.


A híres sárga táblák közül ide egy sem került, de nem is baj, feltaláltuk magunkat.


Pihenő, esőbeálló alig van a szakaszon, egyetlen kivétellel. A Hidegkúti erdészházhoz közeledve szinte pár méterenként van pad, és sütögetésre kijelölt hely. (Khmm…)


Az erdészházak környékén már-már nagyobb forgalom volt, mint a 8-as főúton. Kocsiból kipattanó emberekkel, fonott kosárkákkal, vödrökkel, zacskókkal, mindenki üldözte a gombákat. Életemben nem láttam ennyi gombaszedő embert. Jó volt látni.


Hosszúperesztegtől 1 - másfél km-re a 8-as főúton volt a szállásunk, a Patyi Étterem és Hotelben. Mindenkinek ajánlom, nem drága hely, nagyon kedvesek, a vacsora mennyei volt, kitűnő volt a szoba is. Olyan jót aludtam. :) Több mint 900 km után most mondok először ilyet, de ide bármikor szívesen visszamennék. Persze, van még 1-2 számomra kedves szállás, amit a kéken ismertem meg, de ez mindent vitt.


A Szajki erdészháznál és környékén nem volt élet, egy gyors pecsételés és az egykoron szebb napokat látott Szajki tóvendéglő és fogadó feltérképezése után indultunk is tovább, akkor már esőben.


Az ötvösi pecsétnél is lélektelenség uralkodott, csak az autós ülés várt minket. Hellyel nem kínált, teleszívta magát vízzel.  


A sümegi vár kimaradt, siettünk a vonatra (a vasútállomásról látható a vár). Néhány éve jártam ott, de a 3. szakaszon mindenképpen be fogok térni újra.


A túra nevezetességei: Nádasdy-vár (Sárvár), Scherg házaspár sírja, Banya-fák, Böröndy Lajos kopjafa, Lajos-bükkök, Avasi öreg tölgy, Sümegi Vár


Minden pecsét rendben van.


Összességben ez egy… mélázós, gondolkodós túra. Kell ilyen is, nem lehet mindig hegyeket mászni.


Jó túrázást mindenkinek!


 

 
hegyikalandorok Bejárás: 2016.05.__. Rögzítve: 2016.05.28 21:03:49

hegyikalandorok.blogspot.hu/2016/05/a-hosszu-aszfaltutak-turaja-kemeneshat.html

 
korbela Bejárás: 2016.04.17. Rögzítve: 2016.04.17 22:11:24

A szakasz jelzettsége megfelelő. Ha megerőltetem magam, akkor akár "jó"-nak is mondhatnám. Sümeg felől haladtunk Sárvár felé. Az egyetlen környék, ahol résen kellett lenni az a sitkei kápolna és a Haraszt-erdő közötti rész. Az OKT jelenleg a kápolna felett átvezet a dombon a  84-es felé vivő műúthoz. Ott a műúton balra kell haladni pár méter erejéig, majd a rét szélén jobbra fordulva (kis fehér nyíl karmok vannak egy bozóton) menni addig, amíg a jelek beinvitálnak a fák közé. A Lánkai-patak környékén is van egy kis hiányosság, de mivel az irány egyértelmű, ott nehéz eltévedni.


Ami viszont az egyéb tájékoztató alkalmatosságokat illeti: feltűnő, hogy a 2-es szakaszra egyetlen új típusú tábla (oszlop) se került. Az első távolsági adatot a Szajki-tavaknál lévő jó régi és félbetört tábla adja (miszerint Sümeg 30km). Az út további részén pedig csak a Mária-út oszlopai, majd táblai vannak jelen (ezekről számunkra egyedül a Sárvár távolságát mutató adatok tűntek hasznosnak.)


Ami nagyon, feltűnően rossz, a szakasz legnagyobb hiányossága: elérve az 1000. kilométert nyugodtan állíthatom, hogy a Kisvásárhely-Szajki eh. közötti szakaszon hiányzott a legjobban valamilyen pihenőhely. A két pont között 23 kilométeren át nincs SEMMI. Se egy település, se egy pad. Nekünk szerencsénk volt az idővel így az ötvösi pecsételő pontnál az egyik kidőlt fán kicsit megpihentünk. De azért egy napi járóföldnyi távolságra, legalább félúton kéne valami fedett pihenő. Ha itt a műút mellett létesítenének ilyet, akkor használhatnák a kerékpárosok, az autós kirándulók is.


Jelenleg feltűnően aszályos a teérség. Szinte valamennyi pocsolya és dagonya kiszáradt. Az utat poros bakkanccsal és csont tiszta talppal tettük meg. Szem és füllegyek sehol és szúnyogból is csak egy harapott belém.


ps: És ezúttal kivételesen találkoztunk egy igazi kéktúrázó párral (a DDK-t már bejárták), ami ritka öröm. Rajtuk kívül nem beszéltünk senkivel (csak egy fiatalabb páros jött velünk szembe két különböző napon is, kis hátizsákkal) és nem is láttunk senki mást (csak néhány őzet, mókust, nyulat, békát...).

 
Pulmy Bejárás: 2014.12.05. Rögzítve: 2014.12.05 14:42:52

 Tegnap az itt megszakított túrát pótoltuk,mivel a Pilisbe nem lehetett menni.


A Csényeújmajor-Gérce szakasz elég unalmas,csak Sárvár emeli kissé a szinvonalát.


A jelzések közepesek,de nagyon egyértelmű útvonal ,eltévedni szinte lehetetlen.


 


Részletek:


 


boglariturazok.blogspot.hu/2014/12/24.html

 
Pulmy Bejárás: 2014.10.01. Rögzítve: 2014.10.04 18:06:38
A héten a Hosszúpereszteg-Gérce útvonalat tudtuk le. Káldig nagyon rossz,néhol nulla jelzés mellett.Viszont a Farka-erdei rész teljesen megújult, Vadi új jelzések,pihenőhelyek,szalonnasütők,tanösvények.Nagyon jók,turistabarátok. A Lajos -bükkök környéke ki lett tisztítva,széles,jól járható ösvény vezet hozzájuk.A pad még szét törve,de keddre ez is elkészül.Mint megtudtuk egy erdésztől jövő kedden (10.07.)lesz az ünnepélyes átadása a beruházásnak. Sajnos a Rózsáskerti Eh.csinosítására nem futotta.Vajh miért?  Nem illik így ebbe az idillbe.

 Bővebben a szakaszról:

 

 
Pulmy Bejárás: 2014.09.18. Rögzítve: 2014.09.21 18:57:46

 A szezon első túráján a Kisvásárhely-Hosszúpereszteg szakaszt jártuk be. Az előző napok esőzésének köszönhetően rengeteg tócsa és nagy sár volt.


A jelzettség az erdei részeken jónak mondható ,az aszfaltos részeken és a mezőkön pedig egyértelmű a túra utvonala.


Részletek itt:


 


boglariturazok.blogspot.hu/2014_09_21_archive.html

 
fulopg Bejárás: 2013.07.19. Rögzítve: 2013.08.02 18:25:05

Az előző hozzászólókhoz csatlakoznék én is. Általánosságban elmondható, hogy az egész szakaszon elég hiányosak a jelzések (tisztelet a kivételnek), ámbár térkép alapján jól követhető az útvonal.


 


Részletes beszámoló:


http://csatangolasaim.blogspot.hu/2013/07/orszagos-kektura-iv-fejezet-1-nap.html


http://csatangolasaim.blogspot.hu/2013/07/orszagos-kektura-iv-fejezet-2-nap.html


http://csatangolasaim.blogspot.hu/2013/07/orszagos-kektura-iv-fejezet-3-nap.html

 
okt50tomi Bejárás: 2013.04.14. Rögzítve: 2013.05.05 16:18:24

A Szent István Vándortúra keretében az OKT50-es csapattal jártuk be ezt a részt. A vándortúrára sok szót nem fecsérelnék, mert annyit sem ér... A lényeg, hogy azt hajtogatják milyen jól megszervezték, valójában meg mindent saját magadnak kell elintézni :D De lehet azt értették alatta, hogy 2 oklevelet is kapsz, meg egy kitűzőt és 1000Ft-ért egy jelvényt is vehetsz... :D


A jelzések alapvetően jók, pár apróságot jegyeznék meg:


Sárvár-Gérce: 



  • A Sárvár belterületén a lakótelepi házak között, mikor kiérünk a csónakázó tóhoz, nagyon kell figyelni, mert a jelek elég ritkák...

  • Sitke előtti erdőszéleken, a rét szélére ki kell menni, mert a tényleges út a gallyaktól, bozótoktól járhatatlan...

  • Gérce előtt az erdőből kiérve csak a kanyarokban vannak jelek, amiket könnyű elnézni...


Káld - Hosszúpereszteg:



  • Az első réten egy T elágazásban, ahol Mária út oszlop is van (amit fordítva sikerült kihelyezni) balra kell fordulni és jelzést kb 1 km múlva lehet találni...


A szállás információkat leírtam a bélyegzőhelyeknél. :)


Látnivalók:


 
gkis Bejárás: 2013.04.13. Rögzítve: 2013.04.17 20:38:01

 A segítőkész én segítőkészen akar lenni, csak kijavította a bugyuta gépem...

 
gkis Bejárás: 2013.04.13. Rögzítve: 2013.04.17 20:36:06

Sárvár után kis bizonytalanság, de aztán meglett a bányagödör, meg a gércei szőlők, meg a falu is. A Kismackóban még szombat délidőben is kedves vendégnek éreztem magam. A falu után a főútig borzasztó dagonya, utána még borzasztóbb aszfalt. A vadászház után sem jobb, jó tömör köves út. De lehet, hogy csak a csényei meg sárvári előzményekkel éreztem annyira soknak. Amúgy megerőltetés nélkül, elég jó tempóban járható, síkvidéki szakaszok. Káld előtt bekerített csemetésnél üdítő kilátás a somlók felé. Azt furcsálltam kicsit, hogy a jó idő meg a hétvége ellenére az egész majd negyven kilométeren egyetlen turistával sem találkoztam. Ellenben több autós is segítőkész én el akart vinni a következő faluig. Az egyik különösen nem akarta megérteni, miért megyek gyalog, mikor ő is épp arra megy. Szerencsére nem küldte rám a mentőket :)

 
Jesper Olsen Bejárás: 2012.07.31. Rögzítve: 2012.08.04 18:39:35

Káldról indultunk (fél 9), Gércéig sima ügy az út (az aszfalt kissé fárasztó), de nekem nagyon bejött ez a szakasz is (1995-ben kidőlt, azóta pusztuló fák különös hangulata, Scherg-házaspár sirja). A Banyafa egyik darabjának közepén kinőtt szederbokor elgondolkodtató jelkép. Gércétől Sitkéig "vakrepülés", talán 1-2 jelzés akad, de térkép alapján követhető az útvonal. Érdemes kitérni a sitkei kápolnához. Utána a Haraszt-erdőben haladó szakasz jelzettsége közepes (mintha a Mária-út jelzései lennének túlsúlyban), itt őzeket láttunk. A műutak mellett Sárvárra bevezető rész már fárasztóbb volt (főleg, hogy a nap második felében eltűntek a felhők a fejünk fölül).

 
Magyal Bejárás: 2012.04.10. Rögzítve: 2012.04.10 17:30:15

2012 húsvétján jártunk erre-már csak az öreghegy hotelban volt hely. Nem ajánlom senkinek. Bár tudtuk, hogy fűtés nincs, agyon ázva-fázva hideg szoba várt.

Hősugárzót hoztak ugyan, de melegvíz sem volt, szauna még kevésbé.!!! A szobákban poloskák mászkáltak. Mindez 4000 FT/Fő/éj. Van már tapasztalatunk

Bőven szállás terén, de eddig ez volt a legrosszab . Bezzeg Gércén a Kismackó! Egyébként a terep könnyű, a jelek jók, kivéve a Tátika után. Zalaszántó helyett

Bazsiba jutottunk ,mivel arrafelé mutatott két jel, erre figyelni kell. Útközben medvehagymat-tenger! :)

 
robertbardos Bejárás: 2011.11.05. Rögzítve: 2011.11.05 14:49:23

Igyekeztem három egyenlő szakaszra felbontani az OKT 2-es túráját, amit nagyjából sikerült is. November 1-én utaztam le Sárvárra, a szálláson Tuja Apartman, Nagy Zoltán (06-30-216-9204). A busz és vonat indulásokat figyelembe véve 2 napot NY-K, egy napot pedig NY-K irányba túráztam.



November 2., 1. nap: Sárvár-Káld szakasz, 27km. Indulás: 7.30. Sárvárból a kivezető kék nagyon jól van festve, a főúton a kerékpár sávban lehet menni. Sitke felé nem minden ösvény-kereszteződés van jól jelezve. Sitke előtt forgalmas út, majd a jelzés bevisz a bozótosba. Gérce körül majdnem egy órát kavartam - a jelzés eltünt. A Kismackó italboltban H-V:6-22h (udvaron át) a pecsét rendben, sőt tintapárna is van. Az eltévedés okozta izgalmak miatt fordítva pecsételtem, végül egy téli fagyival kárpótoltam magam. Gérce után kissé sáros út, majd betonút. Rózsakerti erdészház: lakatlan épület kerítésén lévő dobozban, első osztályú lenyomat. Tovább mentem a betonon. A Banyafa igen impozáns látvány. Több mint egy órán keresztül DNY. Hidegkúti erdészház kerítésén ládika (ahol a murvás út az asztfaltba ér), jól rá kell nyomni a pecsétet és így jó lenyomat készíthető. Káld felé dózer út, majd ösvény cikk-cakkban, a jelzések jók. Káld: Rákóczi u. 1 - iskola kerítésén belül a pecsét, olvasható lenyomat. Érkezés: 14.10. Busz közben elment, 1 órát várakoztam, míg jött a következő Sárvár felé.



November 3., 2. nap: Káld-Szajki erdészház, 16 km. Indulás: a 8 órási busszal mentem Káldra, 8.30 körül már a kéken voltam. Az idő szelesebb, az út sárosabb volt a tegnapihoz képest. Az ösvény mellett kb.20 méterre 60-70 méhkaptár. A jelzések jók. Káld után előszőr DNY-i irányból egy magaslesnél fordul DK-re, szalagozva van. Az utam végén 30 perc DK-nyi, szeles prérin vezetett dózerút vitt be Hosszúperesztegre. A bélyegző a templom kerítésén, a bejárat környékén, jól rányomva olvasható a lenyomat. Az út betonon megy tovább, a szél egyre jobban fújt. A falu után dózerút visz Szajkra, ami igazi üdülő/strand/horgász falu. Novemberben kihalt, minden zárva. Bélyegző a szajki vadászháznál a falu felöli oldalánál, a villanyoszlopon. Érkezés: 12.45. Mivel volt időm a buszig, ezért visszasétáltam Hosszúperesztegre.



November 4., 3 nap. Sümeg-Szajki erdészház, 29km. Indulás: 6.45. Sümegre közvetlen vonattal reggel leutaztam, így a sok DK, DNY helyett ÉNY és DK következik. Az állomáson megkaptam a körbélyegzőt és 8 körül indultam Kisvásárhely felé. Mivel a szél nagyon csípős volt, kénytelen voltam kesztyűt felvenni. 40 perc beton után ösvény. A pecsét Kisvásárhelyen haranglábnál, közepes lenyomat. Idős bácsi gereblyézett és dicsekedett a megyfájával - kellemes benyomású hely volt. A falu után dózerút, elég szeles. A földek közötti úton egy nyúllal is találkoztam. Az ötvösi bélyegzők Kisvásárhely felől a beton út előtti fán. A gumipecsét vadiúj, én azzal készítettem lenyomatot. A nap kisütött, irány a Szajki tavak - pont időben voltam a délutáni buszhoz. Elég sok vadászles van az út közepén. A jelzések jók, de sajnos az út keresztez egy kerítéssel zárt területet, ahol az ajtó drótjai fogóval lett összecsavarva. Csak annyira tudtam szétfeszíteni, hogy hason át tudjak kúszni rajta. Kb. másfél óra monoton ÉNY, avar alatt néhol sár, pocsolya. Nagyon sok apró szárnyas bogár volt, néhányat csak szállásomon (Sárváron!) vettem észre. A tó déli része igénytelen, náddal benőtt. Sikeresen megérkeztem a buszmegállóhoz 14.30-ra. Innen napi egy busz jár Sárvárra, 14.48-kor. Még este megpihentem, majd másnap reggel irány haza!

 
nagytamas Bejárás: 2011.04.24. Rögzítve: 2011.04.30 22:10:57

 Bocsi, az előző hozzászólást rossz helyre szúrtam be. Aki tudja, törölje ki, lécci.

 
nagytamas Bejárás: 2011.04.24. Rögzítve: 2011.04.30 22:08:12

 Írottkő-Sárvár irányban jártam be a húsvéti háromnapos hétvégén. 1. nap: Velem-Írottkő (piros jelzésen) - Kőszeg (kék). 2. nap: Kőszeg-Tömörd-Ablánc 3. nap: Ablánc-Szeleste-Bögöt-Csénye-Sárvár. A Kőszegi-hegység szép, Kőszeg gyönyörű, a Sárvárig tartó hosszú szakasz uncsi. Ezekről sokan sokat írtak, én inkább némi praktikus információt szolgáltatok.


Mindenhol kiváló minőségűek a jelzések, viszont figyelni kell az "előjelzésre": Nyíl alakú jelzés után be kell fordulni akkor is, ha az első pár tíz méteren még nem találunk újabb jelzést. A Kőszeg és Sárvár közötti sík terepen található számos hosszú, egyenes szakaszon ritkásak a jelzések, de menj bátran tovább egyenesen, a fordulók elég egyértelműek. Ahol kanyarog az út, ott a jelzések is sűrűbbek. Azért nem árt a térkép.


Velembe (Budapestről) nem könnyű úgy eljutni, hogy viszonylag korán kezdhesse az ember a túrát. Én a (Kelenföldről) 6:24-kor induló IC-t találtam meg, 9:01-kor érkezik Szombathelyre. Mármint a vonat vége. Az eleje Sopronba megy. 9:08-kor indul Kőszeg felé egy vicinális. Nincs túl sok idő az átszállásra, ezért jó tudni, hogy a "B"-vágány a vasútállomás épülete MELLETT, annak északi oldalánál található, már majdnem az utcán... Nem érdemes Kőszegig elmenni, hanem célszerű Lukácsházán leszállni, és a közvetlen közelben található megállóban bevárni a Szombathelyről érkező buszt (amely sajnos nem érinti a szombathelyi vasútállomást). Lukácsháza alsó és felső egyformán jó. Így kb. fél 11-re lehet Velembe érkezni. A busz a piros jelzés kezdeténél fordul, ahonnan bő 5 km az Írottkő csúcsa.


Kőszegen érdemes pár órát eltölteni, egy ékszerdoboz a város. Olcsó, de korrekt szállás a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény kollégiuma a Kiss János u. külső végén. 2200 Ft/fő/éj adóval együtt. Kapcsolattartó: Limner Sándorné, retijutka(kuk)citromail.hu, 20-4829264. A kék a kapu előtt fordul, nem kitérő. A főtéri etetőhelyeken hétvégén is kapható reggeli, rántotta kenyérrel és (hoppá!) kaláccsal kb. 800Ft, kapuccsínó kb. 400Ft. Éjjel-nappali sátoros-bódés egység található az említett Kiss János u. belső végén, pontosabban a Várkör utcán, a Kiss János u. torkolatával szemben. Zöldségesnek van álcázva, de hideg sör (200-280Ft), üdítő, és egyebek is kaphatók. Mellette egy nem nonstop, de hétvégén is sokáig nyitva tartó hamburgeres található, melegszendvics, hotdog, stb. is van, elég jutányos árakon. A vasútállomásnál Penny és Spar. A Várkör utcán Match is, de az szombaton korán bezár.


Köszeg és Ablánc között csak egyetlen vízvételi lehetőséggel találkoztam. Tömördön, amikor a kék befordul balra a főutcára, ott nézz jobbra, ott van egy utcai csap.


Tömörd és Szeleste között egyetlen szálláslehetőséget tudtam csak felkutatni, márpedig nekem nagyon kellett ahhoz, hogy három napba bele tudjam sűríteni az egész szakaszt. A hosszú ideje zárva tartó Ablánc csárda közvetlen közelében található egy kis bungallow-kemping típusú hely, amely a Vándor Tábor névre hallgat. Villany nincs, de van mécses; van iható kútvíz és felmelegítéséhez gáztűzhely minden faházban; pottyantós WC külön "épületben". A faházakban 6-8 vaságy, részben emeletesek, matraccal, takaróval. Ágynemű nincs, célszerű hálózsákot vinni. Mindez 1200 Ft/fő/éj. Kapcsolat: Szabó Csaba 30-3269433.


Kőszeg és Ablánc között is alig volt látnivaló, Ablánc és Sárvár között meg éppenséggel semmi. Az ember egyszerűen szétunja magát. Itt-ott szarvasokkal lehet talákozni az erdőkben, és április végén szépek a végtelen, élénksárga repceföldek. Szelestén van néhány hétvégén is nyitva tartó egység, és nyilvános vízcsap is akad. Bögötön a pecsét a kocsmában kapható, de vízcsap is van. Csényén, a Bögöt felőli első buszmegállóval szemben van egy vendéglátóipari egység, ahol botrányosan olcsó, de finom süteményeket, tortaszeleteket lehet fogyasztani a hideg sör mellé. Csényújmajorban már nincs semmilyen utánpótlási lehetőség, és Sárvárnak is már csak a közepefelé lehet ilyesmit találni.


Aki még aznap Budapestre akar jutni Sárvárról, szedje a lábát, mert 18:50-kor indul az utolsó ilyen vonat, sok átszállással, érdemes inkább a 18:25-ös közvetlen gyorsot elérni.

 
gyorkosattila Bejárás: 2010.09.21. Rögzítve: 2010.09.25 16:43:31

A hosszú, nyílegyenes, síkvidéki utak földjén (A Szajki tavaktól Sümegig [a Sarvaly erdészházig])





Összefoglalómban az egyes szakaszok kisebb-nagyobb problémáiról fogok írni szubjektív módon. A hibákért, pontatlanságokért elnézést kérek!





2. sz. túra: Kemeneshát – Marcal-medence





(Sárvár vá.–Sümeg vá.)

 


Szajki erdészház => Ötvös


  A Szajki erdészháztól folytattam a túrámat 2010. 09. 21-én. Már a vonatról is jól lehetett látni, hogy sok szántóföldet elárasztott a víz, sok eső esett a környéken. A vízelvezető árkok megteltek, a patakok duzzadtak voltak. Ez aggodalomra adott okot, és hamar beigazolódtak a félelmeim. A Szajki tavak melletti út kellemesen kezdődik, de hamar vége a kellemes sétának. A főúttól nem messzi kapunál jobbra kell menni és máris egy széles úton jártam, ami óriási pocsolyákkal volt tele. Egész utam során mindenfelé hatalmas pocsolyák és dagonyák nehezítették a továbbjutást, a sár hatalmas volt. Amikor elérünk a tavak partjára felirat látható az erdőben: „A tóban fürdeni és horgászni szigorúan tilos!” Vizfelületet ugyan itt nem láttam, de később nádast igen. Jobbra hol szélesebb, hol szűkebb az erdő, így időnként láthatóvá válik a fák közt megbúvó mocsár. Itt egyébként együtt halad a kék egy zöld jelzéssel, ami elég elhanyagolt, kopott. Néhol az út mellett üregek, mintha egy markoló dolgozott volna erre, itt-ott pedig ősrégi Kék jelzések, alig láthatóan. Amikor keletnek fordul az út kicsit megtévesztő, hogy egyenesen is lehet menni egy ösvényen, de meg lehet taláni a jelzést, a kék és a zöld még egy rövid ideig együtt halad. Az út emelkedőssé válik, majd elérünk egy útkereszteződéshez, ahol a zöld jobbra tér, mi menjünk egyenesen tovább. Kiérve az erdőből egy kis aszfaltútra érünk, de jelzések itt nemigen vannak. A sűrű újulat után kell majd jobbra lekanyarodni, végig kell menni az aszfaltúton az erdő széléig. Baloldalt lesz a jelzés, hogy jobbra kell menni. A Kék felett „H P” betűk olvashatók. A Bögötei-dűlőben járunk, eleinte jó az út, de hamar elhagyatottá válik, a növények láthatóan visszahódítják a kátyús, keréknyomos utat. Balról egy villanypásztorral védett telepítés következik, előtte a jobb oldalon egy fán a jelzés, mely a – gyakorlottabb kéktúrázók számára egyértelműen – arra utal, hogy menjünk tovább egyenesen. Ez kicsit furcsának tűnik, mert a villanypásztor mellett csak egy alig járt gyalogösvény van (ami előrébb egyre gazosabb és elhanyagoltabb lesz), míg balra egy szélesebb, üdén füves sáv az erdő és a telepítés között. Mindegy, mi itt ragaszkodjunk az egyenes irányhoz, még akkor is, ha a végén már nagyon cserjés és elhagyatott is a csapás. (Kék szalag ide is került)


  Ott, ahol a Kék megközelíti Veszprém megye és Zala megye határát (ahol derékszögben délkeleti irányba fordul), van egy nagyon kellemetlen útszakasz. Ezt balról erős kerítés védi, jobbról szúrós, tüskés fenyőerdő van. A nagy esőzések miatt félméteres mélységű, az utat teljes szélességében elfoglaló tócsák alakultak ki az úton. „Faltól falig” áll a víz az úton és majdnem lehetetlen száraz lábbal átkelni itt.


  A Kávás-kúti-erdőben sokat megyünk elkerített területek mellett, amelyekről teljesen kitermelték a fákat. Egyébként erre a szakaszra jellemző, hogy ebben a nagy erdőben sok vadászles mellett megyünk el utunk során.


  A szakasz utolsó részén (Öreg-erdő) néhány alkalommal kerítéssel lezárt magánterületen kell átkelnünk. Az első ilyen kerítésnél én nem is vettem észre nyílást, mert az igazából nem is volt ott. A jelzés helyesen mutatta az irányt, de én nem figyeltem eléggé rá és a jobboldali kerítés használata helyett a balra vezető gazos utat választottam. Persze hamar rájöttem, hogy rossz az irány, de ez is elvesztegetett idő volt. Amikor visszamentem a jelzéshez, akkor vettem észre, hogy a nyíl jobbra mutat és a kerítés ott meg van bontva és a végei egymásba vanak akasztva. Kicsit furcsa ez, hiszen ez egy vashálós kerítés, amin EGYÁLTALÁN NINCS SEMMILYEN AJTÓ! A tulajdonosok egyszerűen lespórolták és csak annyi lehetőséget hagytak az átkeléshez, hogy az ember szétbogozza hálót, átverekedje magát a lengedező, nehéz dróthálók között. Engem a művelet közben elég rendesen fejbe vágott és kicsit meg is sebesített ez a vasháló, nem csoda, hiszen az elvágott fémszálak szabadon kiállnak a végeken (itt kell az embernek emelni). Nehéz (jól) újra egymásba akasztani a két szárnyat és mivel az egésznek nincs tartása nagyon balesetveszélyes – szerencse, hogy nem verte ki a szememet. Gyalázatos és kritikán aluli megoldás. Tovább sétálva az úton lesz még egy ilyenformán lezárt terület – ez már egészen az ötvösi vasútállomáshoz vezető úthoz közel. Ennek a tulajdonosa már nem csak egymásba akasztotta a hálóvégeket, hanem rövid huzaldarabkákkal jól össze is kötözte, hogy még véletlenül se lehessen átkelni a kerítésen. Az erdő felőli „kapu”-nál csak provizórikusan, de az út felőli oldalon vagy nyolc darabbal és szakszerűen, feszesen összesodorva. Szerencsére nálam volt egy kombinált fogó, így könnyedén szétszereltem a „zárat” és ezzel megmenekültem egy nagyon kellemetlen dróthálón átmászástól.


  Az ötvösi bélyegzővel való pecsételés után folytattam utamat még egy darabon. Nagyon szép a kilátás azon a ponton, ahol kiérünk a Külső-erdő szélére és gyönyörködhetünk az Ötvösi-határ-mellék szép szántóföldjeiben. Itt is van egy elhanyagolt szakasz a Dergecsi-erdőben, mielőtt kiérünk a Dabronchoz vezető műúthoz, de nem túl vészes. A műúthoz kiérve csodaszép látvány fogad, rálátunk a Marcali-medencére. Innen kimentem a dergecs-pusztai Kéktúra elágazásig és ezzel az első napi túrámat be is fejeztem.


  A szállásom Zalaerdődön volt a Települési Önkormányzat által üzemeltetett Vidám Ifjúsági Szálláson, amely 8.8 km-re van innen. A szállás ára 2500 Ft/éj/fő (diákoknak 1500 Ft/éj/fő). Nemrégiben felújított, patyolattiszta, szép, de egyszerű berendezésű szállás ez, a vendéglátók nagyon barátságosak. Közös fürdő (melegvíz), WC, televízió van, a szállás mellett futballpálya van, szép a környezet. Negatívum, hogy sajnos üdülési csekket nem tudnak elfogadni. Telefon: 06 70/334-8500 (Laczi Miklós)


http://www.zalaerdod.hu/turizmus/szallaslehetosegek/szallas


Ötvös => Kisvásárhely


  Másnap a dergecs-pusztai Kéktúra elágazástól folytattam utamat Kisvásárhely felé. Dél-délkeleti irányba tart utunk. „A mihályfai műútig vezető poros, homokos útron nagyon szép a táj, a Bakony és a Keszthelyi-hegység látványa még sokáig elkísér.” (OKT atlasz) Valóban, kétnapos túrám talán legszebb szakasza volt ez. A szikrázó napsütésben úszott a Beretvás-dűlő és a felszínen párába burkolództak a messzebbi erdősávok, fasorok; igazi mesebeli látvány volt. Sajnos itt is észrevettem, hogy sok helyen a szántóföldeken áll a víz, sőt már kisebb mocsarat formált magának a természet az egyik földön.


  A mihályfai műútról lekanyarodva Kisvásárhely felé ismét egy hatalmas tócsa zárta el az utat, ezt most nem úsztam meg anélkül hogy az egyik cipőm csurom vizes ne legyen.


  Kisvásárhely egy rendezett, barátságos kis falu, ahol a jelzések kiválóak. Sajnos ez nem igaz a falucska utáni Kéktúra szakaszra, mert itt nem sok jelzés van egy jó darabig. Talán a fakitermelés áldozatául estek a jelzések, nem tudom de zavaró a hiányosság.


Kisvásárhely => Sümeg


  Mielőtt kiérünk a Sümeg felé vezető országútra több jelzéssel találkozunk – több ősrégi, kopott jelzés látszik itt-ott a fákon–, onnantól pedig teljesen egyértelmű a dolog. Leginkább nyílegyenesen 3,6 km-en át a száguldozó autók és többtonnás, földrengető pótkocsis teherautók mellett. Sajnos igazából még padka sincs, errefelé senki sem gyalogol más, csak a Kéktúrázók. Az út mellett nagyon szűk sóderes rész és rögtön füves terület, nehézkes a járás. Komolyan felvetődik a kérdés, hogy a Sümegre bejutáshoz csak ez az egyetlen lehetősége volt az OKT útvonal tervezőinek?


  A sümegi jelzések elég ritkán vannak, de nem sok irányváltoztatás van, az atlasz használatával elég egyértelmű az irány.


Folytatás a 3. számú túra leírásánál!

 

 
Janka és Zoli Bejárás: 2010.05.24. Rögzítve: 2010.05.25 10:40:24

Sárvár-Gérce:


A Sitke utáni erdei úton a csalán tényleg derékig ér, rövidnadrágban nem lehet túl kellemes élmény, amúgy az út járható.


Gérce-Hosszúpereszteg:


Mi is Káld után, a Tacskándi-erdőből a mezőre kiérve kevertünk el. Itt a földút megy egyenesen tovább a mező mellett, a Kék azonban a magasles mellett balra fordul egy füves szekérútra, amely szántóföld szélén fut.


Hosszúpereszteg-Ötvös:


A Szajki-tavaknál volt szúnyog, de nem elviselhetetlen mennyiségben. Az Öreg-erdőben mi is láttuk a kalóz kéket.  A hosszú egyenes szakaszon, miután kereszteztünk egy széles, füves nyiladékot, amelyben sózó és magaslesek is vannak, egy  baloldali irtáshoz értünk, amelyhez jobbról egy út vezetett. Itt benézve vettük észre a kalóz jelet, a fehér festék mindkét irányban megfolyt, látszik rajta, hogy nem hozzáértők festették. Itt tovább kell egyenesen haladni a térkép szerinti balos fordulóig. A továbbiakban a jelzés rendben van. A vadkerítéseken könnyen átkeltünk, kivéve az utolsót, ahol drót helyett bálazsinórral kötötték össze a kerítés két szárnyát, ezt csak bicskával tudtuk "kioldani".

 
gyorkosattila Bejárás: 2010.05.19. Rögzítve: 2010.05.24 13:35:28

A hosszú, nyílegyenes, síkvidéki utak földjén (Kőszegtől Szajki tavakig [folytatás])


 Összefoglalómban az egyes szakaszok kisebb-nagyobb problémáiról fogok írni szubjektív módon. A hibákért, pontatlanságokért elnézést kérek!


 2. sz. túra: Kemeneshát – Marcal-medence


       (Sárvár vá.–Sümeg vá.) 


Sárvár => Gérce


  Sárvárról indulva Gérce irányába a MÁV Tárgyalóközpontig (volt vasútállomás) műúton kell mennünk, a forgalom Sárvárnál erős, a Rába-hídon az átkelés veszélyes is, hiszen járda nincs, csak a korlát mellett egy vékony sáv. Utána is a szalagkorlát mellett kell kell végig slisszolni egészen az Ostffyasszonyfa felé vezető műútig. L(


  A Haraszti-erdőnél a szántóföld szélén vezetett túraútvonalon nincsenek jelzések. A magaslesnél van az utolsó, utána jó darabig (kb. az erdősávig) sehol.


  A Kocsok nevű területen ott, ahol a Sitke felé tartó országúthoz kell menni dél-délkeleti irányban nincs még út sem. A szántóföldet most parlagoltatják, a fű hatalmasra nőtt. A méteres fűben az erdő és a parlagföld határán kell bóklászni, keresve a régi keréknyomokat, de meglepő módon itt a jelzések az erdő fáin jól vezetnek. J Végül aztán nagy nehezen kikászálódunk az országútra és balra megyünk. Sitkét elkerüli a Kék. L


  “Föllépünk a műútról a domb felé egy járt földútra – amely csak rövid ideig emelkedik –, balra egy öreg akácon találjuk meg a kéket. Az út következő 1000-1200 métere nem tartozik az országos turistaút legszebb szakaszai közé. A hely, ahol haladunk “temetője” az építési törmeléknek. Hirtelen bekanyarodunk jobbra, az akácos-tölgyesbe, egy nehezen járható útra. Embermagasságú gazban kell haladnunk, ennek ellenére a fölbukkanó jelek újnak tűnnek. Az erdő széle tőlünk balra 10-15 méterre van. A “dszungelharc” akkor ér véget, amikor elérünk egy sóderes kocsiutat, és balra kilépünk az erdő szélére.”


(Idézet az 2004-es OKT turistakalauzból)


Szóról szóra így van. Sitke szépségei helyett ezt kapjuk. Ezen a félreeső úton alig jár valaki – talán csak egyedül a kéktúrázók. Ennek megfelelő méretű a gaz is, sőt, amikor én jártam arra, akkor a hasamig érő csalán volt a leginkább elterjedt. Szószerint csalántengeren kellett keresztülverekednem magam. L A jelzések itt sűrűn vannak és jó minőségűek, egy helyen a vége felé pedig szép nagy rakás palatető kupac van az út jobb oldalán. L A Hercseg-hegy kellemes kinézetű dombocska. A hegy déli csücskénél az útkereszteződésben és utána déli irányban lehetne több jelzés. Főleg, hogy elbizonytalanítja az embert a következő feliratú tábla “Bányaterület Idegeneknek belépni tilos!” és a mellett látható szeméthegy. Pedig bizony arra kell mennünk Gércére, a villanypóznák mutatják a jó utat. 


Gércén a bélyegzés problémamentes volt. “A Körjegyzőség udvarán (Kossuth L. u. 49.) a kerekes kúton és az italboltban” található a bélyegző. Én a Kis Mackó italboltban bélyegeztem, kiváló minőségű a pecsét. A másik bélyegzőt nem is kerestem.


 


Gérce => Rózsáskerti erdészház 


“A Kossuth Lajos utcáról azután jobbra fölkanyarodunk egy kivezető útra, akácok közé. A temető és a sportpálya felé emelkedő úton, villanyvezeték alatt érünk fel a dombra egy útkereszteződéshez. Egyenesen átlendülünk a dombon, törmelék- és szemétrakások között ereszkedni kezdünk egy másik akácosba. Mintha nem is az előbb látott falu határában járnánk! Balra a futballpálya öltözővel, csőkorlátkerítéássel. Lejjebb elágazáshoz érünk egy újabb villenyvezeték sarokoszlopánál, de tartjuk az irányunkat. Az út itt elég ócska, törmelékkel telehordott, gazos nehezen járható. A jobb oldalon elterülő mező szélénél merőlegesen keresztezzük a 84-es műutat.”


(Idézet az 2004-es OKT turistakalauzból)


  Meglepetésemre éppen, amikor felértem a dombra az útkereszteződéshez, akkor fejezte be egy jó nagy adag használhatatlan aszfaltnak a leöntését valaki egy nagy teherautóról a többi sitt és hulladék mellé az út szélén. Egy jómunkásember kinézetű arc a szorgos tevékenység befejezése után a sportpálya felől sebes léptekkel odaigyekezett, hogy megvizsgálja, mit hoztak? Az aszfalt még jó meleg volt. Természetesen a szemétlerakást tiltó tábla itt is ki van helyezve, de – úgy látszik – senkit sem érdekel különösebben. L Egyébként ez a rész jelenleg egyáltalán nem annyira szemetes, elhanyagolt, mint a leírásból kitűnik. Talán mert az önkormányzat jobban odafigyel mostanában a rendre. A “törmelékkel telehordott, gazos, nehezen járható” út is tűrhetően járható már, inkább hepehupás, gidres-gödrös, gazos erdőszéli földút.


  A 84-es műúttól a Hidegkúti vadászházig megint aszfaltúton talpalhatunk kb. 6.4 kilométeren keresztül, majdnem szintkülönbség nélkül!! Igaz, a Farkas-erdő valóban csodaszép, az élmény kárpótol ezért a térd- és bokagyötrő szakaszért. 


A Rózsáskerti erdészháznál a bélyegző minősége jó, vagy megfelelő. “A kerítésen fémdobozban” A vizslákkal nem találkoztam, de egy vad feltűnésére az úton haragos ugatást hallottam, bizonyára ők voltak. J Az erdészház takaros kis épület. 


 


Rózsáskerti erdészház => Hidegkúti erdészház 


  A Hidegkúti erdészháznál a pecsét minősége maximum közepesnek mondható. “A kerítésen fémdobozban” található. Ezen a szakaszon – a kiváló aszfaltozott útnak köszönhetően – autók rendszeresen előfordulnak, keresztül kasul járják az erdőt. Ez igaz Gércéig, a széles, sóderes, jól járható erdei utakon “élénk” gépjármű forgalom zajlik (értsd erdei viszonylatban), holott a bejáratnál ott van a “Mindkét irányból behajtani tilos” tábla. 


 


Hidegkúti erdészház => Káld 


  Az Avasi öreg tölgy maradékai előtt villanypásztorral védett, lezárt területen kell áthaladnunk. Errefelé több ilyen védett terület van, de szerencsére keresztülmenni csak egy ilyenen kell. A jelzések rendben Káldig. 


  Káldon a bélyegzés problémamentes volt, a pecsét minősége kiváló “A Korona sörözőben”. Könnyen megtalálható, a Kéktúra útvonalában. Ez is egy füstös kiskocsma, mint errefelé mindenhol sűrű dohányfüstben kell bélyegeznünk, hacsak ki nem megyünk az udvarra, hogy elvégezzük a pecsételést. Én szívesen megittam volna itt egy jó pohár (alkoholmentes) sört, de így elment a kedvem tőle.


  Ezen a napon itt befelyeztem a túrámat és visszaindultam Gércére a Mackólakba. Azért oda, mert mikor szerveztem a túrámat nekem az önkormányzatnál azt mondták, hogy itt nincs szálláslehetőség (még). Szerencsére meglepően gyakran járnak a buszok Gércére és vissza – habár nincs kiírva a buszmegállóban a menetredbe Gérce –, így ezt a kedvező lehetőséget kihasználva ott szálltam meg, majd hajnalban ide érkeztem vissza, hogy folytassam az utamat. 


  Tehát a negyedik napomon a Mackólak vendégházban szálltam meg Gércén, címet, elérhetőséget már leírták előttem. Gampel Tivadarné a szemben lévő italbolt tulajdonosa is, a pecsét is náluk van. Nekem a családi házukban adtak szobát (lakrészt), nem nyitották ki a különálló épületet, de nem lehet panasz így sem. Udvariasak, kedvesek, nagyon kedvező az áruk. Befűtöttek nekem az érkezésemkor, de éjjel valamiért megszűnt a fűtés és reggelre hűvös lett. L Viszont egy teli kancsó finom teával fogadtak, ami nagyon jól esett. Tiszta, szép, barátságos szoba (három ággyal) és fürdőszoba (mosógéppel!) van a lakrészben, a szobában megtalálható egy TV is. Főzési, melegítési lehetőség itt nincs és hűtöszekrény sincs.  


 


Káld => Hosszúpereszteg 


  A Tacskándi-erdő mellett futó szántóföldek közötti szakaszon alig van jelzés – ami van az is nehezen észrevehető –, lehetne több. A Tomaji-erdőben is van néhány útelágazás, ahol elkelne pár plusz felfestés.  


  Hosszúperesztegen mindkét helyen a bélyegzés rendben megtörtént. A Tar büfében a kocsmáros úr kissé kedvetlen (vagy inkább mufurc) volt, de a bélyegzője tuti. J A 8-as főúton igazán csinálhatnának egy gyalogosátkelőhelyet Hosszúperesztegen a Rákóczi utca-Árpád utca kereszteződésében! A községben bőséggel találhatók boltok, itt minden fontosabb beszerezhető. 


 


Hosszúpereszteg => Szajki erdészház 


  Hosszúperesztegen a hidroglóbusz tetejét a szélvihar megtépázta, leszaggatta az alumínium borítást és a roncsai ott hevernek a földön az út közelében.  A központtól megint kb. 2 km-t gyalogolunk aszfaltúton kétharmadát erdőben kanyarogva, míg aztán jobbra egy árnyas, széles nyiladékra megyünk be. 


  A Szajki erdészháznál a pecsételés problémamentes volt “A bejárattal szembeni villanyoszlopon”. A gumipecsét kiváló minőségű. 


  Én itt bejeztem az ötnapos túrámat és visszabuszoztam Hosszúperesztegre. 14. 48-kor indult a busz és 15. 05-kor érkezik a 8-as úti buszmegállóba. Ugyaninnen indul a távolsági buszjárat Budapestre 15. 26-kor és megérkezik oda 19. 05-kor. (Felszálláskor afférom támadt a buszvezetővel, mert nem fogadta el az Utazási igazolványomat, ami féláru jegyvásárlásra jogosít fel. Állítása szerint azért nem volt érvényes, mert nincs rajta az intézményem körbélyegzője, csak a hivatalos pecsétje [egyenes], illetve akkor is elfogadná az Utazási igazolványomat, ha fel tudnám mutatni mellé a Közalkalmazotti igazolványomat (???), amin szerepel az intézmény körbélyegzője. Hiába magyaráztam neki, hogy ez megfelelő igazolvány, a pecsét is rendben van, kénytelen voltam kifizetni a teljes összeget. Egyébként arrogánsan beszélt velem [és néhány más utassal is] és a forgalommal kapcsolatos kommentárjai nagyon idegesítőek voltak. Másnap felkerestem a Népligeti buszpályaudvaron a jegypénztárat és előadtam a problémámat. Az udvarias hölgy szerint az igazolványom rendben van, ki kellett volna adnia a féláru jegyet, de keressem fel az Utazási centert és tegyek panaszt és kérjem vissza a pénzemet. Megtettem, ott is jónak ítélték az igazolványomat, de írásban kellett kifogást emelnem a szolgáltatással kapcsolatos problémám miatt. Benyújtottam, mellékeltem a buszjegyemet és most várom, hogy mit dönt a Volán társaság illetékese) 


A túrám idején az ország több területén hatalmas, folyamatos esőzések, árvízkárok voltak, de nekem hatalmas szerencsém volt az időjárással, mert hétfőtől péntekig egy csepp eső sem esett napközben (előző héten itt is volt eső csütörtök, péntek, szombaton, de jobbára felszáradt már). Úgy készültem, hogy a hideg időjárás és az esőzés ellen kiváló védelemben legyek, ennek megfelelően erősen túlsúlyosra sikeredett a hátizsákom. Pénteken hajnalban és reggel aztán rendesen elkapott az eső de igazából a bakancsom szétázásán és a nadrágom átvizesedésén kívül különösebben nem okozott más problémát, ezek pedig számomra nem voltak annyira zavaróak. Az igazi gondot nekem az orthopédiai problémákból eredő nagyon erős lábfájdalmak okozták, melyeket felerősítettek a sok kilométeres aszfalton gyaloglások és a számottevő súlytöbblet a hátizsákban.


  Összességében ismét szép tájakat láthattam túrám során, nem volt fárasztó, a szintkülönbségek minimálisak voltak. Az erdők sok helyen intenzív megművelés alatt állnak, sok a fakivágás, tarvágás, gyakran találkozunk fiatal erdőkkel is, de vannak szép szántóföldek és ősi erdők is ezen a vidéken. A jelzések túlnyomórészt jól láthatók, jól vezetik a túrázót, de főleg a kanyarok, fordulók közötti részeken gyakran ritkásak, elég spórolósan felfestettek és ez zavaró. Eltévedésre egy helyen lehet számítani Szelesténél, de térkép- és iránytűhasználattal, valamint túrázói rutinnal megoldható a helyzet.


 

 
vViktor Bejárás: 2010.03.15. Rögzítve: 2010.03.16 15:25:49

Szajk felől Sümeg felé a vasút előtt van egy kis kavarás. Eléggé gyenge minőségű és kinézetű (és eléggé ritka) kalózkék jeleket festettek az erdőben valakik. Ennek következtében a térképen a vasúti sín előtti derékszögű balraát helyett jobbra kell fordulni, majd egy derékszögű balkanyar után kacskaringósan jutottunk ki a sinek mellé. Onnan a sinek melletti úton értük el a közúti hidat, ahol visszatértünk az eredeti kékre...


A többi rész rendben.


 


 

 
nim69 Bejárás: 2009.08.17. Rögzítve: 2009.08.26 18:23:28
Kéktúra 1.sz.Irottkõ-Sárvár +
2.sz. Sárvár- Sümeg
2.rész:

A bögöti pecsételés után a következõ pont a nagyon szép és gondozott Csényeújmajoron lévõ kápolna. Innen balra térve a gáton vezet, majd egy kis hídhoz érve balra és rögtön jobbra fordulva bejutunk lassan Sárvárra. A városban a vasútnál van a bélyegzés, de addig is jól jelzett az út a helyi márkás élelmiszert gyártó üzem mellett vezet a kék, míg jobbra fordulva a vasúthoz nem érünk. A városban a vár melletti parkon át haladva kifelé elõször egy ltp. Mellett haladunk el, majd a kis hídon átkelve a sport centrum mellett a tóhoz érünk és csodálhatjuk annak élõvilágát, az ott pihenõ, horgászó embereket. A mûúton, a körforgalmat elhagyva majd balra térünk ugyancsak aszfalton vezet az utunk, míg jobbra nem térünk a jelzett útra az erdõhöz. A Sitkére vezetõ mûutat keresztezve egy kisebb dombról látható a szépen felújított kápolna. Akinek van ideje közelebbrõl is nézze meg! A további menetelést fõleg a nagy gaz és csalános jellemezte Gércéig, onnan pedig megint a már nemszeretem hosszú egyenes az erdõben. De ebben az egyenesben legalább volt látnivaló: Scherg házaspár sírja és a Banya-fa is, melyrõl már azt hiszem Jazzkedvelõ írt is. A hidegkúti erdészház megváltás volt pihenõre, végre odaértünk a nagy melegben ( az olvadt aszfalton a lábunknyomát ott hagytuk).A kerítésen rendben volt a bélyegzõ. Szemben az erdõbe betérve indultunk tovább, s bal-jobb, bal-jobb kanyar után ( eszünkbe jutott a régi dal: bal lábat a jobb után balt a jobb után, így mennek az úttörõk…- annak idején így szólt) szép bükkösön vezetett a kéktúra vonala, bár a terület néhol körbekerített volt. Többszáz éves fákat csodálhattunk meg. A napi gyaloglásunk Káldon ért véget.
A Sümegig lévõ szakaszról már jazzkedvelõ túratárs írt, a a kéktúrás topikban, így ismételni nem akarom, csak néhány gondolatot fûznék egy-egy részhez: Hosszúperesztegen a templom mellett is van pecsét, ha épp a Tar kocsmához nem nyitvatartási idõben (11-14 között zárva) ér az emberfia. A Szajki tavak nagyon szépek, érdemes pihenõt tartani ott. Ötvösön a vasútállomásra ne is menjetek pecsétért már nincs, de az erdõbe letérõ útnál ill. bent a faluban a vegyesboltos készségesen áll rendelkezésre pecséttel. Kisvásárhelyen az utcai kút nem mûködik, de a haranglábnál lévõ házból a hölgy szívesen ad frissítõt. Sümegre pedig ismét fõúton és hosszú egyenesen jutunk be ( távolban egy- nem fehér vitorla, hanem egy-vár).
Folyt.köv.
 
prozak01 Bejárás: 2009.06.23. Rögzítve: 2009.06.24 13:45:45
A Kemenesaljából fennmaradó szakaszt terveztem be erre a csúnya esõs napra, de megérte, mert felejthetetlen élményekkel lettem gazdagabb. Ami kiemelendõ: a szívélyes fogadtatás Hosszúperesztegen (isteni a kávéjuk!), a Szajki-tavak (az erdészháztól végignézve az erdõkkel övezett tófüzér gyönyörû volt, nekem Lillafüred is beugrott hirtelen, bár lehet hogy túlzás a párhuzam), és az erdõ Ötvösig (ennyi állattal az eddigi most már 747 km-em alatt még sose találkoztam -legalább 6 róka, vaddisznó, õz, rétihéja, egerészölyv, békák a dagonyákban, stb. Igaziból csak néhány gazos szakasz van kb. nyakig érõ csalánnal, de ezen gyorsan túl van az ember, meg a jelzettség se mindig tökéletes). Az ötvösi útra már nyakig sárosan érkeztem, a nadrágom is vizes volt, de a többi részem megvédte az esõkabát, és addigra már el is állt. Az erdõben pecsételve szembesültem azzal, hogy nehéz lesz hazajutnom, így újabb kb. 8 km-t gyalogoltam a sínek mellett Ukkig, ahol szerencsémre 9 perc múlva befutott a pesti gyors..:) Ez aztán a szerencse!
Összességében nagyon megszerettem ezt a tájat, síkvidéki ide vagy oda.
 
prozak01 Bejárás: 2009.06.06. Rögzítve: 2009.06.07 20:03:32
Sárvár-Káld

Ezen a hétvégén a már majdnem egy éve nem látott Kemenesalját választottam célpontként. A reggel 6:12-es vonattal indultam Kelenföldrõl, és rögtön el is aludtam. A kalauz ébresztett fel azzal a rossz hírrel, hogy Devecsernél vágányzár van, így buszozunk Bobáig, onnan Sárvárig ismét vonat. Össze is szedtünk fél óra késést. A beígért esõ hála az égnek sehol se volt, kellemes idõben vágtam át Sárvár belvárosán, kívülrõl megcsodáltam a várat, és a cónakázótó környéke is igen kellemes volt. Utána némi aszfaltvándorlás át a Rába hídján, itt láttam egy régi hidat is az ártéren. Hegyközségnél el kellett kanyarodni, majd a MÁV tárgyalóháznál végre erdei útra tér a vándor, majd balra kanyarodva egy szántóföld mellett egy mezõig, és máris kiértem a sitkei országútra. A szántóföld mellett valamit nagyban építettek, 3 teherautó is össze-vissza porozott mindent. Utána én is úgy jártam mint Lege, hogy a gazos út helyett a pincék mellett mentem a bányáig, majd csakhamar beértem Gércére, amely szép, rendezett falu, de emberrel alig találkoztam. Aztán a focipálya után a 84-es utat keresztezve beértem a Farkas-erdõbe. Az egykoron a bajor királyi birtok részeként számontartott erdõ annak ellenére gyönyörû, hogy a sok tarvágás bizonyítja -a hazai erdõmûvelés azért igyekszik ezt is faültetvénnyé lefokozni. Különösen megfogott a Scherg-házaspár sírja, a Banya-fák, és az õserdõnek nevezett érintetlen rész. Az is szimpatikus, hogy sok tájékoztató tábla van kitéve a nevezetességekrõl. A Rózsáskerti eh-nál nem találkoztam a Lege által említett vizslakölyökkel, mert hátul az udvarban el volt zárva. A hosszú, egyenes betonozott út embert próbáló, a talpamat teljesen kikészítette. A láthatóan a konferenciaturizmusra építeni próbáló Hidegkúti vh.-nál végre oldalra letértem, majd némi cikk-cakk után a kidõlt óriás tölgynél ismét egyenes, murvás út. Csakhamar megláttam a Lajos-bükköket, amelyek szintén a bajor királyi birtokosok utolsó tanúi egy tarvágás közepén. Itt már úgy fájt a lábam, hogy amikor elértem a nyomásfokozó telepet, majd a temetõt, muszáj volt leülnöm egy fa alá. Némi pihenõ után betértem a Korona kocsmába. Ott a pultoshölgy rögtön adta a pecsétet. A helyiek -valószínûleg a másnapi EP-választás miatt -nagyban aktuálpolitizáltak, ott ivott a helyi focicsapat kapusa is, aki nagyban röhögött, mikor meglátta az ablakból a tartalékját, hogy "hehe, sose szorít ki a kezdõbõl"! Maradtam is egy hosszú kávéra, némi barátkozás után még további jó utat is kívántak! :) A 16:19-es busszal mentem vissza Sárvárra, onnan meg a reggeli vasúti problémák ismétlõdése miatt este 9-re értem vissza Bp-re.
 
lege Bejárás: 2009.05.31. Rögzítve: 2009.06.01 20:07:57
Sárvár-Káld.
Szombathelyrõl a fél kilences busszal indultunk vasárnap Sárvárra. Az autóbuszállomással szembeni temtõnél csatlakoztunk be a kék jelzésbe, ami kivitt a vasútállomásra, itt beszereztük az aznapi elsõ pecsétünket. A már szokásos út helyett átvágtunk a városon a K+-ig, a TotalCar nevezetû ivóban benyeltük a reggeli sör-pálinka kombónkat, majd a várig mentünk, ahol elkezdtük keresni a kék jelzést. Sajnos nem volt egyértelmû, hogy a várárok parkban hol megy tovább a kék, minden esetre a park végében újra megtaláltuk, és elindultunk egy jobbra kanyarodó utcán a Csónakázó tó irányába. Itt egy lakótelep mellett átmentünk valami kis hídon majd ismét jobbra mentünk. A nap elsõ meglepetése: sporttelep mellett egy KRESZ tanpályára kerültünk, ahol véletlenül, éles szemmel ugyan kiszúrtuk az egyik távoli jelzõtáblán a kék jelzést, de ember legyen a talpán, aki errefelé nem téved el. Végül irányba kerültünk, a szép Csónakázó tó partján vitt tovább az út, két kisebb hídon is visz át a jelzés, egyelõre semmi gond nem akadt. Hanem, a Termál-fürdõ melletti Vadaskertben a jelzés egy fém kapuhoz vitt, ami zárva volt, a másik oldalon a fürdõ, átmenni nem lehetett. Kénytelenek voltunk visszakanyarodni a tó partjára, ami kivitt egy utcára. Itt jobbra mentünk, a Rákóczi utcáig, itt kerestük a térképen jelzett körforgalmat, egy helyi ember a Rába felé mutatott, arra kell menni. Nosza, elindultunk arrafelé, és a fürdõbe vezetõ úton találtuk meg a Rákóczi utcába torkolló kék jelzést. A fürdõ területérõl jött ki tehát a jelzés, csak azt nem tudjuk, oda hogy lehetett bejutni. Folytattuk utunk a Rába híd felé, ahol aztán annak másik partján tényleg volt egy újabb körforgalom, az öreg bizonyára erre utalhatott, nem a mi térképen lévõ körforgalmunkra, az ugyanis akkor a fürdõ területén van. Ez a körforgalom nincs jelezve a térképen,, mivel nagyon újnak tûnt, az ide épített, még meg nem nyílt, fekete ruhás õrökkel védett multi nagyáruház miatt építhették. Innen aztán Hegyközség felé vettük az irányt, a település elõtt, az új út mellett ott a kétlyukú régi híd is még. Balra mentünk Ostffyasszonyfa felé egy nem várt emelkedõn egy veszélyes úton, ahol állatmód mennek az autók és a motorosok annak ellenére, hogy nem lehet belátni a kanyarokba, tényleg észnél kellett lenni. Az emelkedõ után nemsokára elértük a 84-es utat, itt át kellett mennünk (balra lehet látni egy másik Rába hidat a távolban). Az út érdekessége, hogy a forgalomszabályozás miatt a bal és a jobb sávot szédszedték a keresztezõdésben. Nemsokára elértünk egy keresztezõdésbe, ahol balra egy MÁV Tárgyalóközpont nyíl mutat, de nekünk az átellenes úton vezetett a kék a sorompó után. Ez volt a Közép-allé. A több magaslessel szegélyezett úton egészen az erdõ széléig mentünk, ott balra, ámbár a friss kukoricás mellett vezetõ utat beszántották, a Lánka-patak elõtt fedeztük csak fel, hogy ez mégiscsak út volt eredetileg. Átmentünk a patak kis hídján, újra erdõbe kerültünk, itt ismét addig mentünk, amíg ki nem értük egy nagy tisztásra, ahol kissé jobbra ment tovább a kék a Sitkére vezetõ útig, de a mezõn keresztbe letaposott füvet láttunk, inkább ezt választottuk a dzsungelharc helyett. Némi szusszanás után átmentünk a Sitkei úton, enyhe kaptató felfelé, be egy újabb fás területre. Ennek végén a jel eltûnt, az út azonban folytatódott tovább a Hercseg-hegy mellett, szép kis pincék vannak errefelé. Úgy gondoljuk, a könyvekben leírt dzsungel jobbra, a szántások mögött lehetett, mire azonban erre rájöttünk, már elmentünk a hegy mellett és jobbra hatalmas kavics hányások mellett egy bányaterületet jelzõ úton találtuk meg újra a kéket. Nemsokára megpillantottuk elõttünk Gérce templomtornyait, balra szõlõ. Tényleg lehet innen már látni a Ságot és a Somlót illetve egy helyen még visszafelé a Kõszegi hegységet is észre lehett venni. Hamar ott voltunk Gércén, egy bozótos mögött jobbra vitt az út a falu szélén, ez vitt be a fõutra. Itt nemsokára az elsõ templommal majdnem szemben megpillantottuk a Kis Mackó büfé-kocsma-étkezde-szállás tábláját, és beléptünk az udvarba. Rövid idõzés, pár sör, jó adag halászlé és pecsételés után búcsúztunk a kedves háziaktól és a bûbájos pultoslánytól. Menet közben felfedeztünk még egy kocsmát, de ide már nem tértünk be. Az egyik jobbos, felfelé tartó utcra vitt a jelzés, el a focipálya mellett, egy kissé sáros úton vitt ki a 84-es útig. Hamar átkeltünk, és szemben már aszfaltút vitt be az erdõbe. Jobbkanyar után nemsokára eljutottunk a szépen tartott Rózsáskerti erdészházhoz, a kerítésen ott volt a pecsét, ám a házörzõ, a kedves kis kölyök vizsla nem várt bonyodalmat okozott, mivel kiszökött a kerítés alatt, és minduntalan velünk akart jönni. Valahogy sikerült leráznunk és szaporán bevetettük magunkat az erdõbe, ahol nemsokára a Scheerg házaspár szintén szépen tartott síremléke állt aranyozott dísztáblával. Innen aztán belekezdtünk a nagy menetelésbe. Az út nem volt olyan fárasztó, feledtette a lábfájást a gyönyörû erdõ. A Banyafák balra ki voltak táblázva, pár perc idõzés után ismét visszatértünk az útra meg sem álltunk a Hidegkúti vadászházig, ami közelében az út mellett még méretes hangyabolyt (!) is láttunk. A pazar vadászháznál kicsit megpihentünk a pecsételést követõen, majd a Csikászó patak hidján átmenve elindultunk balra felfelé. A cikk-cakk ösvénnyel semmi probléma nem akadt, egészen a második jobb kanyarig, ahol az Avas területen nemsokára villanypásztor állta utunkat. Furcsamód a villanypásztort a földút jobb oldalán vezették, okát nem értjük, miért nem a bal oldalán. Kockázatni nem akartunk, ezért inkább a villanypásztor mellett haladva mentünk (olykor bozótharcot vívva) a kidõlt nagy tölgyig. Itt felkapaszkodtunk a Káldra vezetõ útra, egy balkanyar-jobbkanyar-balkanyar kacskaringó után megláttuk a szintén táblával jelzett, fiatal írtásban árválkodó Lajos-bükkõket. Innen már csak egy köpésre volt Káld. A Nyomásfokozót követõ kanyar után már a távolban felsejlett a focipálya széle. Éppen meccs volt (Káld-Szeleste rangadó), odaértünkkor pont a lábunk elé gurult a labda a jóbarátom rúgta vissza, pontban 15:45-kor! :) A temetõ felé kanyarodtunk jobbra, ez az út vitt be a falu közepébe. A Mini ABC mellett vételeztünk az egyik talponálló kocsmában egy-egy csapolt sört, majd elindultunk a Korona kocsmához. A fõúton jobbra állt, a nekitámasztott biciklik miatt eltéveszthetetlen. :) A pultos hölgy kézségesen szolgált ki pecséttel és sörrel. Az egyik helyi törzsvendég bölcsességeit hallgattuk még egy darabig, majd a 16:19-es busszal (a buszmegálló a kocsmával szinte szemben) visszatértünk Szombathelyre.
 
hörpölin&son Bejárás: 2009.05.02. Rögzítve: 2009.05.05 12:29:16
Országos Kéktúra
Káld (elõtti gáz nyomásfokozó telep) – Ötvösi pecsételõhely kb. 33,5 km

Ragyogó napsütésre ébredtem a sátramban a Káld elõtti kis gáz nyomásfokozó-állomás melletti nyiladék elején. Gyorsan összepakoltam, megreggeliztem és nekiindultam a második túranap kilométereinek. Nem volt pontos tervem erre a napra sem a sátorozás helyét illetõen, de minél közelebb akartam kerülni Sümeghez!

Gyorsan elértem Káldot, a magamhoz hasonló sátrazó turistáknak ajánlhatom, hogy a faluba beérve rögtön balra, a temetõ kapuján belül a vízcsapnál meg lehet mosakodni! Innen már néhány perc alatt elérhetõ a faluközpontban a Korona kocsma. Gyors pecsételés után megittam még egy Drehert aztán továbbindultam.

Érdekes ez a káldi kitérõ a kéktúrán: a faluba bevezetõ és onnan továbbinduló utak párhuzamosan futnak egymástól alig 300 méterre! Elõször erdõszélen vezettek a keréknyomok, aztán átvágtak a Tacskándi-erdõ vegyes akácosán. A mezõkre kiérve egybõl balra kell térni, keréknyomokra az eddigi földútról és egy ligetes mezõn keresztül dél-délkelet felé továbbindulni. Ezen a részen eléggé szórványosak a K- jelzések, nincs is mire festeni õket!

Húsz perc alatt értem el az erdõsarkot, itt tértem rá jobbra a Tomaji-erdõ dombjait megmászó kavicsos erdei útra. Az út elõször a magasabbik dombot mássza meg, aztán a gerincen maradva egy lapos nyereg után a kisebbiket is. Ezután útelágazásban derékszögben balra kell térni, ki a mezõk szélére. Egy darabig baloldalon még kitart a Tomaji-erdõ, de aztán végképp kiér az út a Hosszúpereszteg elõtti mezõkre.

Itt láttam meg, hogy tõlem balra, néhány km-re cifra idõ van: zivatarok vonultak sorban egymás után délnek. Végül a mezõk közepén, a kõkeresztnél kapott el a széle, áztam egészen Hosszúpereszteg határáig. A házakat elérve állt csak el, innen néhány perc alatt kiértem már a 8-as útra, azt keresztezve pedig megláttam a Tar-vendéglõt.

Itt is kértem a kéktúrás pecsétet és egy Drehert, aztán komótosan leülve nekiláttam az adminisztrációnak. Két (hozzám képest) fiatalember érkezett hátizsákokkal – szintén kéktúrázók, akik szintén velem szemben teljesítették a távot.

Továbbindulva egyórás eseménytelen út végén értem el Szajkot. Ezen a szakaszon alig van jelzés, de az út felét országút szélén, aztán a jól jelölt letérés után egy nyiladék földútján kell megtenni, végül ráfordulni a tavakat követõ földútra. A központba megérkezve feladtam a megrendelést egy magyaros pizzára a Csalogány Sörkertben, aztán míg sült az ebédem, elballagtam a fogadóig pecsételni.

Visszatérve megebédeltem, a magyaros pizza kísérõje egy Soproni volt, aztán a batyumat felkapva továbbindultam. Három éve júliusban jártunk erre &son-nal, akkor temérdek csípõ, szúró, vérszívó rovarral gyûlt meg a bajunk az elhanyagolt déli tavak partján vezetõ földúton, most sokkal jobb volt a helyzet, talán a májusi idõpont miatt is.

Egyhangú út volt ez a Szajki-erdõ, késõbb pedig a Kávás-kúti-erdõ nyiladékaiban, itt sem voltak sûrûn felfestve a K- jelek, de az erdõsarkokon mindig jelezve volt a követendõ irány. A térkép által jelzett Robur roncsot már három éve sem találtuk, elõtte viszont most ki volt tisztítva az a kb. 300 méteres ösvényes szakasz ahol akkor sokat szenvedtünk.

Többen is említették a Kávás-kúti-erdõ vasút felõli végén a K- elterelését. Én sem vettem észre az elterelõ jelzést, arra lettem csak figyelmes, hogy egy bekerített irtásfolt szélét értem el. A térképen láttam, hogy itt van az a rövid szakasza a kéktúrának, ahol a monoton délkeleti irányból északkeletnek fordul, így aztán követtem a kerítés mentén futó keréknyomokat és mellette a fákon lévõ lefestett jeleket. Ott ahol újra jobbra, délkelet felé kellett fordulnom, nyitható rács volt felszerelve vékony huzallal rögzített szárnyakkal. Átvágtam a szalagszerûen keskeny, de hosszú irtáson, a túlsó oldalán ugyanúgy nyitható volt a kerítés. Az ötvösi útig még két ilyen kerítéssel akadtam össze, mindkettõ hasonlóan nyitható volt. Útközben a jelzések egy része le folt festve, a nagyobbik része nem. Jól követhetõek voltak!

Ezután furcsa dolgot: egy falat pillantottam meg magam elõtt! Aztán egyszer csak elhúzott a tetején egy vonat! Ez volt hát a már sokat emlegetett újjáépített vasút magas töltése. Az erdõt végleg magam mögött hagyva rátértem a töltéssel párhuzamosan futó, a régi ötvösi vasútállomásra vezetõ kátyús, keskeny aszfaltútra, ezen értem el egyre emelkedve az Ötvösre vezetõ országutat. Itt már mélyen alattam voltak a sinek, az oszágútra rátérve egy hídon kereszteztem is azokat.

Ekkor már sûrûn nézegettem mindenfelé, valami alkalmas sátrazóhelyet keresve, de az elsõ megfelelõ pontot az útról letérve, a Dergecsi-erdõben (Külsõ-erdõben) találtam meg az új ötvösi pecsételõhelyen! A pecsét dobozkáját tartó tölgy mellett egy kis füves tisztás nyílt, épp csak akkora, hogy a sátrat felüthessem. Habár csak vagy ötvenlépésnyire lehettem a kisforgalmú országúttól, de nem lehetett idelátni, úgyhogy döntöttem: itt éjszakázom – habár a Sánta Kutya-kritériumnak egyáltalán nem felelt meg!

Odaléptem a tölgyhöz, hogy pecsételjek, és majdnem beleléptem egy taposóaknába! Az utolsó pillanatban léptem arrébb. Megmondom õszintén, erdei állat nem követhette el, mert papírokkal le volt takarva, viszont emberrõl nehezen tudom feltételezni, hogy pont a pecsételõpont elõtt végezze el a dolgát! Arrébb rúgtam volna, de lapos volt, mint a tehénlepény és nem volt semmilyen eszközöm az eltávolításához! Igyekeztem hát óvatosan pecsételni és minél távolabb sátrat verni tõle.
A sátorozóhely és a pecsételõpont pozíciója: N47°00’42,32” E17°08’19,39”

 
hörpölin&son Bejárás: 2009.05.01. Rögzítve: 2009.05.04 11:26:06
Országos Kéktúra
2009. május 01.
Sárvár – Káld (elõtti gáz nyomásfokozó telep) kb. 25 km

A Bp.-Kelenföldrõl 06:12-kor induló gyors néhány perc késéssel 09:27-kor érkezett Sárvárra, a pecsételést gyorsan megejtettem a pénztárnál – MÁV-Startos körbélyegzést kaptam az igazolófüzetbe. Leültem reggelizni a váróterembe, akkor láttam, hogy egy háromfõs társaság is pecsételtetett, aztán amikor elindultak, az ablakon keresztül láttam, hogy az állomástól balra (Sümeg felé) indultak tovább. Kis hátizsákjaikat elnézve reménytelennek ítéltem, hogy a 15+ kg-s, 75 literes Adventurer-rel utánuk eredjek, így aztán csak komótosan készülõdtem el.

A K- jeleket követve átvágtam a városon, kereszteztem a Gyöngyös patakot, aztán a lakótelepi házak sarkánál elindultam a Csónakázótó felé. A mezõn átvágva a távolban a közlekedési park egyik táblaoszlopára festett K- jel volt az irányzék. A tavat jobbról, sétányon megkerülve, aztán a kis parkerdõn átvágva a jelek jól megvezettek, mert a tavak keleti sarkát elérve zsákutcába irányítottak! Egy rácsos kapu zárta le a továbbvezetõ utat, mögötte a strand épületei álltak (három éve itt egy óriási építési terület volt csak).

Visszafordulni nem akartam, tovább ballagtam hát a tóparton, most már az északi oldalon, elhaladtam a kemping mellett, aztán a legelsõ utcán (Markusovszky utca) kigyalogoltam a Rákóczi Ferenc útra (volt 84-es útra). A bal oldali járdára rátérve vettem észre a K- jeleket a fákon. Hát ezek hogy kerültek ide? Innen aztán aszfalttaposás jött a Rába-hídig (itt a gátra való ráhajtást tiltó tábla kiegészítése megragadta a fantáziám: kivéve NYUDUKÖVIZIG. Hogy én mér’ nem tudok ilyen klassz nicket kitalálni!!!), aztán onnan tovább egy épülõ bevásárlóközpont mellett elhaladva a Hegyközség elõtti elágazásig. Rövid kitérõt tettem a régi hídhoz és a Hegyközség templomához (zárva volt), valamint a Hegyalja vendéglõig (ez viszont nyitva volt) egy Gösser erejére, aztán továbbindultam észak felé az elágazásból.

Az új 84-esen való áthaladás kész életveszély, az autók mennek ezerrel, abszolút semmi tekintettel nincsenek a keresztezõ (bármilyen jellegû) forgalomra! Még némi aszfalt, aztán végre letérés jobbra a Közép-allé földútjára. A végén, a mezõk kezdetén még mindig véget ér a földút, a szántás szélén indultam nyugatnak. A nyomok csak a következõ erdõfoltot elérve folytatódtak, de a Sitke elõtti virágos mezõt elérve véget értek. Habár itt letaposott nyomok átvágtak átlósan a mezõn délkelet felé, a felfestett jelek az erdõ peremén, aztán az országút szélén vezetnek tovább!

Kihagyhatatlan látnivaló a sitkei Kálváriakápolna, persze zárva volt (kiakasztott tábla szerint kulcs a Kastélyfogadóban. Oda nem mentem el, bár nem volt messze). Továbbindulva megkísértett a Hercseg-hegy tövében futó jól kijárt földút, de az elsõ bejárással ellentétben most a dzsindzsás, csalános erdõszéli nyomokat választottam. Az elsõ 200 méter borzasztó volt, az utána következõ 300 hajszálnyival jobb. Az utolsó 200 méteren kitisztították az utat, ha tovább csinálják, egész jól járható lesz az egész szakasz! Ezen a talán 7-800 méteres részen a jelzések kitûnõen fel voltak festve!

Visszatértem a mezõkre, itt egy kb. 200 méteres szakasz elején-végén tábla: Bányaterület Idegeneknek belépni tilos! Úgy láttam, a környékbeliek nem foglalkoznak vele, a K- jelek is arra mentek tovább, így aztán tilosban jártam én is! Eseménytelen további út Gércéig, pecsételés a Községháza hátsó udvarán, a kerekes kút melletti kis szaletli oldalára szerelt dobozban lévõ pecséttel, aztán irány a Kismackó italboltja, egy Soproni erejéig!

Továbbindultam a jól jelzett úton Gérce diszkriminatív temetõjéig: balra katolikusok, jobbra evangélikusok, az emelkedõ útról visszapillantva pedig kitûnõ volt a panoráma a félig elbontott Ság-hegyre. Újbóli életveszélyes átkelés a 84-es úton, aztán hosszú-hosszú aszfalttaposás: Rózsáskerti eh. (bélyegzés), Scherg házaspár sírja, Banya-fák tisztása (itt sátoroztunk 3 éve & son-nal), Hidegkúti eh. (bélyegzés) egy trappban! Itt véget ért az aszfalt, viszont a Farkas-erdõ csodálatos volt most is!

Folytatás földutakon, keréknyomokon a nyiladékokban. Ritka jelzések, de ahol kellettek, ott fel voltak festve. Az Avasi Öreg Tölgy után tértem rá a Káldra vezetõ kavicsos útra. Valahol Káld elõtt szerettem volna még sátorozni, az alkalmas helyet végül a falu elõtt nem sokkal, az út melletti gáz nyomásfokozó telep mellett kezdõdõ egyenes nyiladékban találtam meg. Az útról nem látni oda, az aznapi erõs északi szél ellen jól védett kelet-nyugati irányú füves nyiladékban ütöttem sátrat, kitûnõ kilátással a Ság-hegyre.

A sátorozóhely pontos megjelölése: N47°09’35,90” E17°01’26,79”).
 
Lezlee Bejárás: 2009.04.12. Rögzítve: 2009.04.13 07:53:20
Sziasztok, annyival egészíteném ki az elõttem szólókat, hogy Szajki tavak és Ötvös között ahol a barna lefestésû jelek voltak, az eredeti útvonal járható (lásd elõttem szólók), mert látod a jelek helyét, de megvan a kerülõút is a kéktúra jelekkel megjelölve. Viszont annyira ritkán vannak a jelek, hogy érdemesebb megpróbálkozni a régi útvonallal, mert szinte biztosan eltéveszted az utat. Az új jelek az útvonal alapján még plusz kerülõt is jelentenek. Üdv. L.
 
HEV Bejárás: 2009.03.28. Rögzítve: 2009.03.30 20:17:53
Szajki-tavak - Sümeg

OKT túráink harmadik évadát a Kemeneshát - Marcal-medence térségében kezdtük meg. Átolvasva a korábbi túrabeszámolókat , a koratavaszi idõjárási helyzetet a legalkalmasabbnak láttuk ennek a szakasznak a legyûrésére. Többen irnak szúnyogos, gazos benõtt utakról, nagy sárról. Nos nekünk ezek egyikében sem volt részünk, az elsõ tavasziasan meleg napon kiváló túraidõt és jó terepet fogtunk ki.
Hajnali 3:30-kor keltünk és 5-en autóztunk el Sümegre ahonnan Káldon átszállva jutottunk el autóbusszal a Szajki-tavakig. Kicsit kanyargós ez az út de nincs jobb logisztika itt a Zala - Veszprém és Vas megyék csücskében lévõ szakaszhoz. Ezúttal nagyobb távot vállaltunk be mint szoktunk de a minimális szintkülönbség biztató volt. Az ésszerû megszakításra nincs is nagyon lehetõség. A Káld községben való buszra várás még lehetõvé tette, hogy megnézzük a település két szép mûemlékét az egykori Maróthy-kastély-t és a Római katolikus templom-ot .
A Szajki-tavakhoz a volan internetes menetrendje szerint csak munkanapon megy autóbusz, ezért is választottuk ezt a szombatot hiszen a munkanap átrendezés miatt ez munkanap volt. Káldon aztán a megállóban olvastam, hogy van más buszjárat is azaz hétvégén is megközelíthetõ. Leballagtunk a tópartra a pecsételõhelyig ott az erdészház elõtt a villanyoszlopnál rendben lezajlott az elsõ aznapi igazolásunk. A fiatal erdész is üdvözölt bennünket , késõbb az erdõben is találkoztunk vele amint a fiatal csemeték ültetését irányította. A pecsételés ezúttal kitérõ volt visszaballagtunk az eredeti útirányunkba és az elmocsarasodó, náddal benõtt tavak mentén nagyon szépen kitisztított és egyáltalán nem sáros terepen kezdtük a túrát. Az erdõ alja mindenhol élénk zöld volt a rengeteg medvehagymától , ezért aztán nehezen is lendûltünk bele de legalább megszedtük a napi vitamin adagot, még másnapra is maradt.
Több tarvágással is találkoztunk útközben de ezek mindeggyikén folyt már a telepítés. Az erdõk megújulásának ez a "természetes módja" napjainkban. A jelzések jól követhetõek mindenhol, igaz mi két GPS-is bevetettünk a biztonságos útvonalkövetés érdekében.
A csemetések kerítése mellett ballagva egyszer csak azt tapasztaltuk, hogy a jelzések barna festékkel le vannak kenve! Nem tudtunk arról. hogy útvonal változás lenne ezen a tájon így kicsit bizonytalanúl de mentünk tovább a hívatalos útvonalon. Ahol a kerítésbe ütköztünk ott a rácsot a bejáratnál és a kijáratnál is szét lehetett hajtani de ujabb kerítés építését is láttuk, így feltehetõen ezen a részen útvonal változtatást kell végezni és ezért is festették le a jelzéseket. A tapasztalatainkról értesítettem az MTSZ-t és a szakasz térképét a lezárási hely feltüntetésével a tuhu-ra is elküldtem.
Gyorsan elértük az épülõ vasútat majd azt keresztezve egy rövid szakaszon az országúton haladtunk és könnyen megtaláltuk az új pecsételõ helyet az erdõben.
Itt megtartottuk a jól megérdemelt ebédszünetet majd továbbra is erõsen erdõsült területen mentünk Kisvásárhely felé. Ennek a szakasznak a második fele már nyilt terepen vezetett. Az élénk szélben D-i és K-i irányban szépen látszottak a Keszthelyi hegység vonulatai és idõnként már a Sümegi vár is fel-fel tünt, de még elég messze volt. A vizkészletünk erõsen fogyatkozott így már nagyon vártuk, hogy elérjük a kis falut. Habzó sörrõl és finoman illatozó kávéról ábrándoztunk . Hiába.
A faluban a Harangláb alatti padokon letáboroztunk itt a pecsételõ hely is. A hívatalos ügyek elintézése után még jó ideig pihentünk hiszen most 25 km körûl jártunk A bakancs már törni kezdett így a lábainkat is megszellõztettük a megizzadt zoknik is megszáradtak és egy kedves 80 éves néni jóvoltából vizet is kaptunk. A kedvünkért még a bolt is kinyitott volna de valahogy nem kívántunk már semmit... csak mielõbb Sümegre érni. A faluból kiballagva egy darabig még erdei utakon vezet a jelzés aztán kezdõdik az a szakasz amit legszívesebben mindenki kihagyna, 4 km aszfalt szinte nyílegyenesen Sümegre egyetlen biztatásunk az egyre jobban kivehetõ Sümegi vár volt. Kereszteztük a Marcal folyót, majd a vasútállomáson jót pihentünk . A pecsétet kiadta az állomásfõnök igy ezzel a túra hívatalosan is véget ért. A vár megnézése ismét elmaradt. Még elballagtunk a távolsági autóbuszmegállóhoz ahol az autónk várt minket és Kati jóvoltából este 6-kor már otthon is voltunk.
Elég nehéz szakaszon voltunk túl , és talán a lehetõ legjobb idõszakban, szúnyog nem volt, az utak ki voltak tisztítva, sár nem volt. A kis kitérõkkel együtt 32 km-t gyalogoltunk, elfáradtunk, de megérte. Kevés erre a látnivaló de ez is Magyarország , ezt is meg kell nézni.
Ezzel a szakasszal egyben átléptem az OKT teljesítés 50 %-át azaz már többet megtettem mint amennyi még vissza van. Ez jó érzés!
 
ZsZs Bejárás: 2009.03.21. Rögzítve: 2009.03.22 10:25:03
Megcsináltam a Hosszúpereszteg -> Sümeg szakaszt. Egy nap alatt, Bp-i oda/vissza utazással.

Ami a pozitívumokat illeti, az is volt:
Szép idõ volt; nem volt sem kullancs, sem légy, sem szúnyog, és a dudva/csalán sem ért a nyakamig; szombaton, az egész szakaszon senkivel sem találkoztam. A jelzések jól felfestettek.

A negatívumok közül csak kettõt említenék meg:
1. A Szajk-Ötvös szakaszon az apadó beltengerek (dagonyás utak) megnehezítik a közlekedést, egy helyen boka felett süllyedtem a sárba - szerencsére épp nem folyt be sár a bakancsomba...
2. Ugyanezen a szakaszon, ha valaki azzal találkozik, hogy egy kerítés elzárja az utat, sõt még a jelzés is le van festve, akkor buzgón hatoljon át a kerítésen.
Én megkerültem a kerítést, hátha odébb a végén lesz jelzés - nem volt. Így aztán megkerülve a kerítést eljutottam oda ahol a lefestett jelzés kimegy.
No ezt meg lehetett volna spórolni, ha átmászok a kerítésen...
Sajnos, akkor nem figyeltem meg, hogy hogy volt a kerítés hpgy nézett ki, de ajtó nem volt rajta.
Amúgy a túloldalon a lefestett jelzás egy vadászleshez visz, onnan van hivatalos jelzés.
Késõbb ismét elzárta egy kerítés a kék útvonalát, az elõzõekbõl kiindulva épp átmászni készültem, amikor észrevettem, hogy ez titkos kapu(!) ugyanis a helyi bölcsek a balról és a jobbról jövõ egymást átfedõ kerítésdrótot középen egy madzaggal, cipõfûzõ csomóval összekötték, amit szétbontva el lehet húzni a két drótszárnyat és be lehet menni. Ilyet edig még nem láttam. Lehet az elõzõ kerítés is ilyen volt, s megtévesztett, lezártnak hatott.
A túloldalon nyitott ajtó volt, sarkig nyitva. Utánna már nemsokára ott az Ötvösi út.

Mostmár bejártam az Írottkõ - Aggtelek távot, és számomra, a Kõszeg - Sümeg szakasznál unalmasabbal nem találkoztam. Az egész rész egyetlen pontjára emlkészem vissza szivesen, a Banyafák körüli csodálatos erdõre. Ide szivesen visszamegyek mégegyszer. Az Acsádi malomra pedig még gondolni sem szeretek... (dudva, csalán, szúnyog, légy...)
 
asciimo Bejárás: 2009.01.24. Rögzítve: 2009.02.02 21:13:21
megkezdtem a negyediket.
most 2 napra bontva csináltam.
Sárvár-HP volt napirenden. A jelzések gyakorlatilag mindenhol rendben vannak. A sárvári strand belekapott egy kicsit a kékbe, ezért az egyetlen létezõ mûuton kell haladni a luxus-hotelig ( a hid után egybõl balra.) ha a városból jössz, akkor egyértelmû.

 
Kókusz Bejárás: 2008.11.25. Rögzítve: 2008.11.27 18:41:02
A legunalmasabb részszakasz címet a Sümeg-Hosszúpereszteg nyerte el. Több kilométer hosszú, egyenes szakaszok töltésen, erdõben egyaránt. Szép és csendes az erdõ még novemberben is, na de ez már idegileg kicsinált bennünket.
 
Bgm Bejárás: 2008.10.01. Rögzítve: 2008.10.05 06:15:56
Szajki eh. - Sümeg
A kullancsokat tucatszámra pöcköltem le a nadrágomról fõleg a térdig érõ parlagfüves szakaszokon.
Kisvásárhelyen nagyon kedvesek az emberek, vízet szívesen adtak, sõt még frissen szedett almával és süteménnyel is kínáltak.
Wikipédia szerint: "Önkormányzata Mihályfa községben mûködik", gondolom körjegyzõség, hiszen látható a Polgármesteri Hivatal és a helyiek szerint van saját polgármesterük (testületük), Ugyancsak tõlük tudom, hogy 65-en laknak itt.
 
Bgm Bejárás: 2008.09.29. Rögzítve: 2008.10.05 06:03:56
Gérce - Sárvár
Gércérõl kifelé megtévesztõ a jelzés.
A falu határánál bevisz a bozótba.
Halgass az oszlopon lévõ kis nyílra és menj még egyenesen a következõ házig, itt balra.
Ne keseredj el, a földúton haladva néhány 100 m után lesz jelzés.
A GPS igazat mond
 
szepinora Bejárás: 2008.08.15. Rögzítve: 2008.08.22 17:52:19
Sárvár-Sümeg, aug. 15-17. Sárváron a tavak körbejárása után a ligetes ösvény egyszercsak nekivisz a strandnak, ezt jobbra, közvetlenül a kerítés mellett célszerû kikerülni, így juthatunk ki a Rábán átmenõ fõútra. Az aszfaltos útról letérve még mindig jól lehet haladni, a jelzések jók, rájuk lehet hagyatkozni. Sitke fölött a jelzés bevitt volna egy derékig érõ csalánosba, de hálistennek egy kicsit hosszabb úttal ki lehetett kerülni. Szállás Gércén a Mackó lakban, ahol a kéktúrázóknak még kedvezményt is adnak. Innen a Szajki-tavakig az út és a jelzések is jók, lehet haladni. A Hosszúpereszteg elõtti hosszú egyenes a szántóföldek mellett halad, itt nincs lehetõség jelzések felfestésére, de a térképet tanulmányozva könnyen tudunk szó szerint toronyiránt haladni.
A Szajki-tavak után jött számomra leggyilkosabb szakasz. Itt mivel mások nem nagyon járnak a kéktúrázókon kívül, az ösvények nincsenek kitaposva, nehéz a haladás a néhol derékmagasságú vagy még nagyobb gazban. Közvetlenül az Ötvösi vasútállomáshoz vezetõ út elõtt az utolsó 5-600 m-en derékig ért a parlagfû, ami vadul szórta virágporát. Allergiások vigyázzanak!!! Szerencsére itt még jól vezetnek a jelzések. Innentõl Sümegig már jól lehet haladni. Már messzirõl látszik a vár, ami kezdetben nem túl bíztató, ha tudod, hogy aznap még addig kell eljutnod. De amikor odaértél, büszkeség önt el!!!
 
prozak01 Bejárás: 2008.08.05. Rögzítve: 2008.08.16 14:36:14
Sümeg-Ötvös

Ezt a szakaszt ezúttal egy darabon a párommal együtt jártam be. A vasútállomást és a várost gyors bélyegzés után a nevéhez hûen Mihályfa felé vezetõ Mihályfai úton hagytuk el. Az aszfaltnak abból a szempontból hasznát vettük, hogy szinte folyamatosan esett az esõ, így legalább eleinte nem ázott be a cipõnk. A Marcal hídja után kellett lefordulni, utána egy akácos szélén haladtunk egy darabon, láttunk sok gólyát, majd egy õzet is. Majd egy betonútra beérve gyorsan Kisvásárhelyre értünk. A falu meglehetõsen kihalt volt, egy folyton vakarózó és rángatózó öregasszony viszont a nyomunkba szegõdött, és még akkor sem tágított, mikor a buszmegállóban leültünk enni (viszont hiába volt a nyomunkban, nem szólt egy szót se). Utána a földeken át végtelen síkvidéki vándorlás, a távolban Gógánfa és Dabronc képével. A dergecsi erdõ elõtt még egy kis aszfalt, majd magában az erdõben már néhol bokáig érõ vízzel telített dagonyák, viszont az atlasz által említett, állítólag embernagyságú gaz nem volt olyan vészes, mint gondoltuk. Az erdõ után kiértünk az ötvösi útra, majd a sín nélküli vasúti pálya mellett rátértünk az állomás szûk bekötõútjára. Hamarosan elértük az épületet. Tovább nem mentünk a kéken, az igazoló fotó elkészülte után letértünk Türje felé.
Szerintem egyáltalán nem unalmas, meg rossz a Kemenesalja, ez egy rossz sztereotípia. Simán meg lehet találni benne a szépet, mint ahogy anno Rockenbauerék is tették.
 
Dalospacsirta Bejárás: 2008.06.11. Rögzítve: 2008.06.12 00:14:17
Mivel Joeyline elõttem néhány nappal járta be ezt a szakaszt Hosszúperesztegtõl Sárvárig, hasonló tapasztalatokkal, nem írok részletesen mindenrõl, helyette érdemesebb elolvasni a leírását az Index Kéktúra-fõrumán: (23960-as komment)
http://forum.index.hu/Article/showArticle?go=79893268&t=9012640

Hozzáfûzve még annyi kiegészítést, hogy a Sitke melletti Hercseg-hegy alatt, az erdõszélen jelzett 1 km-nyi szakasz a mûútig egyszerûen tragikus. Ha nem lett volna nálam GPS, el se hiszem, hogy az ott út! Én végigdzsungeleztem magamat rajta, ez fél órába tellett, de könnyebbség volt, hogy egy zivatar elkapott elõtte (amit a szakasz Gérce felõli elején lévõ betonkaszniban vészeltem át). Az esõ utáni növényzeten könnyebb volt átkelni, mert nem szabdalt/csípett össze, a víz lemosta a virágport és a bogarak is elcsitultak, viszont az egész felért egy közepes nehézségû barlangtúrával. Legalább 2-3 éves növényzet borítja az utat, néhol 80 centis akáccsemetékkel, keresztbe lógó sûrû ágakkal, ezek hiányában 2 méteres csalánnal. VISZONT a kék jelzések mindenhol megdöbbendõen frissek!

A másik, Sárváron a termálszpások igen hálás módon kiszabták a kékbõl a Kéktúraatlaszban kemping+fürdõ+strand+víztorony jelzésekkel körülvett derékszögû kanyart. Ezért az én javaslatom, hogy
1.) Sárvár felé: a Rába-híd után 180m-re lévõ új mûúton (és bicikliúton) forduljunk délre (amerre a "csónakázótó" tábla is mutat), majd az utat követve nyugatra, közben kövessük jobbról a fürdõ zöld fémkerítését, és ahol végetér, menjünk be jobbra annak mentén az erdõbe. Kb. 100 méter után eljutunk ahhoz a kapuhoz, amin a jelzés keresztülmenne. Forduljunk balra, s innentõl már követhetjük újra a kéket.
2.) Gérce felé: Ez esetben egyszerûbb: a tavak után egyszercsak belebotlunk a fémkerítésbe. Forduljunk jobbra, menjünk ki a kerítés mellett a mûútig,...
 
Czimbály Bejárás: 2008.04.25. Rögzítve: 2008.04.26 14:37:56
A szakasz végig jól jelzett (többnyire frissen felújított jelzések), kényelmesen legyalogolható egy nap alatt. Csak a Sitke melletti részen bizonytalankodtam, merre is ágazhatott le a kék. Persze tájékozódás szempontjából ennek nem volt jelentõsége. A bélyegzõk végig jó állapotban vannak, a gércei és a káldi kocsmáros pedig még be sem léptem az ajtón, már kereste a bélyegzõt. Hosszúperesztegen a Tar kocsma 10-16 között zárva, de szerencsém volt és a bejutottam egy pecsételés erejéig.
Az útvonalat a végtelenig nyúló egyenes szakaszok (többnyire nyiladékok) jelemzik, hasznos sokszor a belekocogás a monotonítás ellen. Meg persze oldalra kell figyelni az övezõ szép erdõket. Hihetetlen vadállomány, többnyire gondosan kezelt erdõk, kevés végvágás, inkább a szálaló gazdálkodás a jellemzõ. Várakozásaimmal ellentétben sok középhegységi szakaszhoz képest nagyobb volt az erdõsült területen vezetõ utak aránya, csak a helyi talajviszonyoknak köszönhetõen még keményebb feltáróutak okoznak némi talpbántalmakat az erre merészkedõknek.
Ki kell emelni a Szajk környéki medvehagymás erdõket, a valószínûtlenül sárga repcetáblákat és a Gérce-Káld közötti szakaszt. Utóbbinál a közel 5 km-es egyenes aszfaltot a szépen gondozott erdõkön kívül színesíti, hogy a kölünbözõ erdõmûvelések és különbözõ korú erdõk tekinthetõk meg egymás mellett, melyekrõl tájékoztató táblák informálnak.
Összegezvén mindenkinek ajánlom ezt a szakaszt, aki ódzkodik tõle, mert hegyvidékeinket meghazudtoló természeti szépségeket rejteget!
 
tompata Bejárás: 2008.03.29. Rögzítve: 2008.04.06 13:11:10
Márc 29-31 között tettük meg a szakaszt, amire tényleg jogos kérdés a kerékpár, ugyanis nagyon szép, szerintem nem is unalmas, - csak a lábnak fájdalmasan sok a beton és az egyenes szakasz, ezért én erre felé legközelebb bringával mennék. kora tavasz volt, ezért rengeteg állatot láttunk, õzikétõl a szarvas csordáig, fácánok, békák, ami csak kell :)
 
Eszter Bejárás: 2008.01.01. Rögzítve: 2008.01.31 13:51:58
Sziasztok, 2 kérdésemis lenne. Az elsõ, hogy a Sárvár -Sümeg távolság kerékpárral teljesíthetõ-e? A második pedig, hogy hol tudok beszerezni térképet a túraútvonalról?
Elõre is köszönöm segítségeteket. Olcsó szálláslehetõségeket telefonszámmal, ha van, azt is nagyon megköszönném.
 
agnes Bejárás: 2007.11.29. Rögzítve: 2007.11.29 22:40:18
A leglényegesebb lemaradt:
Az erdõk tele voltak õzikékkel a bozótosok fácánokkal, emberek meg sehol!
 
agnes Bejárás: 2007.11.28. Rögzítve: 2007.11.29 21:56:13
Bejárás: 2oo7. nov. 28-29.
Gondoltam egy kellemeset kirándulok. Mind a két nap gyönyörû, napos, de hûvös volt.
Szállás:
Csabrendek, 3o/2634-293, 24oo HUF/fõ/éj, elsõ osztályon! Automata konyhától kezdve, automata piszoárig(amit nem használtam) minden....
Gérce, Kismackó büfé, 95/476-o85(nem próbáltam) kéktúrázóknak kedvezmény.
Sárvártól a kékjelzések Hosszúperesztegig nagyon jók, Pereszteg elõtt már ritkul egészen Ötvös környékéig gyér marad. Ezen a részen sok a favágás ami itt-ott a jeleket sem kíméli Szajktól Ötvösig. Az elõttem szóló terepviszonyait osztom, bár én direkt úgy készültem, hogy fagy legyen, így néhol a 2 cm-es jegen (saras törtjegen) csúszkáltam vagy éppen a csemetekertbe kapaszkodtam az iszapos fürdõtõl óckodva. Õsz végére már csak a csoffadt csalintos és szedres maradt, mint harapós gyenge ellenség.
A pecsétek jók, Hosszúperesztegen a templom oldalánál levõ pecsét TÖRÖTT, de használható. (a faluvégi lelkesen harapós kutyával vigyázni!) Én itt 15oo-ért szálltam meg.
A TAR büfé a leírás alapján igen készségesek, fõleg, hogy napközben 1o-tõl délután 16-ig zárva vannak és kutyával védik magukat ezidõ. :)
Ötvös vá-on a személyzeti szolgálat rövid idõn belül megszûnik, a pecsétnek helyet kell keresni, hacsak nem akarunk a gépházban kotorászni(volt váróterem, és a néni helyén is gépház lesz).
Elõttem egy feketetintás pecsételõs hivatalnok? járhatott, mert az összes ládika körbe-körbe volt pecsételve...
Kisvásárhely utáni tanyánál lusta kaukázusi kutya posztol(én gyorsabb voltam)!
Vízvételi lehetõség településeken, amúgy sehol.
Az OKT Írottkõtõl Bp.-ig könyvvel simán végig lehet sétálni az egészet. Én azért vittem tájolót is, meg egy lemerült elemlámpát.
A sümegi vár látványa pazar, melyet a Fenyõsi-pataktól kezdve végig látni!
 
tom Bejárás: 2007.10.28. Rögzítve: 2007.10.29 17:12:28
1.nap: Sárvár-Hosszúpereszteg
A vonat 9:23-kor érkezett Sárvárra, indultam is azonnal. Szép õszi nap, az elõzõ napi esõzések nem sokat zavartak, teljesen jól járható az út. Rámesteledett az utolsó szakaszon, de a kölcsönkapott fejlámpa segített átjutni a Tomaji-erdõn és a falu feletti szántóterületen. Az jó volt, hogy már messzirõl láttam a falu fényeit, de túl lassan közeledtek... :-)
Német Lászlóék (95/460-136) is adnak ki ágyat/szobát, 1700 volt az éjszaka, egy tiszta, cserékpkályhával tuningolt szobában.

2.nap: Hosszúpereszteg-Sümeg
Egész napos esõ tette emlékezetessé ezt a távot. Amit a korábban errejárók megemlítettek, az mind igaz volt még most is. Írtás miatt eltûnt jelölések, átvágás a bekerített részen úgy, hogy jelzés csak elvétve, s hatalmas dagonyák, amiket a sûrû aljnövényzet miatt még kikerülni is bajos. Ráadásul kiderült, hogy nem minden ruhám állja úgy a vizet, ahogy kéne... Amit nagyon hiányoltam az az, hogy Szajk után egyszerûen nem volt olyan hely, ahol szárazon le tudtam volna ülni és pihenni, enni tudtam volna egy kicsit. Megpróbáltam a vadlesekre gyúrni, de nagyon gyatrák és soknak teteje sincs. Néhányat sikerült birtokba vennem, de Sümegre úgy érkeztem, hogy átáztam, piszkosul elfáradtam és az állomást egy falatka mennyországnak éreztem :-)
 
magyar Bejárás: 2007.07.28. Rögzítve: 2007.07.30 07:53:37
Sárvár - Szajk: nehéz az ivóvíz utánpótlás és kaját sem nagyon találtunk sehol. Sok érdekesség nincs útközben és a hosszú egyenesek pszihésen néha fárasztóbbak, mint egy emelkedõ. Ami jó, hogy útközben sok az állat (sajnos az elhullott is). Egy szakaszon villanypásztor keresztez, ez kikerülhetõ jobbról, de át is lehet menni rajta a fekete mûanyag fülek kiakasztásával.

Szajk - Sümeg: Ötvösig az út egy része nagyon dzsungeles, mi esõ után mentünk így teljesen eláztunk. A 13. km környékén egy elkerített részen kell keresztül menni, itt nincs jelzés, de át kell rajta menni (a kerítés leakasztható). Kisvsárhely elõtt egy napraforgó mezõ mellett halad az út, itt rendkívül sok a légy és a rókák is igen "érdekesen" viselkedtek. Sajnos ezen a szakaszon sincs sok víz, Szajkon a kemping konyhájából szereztünk, Kisvásárhelyen házból adtak, de Ötvös állomáson nincs.
 
László67 Bejárás: 2007.07.__. Rögzítve: 2007.07.04 22:48:32
OKT: Sárvár – Sümeg (jún. 30.-júl. 3.).
Rövid leírás:
1.nap: Sárvár – Sitke – Gérce. A zápor végét a sárvári Restiben vártuk meg, ezután remek idõnk volt. Sitkén „fotópihenõ”, majd Gércérõl buszozás Hosszúperesztegre (itt volt a szállásunk).
2.nap: Gérce – Rózsáskerti eh. – Hidegkúti eh. – Hosszúpereszteg.
Délelõtt még kellemes, délután már kellemetlen meleg. Káldig szép, árnyas erdõ, sajnos túl sok aszfalt. Meg néhány tarvágást is láttunk, de már ezeken a helyeken is zsendül a fiatalos. Káldon, a Koronában jól jött a frissítõ, a csinos és kedves csaposlányt még arra is megkértük, hogy fotózzon le minket…
Hosszúpereszteg felé haladva már dögmeleg volt, az utolsó 4 km a „prérin” végtelennek tûnt a forróságban. Azért, bár csapzottan, de csak beértünk Hosszúperesztegre. Este még egy kis szalonnasütés is belefért…
3.nap: Mondjuk ez már nem fehér embernek való volt…
Buszozás Türjéig, innét (4 km) semmi árnyék egészen Ötvös állomásig. Itt már dögmeleg volt, de szerencsére úgy 2 km után már beértünk az erdõbe. Viszont még 15 km hátra volt a Szajki-tavakig. Sok a tarvágás itt is, nem árt figyelni a térképet. Van egy-két „dzsindzsás”, csalános szakasz is, itt bizony jobb lett volna a hosszúnadrág… Nyiladékról nyiladékra, aránylag jó tempóban haladtunk, de nagyon hosszúnak tûnt ez a szakasz ebben a rekkenõ hõségben. Aztán jött a megváltás: fürdés a a szajki strandon. Majd vacsora a strand vendéglõjében, de még várt ránk 6 km a szállásig.
4. nap: ez már nem volt nehéz, rövid szakasz, jó idõnk volt. Még megnéztük a Sümegi várat, aztán irány haza…

 
asciimo Bejárás: 2007.05.05. Rögzítve: 2007.05.16 16:13:11
Sikerült megint egy nap alatt. (pontosabban 11:30)

A jelzések jók, korábban a Robur elõtti küzdelem javult, de félõ, hogy nyár végére megint felnõnek a gazok. Amugy a jelzések majdnem végig tökéletesek, Szajk-Ötvös között, a végefelé van egy friss tarvágás, középen magaslessel, itt balra kell fordulni, jelzés nincs, mindent kivágtak, hogy rohadjanak meg.
 
PSP Bejárás: 2007.04.09. Rögzítve: 2007.04.10 18:57:57
Elég lapos szakasz, és valljuk be, vannak nagyon unalmas részek... De van pár szép dolog: végtelen virágzó repcemezõk HP felett, templomok, rendezett és virágos elõkertek, árnyas szekérutak, Sárváron a vár, stb...

Leírás még nem kész (két héten belül lesz, most sok a dolgom), de a képgaléria, szintábra, igazolófüzet és a Google Earth file már elérhetõ a következõ oldalról:

http://www.kektura.eu/02szakasz.html

[kektura.eu]
 
aezs Bejárás: 2007.04.07. Rögzítve: 2007.04.08 22:35:57
meglehetõsen uncsi szakaszra készültem, kellemesen csalódtam
ez valszeg nagyban köszönhetõ az erdõ tavaszi színes képének
elkavarási lehetõség sztem nincs, az egész túra jól jelzett
peresztegen a vár-lak vendégházban szálltunk meg, ha vki uezt teszi, ügyeljen rá, h a kapun belépve rögtön kb 1 lépésre van egy aknatetõ, ami nem megfelelõen illeszkedik
a tulaj erre nem hívta fel a figyelmet, nem sokon múlt, h ne tudjam folytatni a túrát, majdnem bokámat törtem
kutyája igen kedves, de túl jó házõrzõ ( engem éjjel felébresztett az ugatásával, pedig remek alvó vagyok, mondjuk nem zavart annyira, csak hátha vkit igen)
hamarosan kiscicák is várhatók:-)
 
Tavaszi Széll Bejárás: 2006.09.16. Rögzítve: 2006.09.18 12:56:19
Hosszúpereszteg – Sümeg 2006. 09. 16.
Indulás 6. 00-kor Bp-rõl, érkezés 9. 50-kor Sümegre. A hosszú aszfaltvándorlás kínjait hátrapillantgatva a sümegi vár és a Rendeki-hegy, balra nézegetve az egyre inkább ellaposodó hegyvonulat látványa enyhíti. Zala megye tábla, átkelés a Marcal hídján és jól jelzett letérés Kisvásárhely felé. No, innentõl kezdve úgy éreztem magam, mint a „Másfél millió” stábja Szalaszend elõtt: hiányos jelzésekre készültem, de gyanúsan friss jelzések kísérték az utamat egészen Hosszúperesztegig. Sok van belõlük, és általában jól tájékoztatnak. Kisvásárhelyig helyenként már egyre kevésbé erdõ, sokkal inkább fasor van a bal oldalunkon. Viszont több helyen is láttam – szerintem – õszi kikericset. Kisvásárhely csöppnyi, de élõ (nem üdülõ) falu. Már kifelé haladtam, amikor egy kisteher fordult be a buszállomásnál, és – felvételrõl – egy csengõ nõi hang tudatta: „Kényelem és biztonság, meghoztuk a takarmányt!”. Szántóföldek között, telefonoszlopok mellett – ahol lehet, még itt is van jel – érünk ki a mihályfai országútra. Átkelés a Fenyõsi-patakon, és hosszú séta Dergecspusztáig, balról fasor kíséri utunkat. Az aszfalton balra, majd a friss jelek – szerintem – a térképen jelzetthez képest egy nyiladékkal késõbb fordítanak a Dergecsi-erdõbe. A mások által felpanaszolt, embermagasságú gazzal benõtt résszel ennek következtében nem is találkoztam, a térképen is jelzett tarvágás pedig jobbról található. Néhány ragadozó madarat (köztük egy ölyvet is) sikerült felriasztanom a menetelés közben. Ötvösig jó kis aszfaltvándorlás, különösen a vá-hoz vezetõ aszfaltcsík keskenysége figyelemre méltó. Egyébként a vá-hoz vezetõ kék + jelzések is megújultak. Az Öreg-erdõbe tarvágáson, villanypásztorokon keresztül vezet az út, itt kissé gyérebbek a jelek, de egyértelmû. Aztán hosszú, derékszögû kanyarokkal átszõtt síkvidéki erdõjárás veszi kezdetét. Precíz jelzések, tkp. csak két kanyar nem nyíllal jelzett, de az is egyértelmû, bentebb a jelzések jól láthatóak. Az utak valóban kátyúsak, sárosak, kidõlt fák is vannak, több kisebb-nagyobb dagonya is éktelenkedik, de gyalogosan azért lehet haladni. A térképen jelzett dagonyát még mindig elkerüli az út, bár a dagonya már majdnem kiszáradt. Robur pedig nincsen, róla többet szó sem essék! A dagonya közelében, a földszintes magaslesnél két kéktúrázóval találkoztam, Gércérõl jöttek velem szemben. Eseménytelen, (részben aszfalt)út a Szajki-tavakig, majd azok mellett az eh-ig, jobbról hosszan kerítés kíséri. Szajkon szeptember közepén már nincs nagy élet, egy-egy telektulajdonos, vagy horgász + az eh. melletti korcsma, ahol hosszabb szünetet tartottam. Szajktól HP-ig már fáradt voltam, de (ez) a szakasz sem tartogatott jelentõs élményeket, legfeljebb a HP szélén orvul reám támadó eb, ill. a templom bal oldalára térõ jelzés melletti szobrok érdemeltek figyelmet. 18. 29-kor busz Jánosházára, onnan pedig vonattal a Délibe (érkezés 22. 03).
Summa sumarum: nem volt rossz ez a nap, de nem erõsített meg abban, hogy békés nyugdíjas éveimben bejárom az Alföldi Kéktúrát ...
 
zsolesz2 Bejárás: 2006.08.15. Rögzítve: 2006.08.20 16:51:25
Elmondható, hogy a településeken található jelzés, mégha élemedett korú is...köztük meg, hát... Sárvár, Hegyközség és Gérce között a két kezemen meg tudtam számolni a kék sávokat. (Remélem, a vasiak is tudják, hogy van egy szeptember 30-i fetés határidõ.) A 84-es úttól javult a helyzet, Káldtól már egészen jó. Szajktól a megyehatárig újrafestett, de kicsit összecsapott. Ahogy átérünk Zalába, mintha elvágták volna, ez érvényes Veszprémre is Sümegig. Néhány helyen találtunk valószínûen a Szent István vándorlás alkalmára - 1988-ban rendezték meg - festett hatalmas irányjelzõ nyilakat.
 
Zoo Bejárás: 2006.08.11. Rögzítve: 2006.08.17 17:39:58
Javaslat a Sárvár – Ötvös (esetleg Sümeg) szakasz bicajjal történõ megtételéhez.


Komolyan véve Miskinh túratárs felhívását egy biciklivel történõ Sárvár-Káld keringõre úgy gondoltuk megpróbálunk Ötvösig elkerekezni, így fejezve be a nyugati országrészben teljesíthetõ OKT vonalunkat.
Tömören fogalmazva, Sárvártól a Szajki erdészházig egy álom volt a kerekezésünk, onnan tovább azonban ez inkább rémálommá alakult.

Nem is gondoltuk, hogy a Rózsakerti erdészháztól a Hidegkúti vadászházig nagy részben egy olyan keskeny, de nyílegyenes 4 km hosszú aszfaltút vezet (egy kötelezõ Banyafa kitérõvel), melyrõl a jó öreg budapesti Thököly út évek óta csak álmodozik. Itt sikerült a sebességrekordunkat 52 km/ó-ra tornázni. :-)
(A villanypásztor fele szabadságra ment, mert nem rázott.)
A Szajki tóhoz 5-6 óra alatt el lehet érni, beleértve a kocsmákban megiszogatott idõt is.
Innen tovább már csak az elvetemültebb bringások menjenek, mert csak megerõsíteni tudjuk az utólag olvasott Hörpölin kolléga intelmeit, miszerint rengeteg a keresztben fekvõ fatörzs, a biciklivel járhatatlan mély keréknyom és dagonya is akad bõven. No meg persze a rövid nadrág sem nyújt kellõ védelmet a belógó csalános és tüskés vegetáció ellen. Erre kaptunk mi még egy kis égi áldást is szakadó esõ formájában. Így kerekedett 8,5 órára az Ötvösi vasútállomásig tartó túránk.
Itt már igénybe lehet venni 1000 ló erejét a vasalt úton való továbbjutásra, vagy még kb. 15 km jó minõségû út letekerése után a sümegi vár látványa aranyozhatja be a 72 km-es OKT szakasz teljesítését.

Dorci és Zoo
 
Tavaszi Széll Bejárás: 2006.08.05. Rögzítve: 2006.08.07 11:40:55
Sárvár – Hosszúpereszteg (vér, veríték és könnyek).
A Déli pu-ról 6-kor induló gyorssal 9.23-ra Sárvárra értem. Gyors pecsételés, majd jól jelzett szakasz a vár mellett a Gyöngyös hídjáig. Utána jelzés nincs, de a térképre hagyatkozhatunk, és ne kanyarodjunk vissza a házak közé. A tófüzér közben mindig a „fõúton”, azaz a legszélesebb ösvényen maradjunk, de jelek is vannak. A Termálfürdõ elõtt hatalmas építési terület, az elején két jel, aztán semmi, én a fürdõt jobbról megkerülõ autóút melletti járdán mentem (kispistázás?), a térképen jelzett körforgalomnak itt se híre, se hamva, de hamarosan a Rába hídja felé kanyarodtam. Átkelés a Rábán (alant vízitúrázók bontottak sátrat), majd a keresztezõdésben Kenyeri felé fordulunk, innen szépen látszik Hegyközség temploma (kápolnája). Átkelés a 84. úton futólépésben, majd a MÁV Tárgyalóközpont felé tartó aszfaltcsíkkal szemben indul a Közép allé, jelzés is van. A nyílegyenes szakasz végén balra tarts, és mezõ szélén bukdácsolás, õz felriasztás, de innen már látjuk a sitkei országutat. Átkelés a Lánka-patakon, majd az egykori vasút töltésén. Újabb réthez érve jobbra kanyarodunk, a szekérút elkanyarodik az erdõszéltõl, így a sitkei országútra már nem kell rátérni, csak átkelni rajta. Kis kitérés a szépen felújított kissitkei kápolnához, remek kilátás a Ság-hegy és a Somló felé, majd árkon-bokron át vissza a kékre(?). Nem találtam (vagy nem akartam?) ui. a letérést a gaztengerbe, így a szõlõk (balról), majd kukoricás (jobbról)alatt-mellett csorogtam be Gércére. A faluból kivezetõ út nem nagy élmény, újabb ácsorgás a 84. út mellett, majd hosszú aszfaltvándorlás. A Scherg házaspár sírja és a Banyafák miatt érdemes, sõt kötelezõ megállni. A Hidegkúti vadászház után átkelés a (kiszáradt) Csikászó-patakon, rögtön utána egy földút, majd valóban nem az 1., hanem a 2. nyiladékon balra. Tényleg itt félrevezetõ egyedül a térkép, és szerintem itt a 90 fokos kanyarok száma is több, mint amennyit a térkép jelez. A térképen jelzett magasles, a felhagyott bánya és a hatalmas, kidõlt tölgy azonban rendre megtalálható. Ha nem olvasom el Hörpölinék leírását a villanypásztorokon történõ átkelések mikéntjérõl, valószínûleg még mindig ott állnék a villanypásztor elõtt, az Avasi öreg tölgy elõtti résznél. Káldig egyértelmû, a falu utáni akácosban is, jelzések is vannak szép számmal. Az akácos vége elõtt néhányszáz méterrel „Vigyázat! Méhek!” tábla, és valóban, kb. 15 méterre innen 10-15 méhkaptár zenélt. Hatalmas kitérõt tettem ezért a jobbra lévõ szántóföld felé, közben sikeresen felhasítottam a jobb vállamat, viszont a szántón láttam egy, az anyányi fiókáit repülni tanító egerészölyveket. Kellõ távolság után visszatértem az akácosba és hamarosan megérkeztem az ominózus elágazáshoz, rögtön a mezõ szélén, ahol balra kell fordulni. Hosszú séta, szép kilátással, a Tomaji-erdõ sarkáig, ahol egy farakásnál egy be nem tervezett pihenõt kénytelen voltam beiktatni, mert bizony elfogyott a szufla. A Tomaji-erdõben gyenge jelzések, de egyértelmû. A mezõ széléhez érve aztán rögtön balra tarts és számomra már egy igen kegyetlen szakasz jött a Káldi úti dûlõn, mivel rendesen kidöglöttem. Két õz megriasztása, hitetlenkedés az elsõ kõkeresztnél (Még csak itt vagyok?), és Hosszúpereszteg megigézõen távoli templomtornyának bûvölése. Az utolsó két km-en már csak azért mentem, hogy hazaérjek. 18.29-kor busszal Jánosházára, onnan 18.52-kor vonattal Bp-re.
Summa summarum: gyengén jelzett, de a térkép és mások leírásának átböngészésével eltévedés nélkül bejárható szakasz. Féltem, hogy nem érem el a jánosházi buszt, ezért az elején meglehetõsen kapkodtam a lábamat, pedig kényelmesebb tempót is megengedhettem volna magamnak (16.50 körül már a hosszúperesztegi Tar Vendéglõben ücsörögtem), és akkor nem készültem volna el ennyire a végére.
 
hörpölin&son Bejárás: 2006.06.28. Rögzítve: 2006.06.30 09:38:31
Országos Kéktúra Sárvár és Sümeg között (kb. 71. km)

1. nap Sárvár - Banyafa

Már a "megszokott" 06:07-es gyorsvonattal indultunk Kelenföldrõl Sárvárra és percre pontosan, 09:23-kor már le is cihelõdtünk róla a célállomáson. Az vasúttól a város központján és parkján keresztül a kék jelzések jó darabon könnyen követhetõek voltak, de a park végén teljesen eltûntek.

Itt egy nagy, talán egy hektáros munkaterületbe botlottunk, ezt balról kerültük meg és érkeztünk meg a strandhoz. Itt jobbra fordulva gyorsan elértük a fürdõ délkeleti sarkát, aztán azt megkerülve a sétányszerû járdán a strand mellett végighaladva a régi 84-es fõutat. Jobbra fordulva a Hegyközségi elágazásig egyetlen jelzést sem láttunk, de itt eltévedni amúgy is nehéz. Végig térkép alapján navigáltunk.

Az elágazásban balra tértünk, elértük az új 84-es fõutat, aztán néhány perces várakozás után egy rövid forgalmi szünetben kereszteztük is azt (csak egy türelmetlen autós dudált ránk, talán mert le kellett venni a gázról a lábát). Továbbmenve a MÁV Tárgyalóközpont balra induló útjával szemben nyílott jobbra a Közép-allé, egy hosszú, egyenes nyiladék.

A Közép-allé a másik végén (kb. két kilométerrel arrébb) egy árvalányhajas mezõbe torkollott. Itt balra kellett térni az erdõhatárt követve (jel felfestve), és végigmenni az erdõhatáron a gyakran embermagas gazban. Út csak a mezõ túlsó szélén folytatódott újra az erdõben. A sitkei út elõtti mezõre kiérve (éppen kaszálták), a ritkás jelek a szélén kivezetnek az aszfaltútig, itt vagy keresztezzük az út széli széles árkot, vagy egy kis további mezei sétával a túlsó szélén, a buszmegállónál keresztezzük azt és térünk az aszfaltútra.

Errõl lefordulva csak egy-két perces kitérõ a kéktúra földútjáról a domboldalban sitkei búcsújáróhely kápolnája, a fölötte lévõ dombtetõrõl pedig szép kilátás nyílik a Ságra is. A kéktúra egy jól járt földúton halad el a dombtetõ mögött dél felé, innen kellett volna letérnünk egy erdei keréknyomra jobb felé. Embermagasságú dudva és csalán lepte el az utat, jobbnak tartottunk nem arra folytatni az utat. Inkább a Hercseg-hegy tövében mentünk végig a szõlõk alatt a földúton (ha jól tudom, asciimo kolléga is ezt ajánlotta már korábban). A kéktúra nyomvonala késõbb ide csatlakozott be.

Gércét elérve és a falu fõutcáján végighaladva a könyvtár kör alakú épülete és a templom után található Sárvár felõl jõve az út jobb oldalán a Kismackó Élelmiszer és Italbolt. Az utcafronton van a vegyesbolt, benn az udvarból nyílik a kocsma. Jó állapotú kéktúrás pecsétjük van, továbbá hideg sörük és kólájuk, mi az utóbbiakat védõitalként használtunk a +33 fok ellen.

Problémamentes a további út a Rózsáskerti erdészházig. Pecsét rendben a kerítés távolabbi végére szerelt dobozkában. Délután öt felé értük el a Banya-fa tisztását: az erdei úttól jó ötven lépésre terült el a kb. 40 lépés átmérõjû kis tisztás, táborozásra alkalmas sima, füves aljzattal. Itt vertünk sátrat túránk elsõ napjának késõ délutánján.

2. nap Banyafa – Szajki eh.

Jókor reggel (negyed nyolckor) indultunk tovább a Banya-fától az erdei aszfaltúton a Hidegkúti vadászház felé. Ezen a szakaszon nagyon jól lehet haladni. A szépen rendben tartott, kúriának is beillõ Vadászház és Tanácsterem (ez van rá kiírva) után nyiladékokra kell térni, itt a térkép a legfõbb kincs, bár a fontos helyeken a jelek is fel vannak festve. Káld elõtt az utolsó három kilométert már egy murvás erdei úton kell megtenni.

Itt a nyiladékokban és ezen túl Sümegig többször kellett még villanypásztoros kerítésen átkelni, nem árt tehát begyakorolni a szigetelt fogantyúk használatát, mert kellemetleneket tud ütni az óvatlan turistákba a kerítésbe vezetett villany.

Pecsételés Káldon a Korona kocsmában, jó minõségû pecséttel. Ezután viszonylag jól jelzett, kb. 4 km-es út az erdõkön keresztül ki a mezõkig. Itt, ahogy kilépünk az erdõbõl, illetve az út mellett kétoldalt húzódó keskeny erdõsávból, rögtön balra kell térni a földútról a keréknyomokra (jelzés nincs). A Tomaji-erdõ dombjának útján ismét feltûnnek a kék jelzések, de nem túl sûrûn. Innen már csak egy úgy 3 km hosszú mezei szakasz van hátra földúton Hosszúperesztegig (árnyék = 0). Pecsételés a faluban a 8-as út keresztezése után a jobb oldalon álló Tar vendéglõben (benn van az udvaron).

Innen bár gyengén jelzett, de egyszerû és jól követhetõ út vezet a Szajki-tavakig. Pecsételés a "központban", a Szajki tóvendéglõ és fogadó kapuja mellett álló villanyoszlopra szerelt kéktúrás pecséttel. Táborozás a kempingben.

3. nap Szajki eh – Ötvös vá.

Ezen a szakaszon a jelzések nagyon gyérek, de a fontos helyeken, elsõsorban a nyiladékokban történõ irányváltoztatásoknál fel vannak festve, de a csak egyszerû keresztezéseknél, vagy az egyenes úton haladva megerõsítésképpen szinte sehol! Mindenesetre térképünk, a 2002-es kéktúrás útikalauz nagyon pontosan mutatja az utat. A nyiladékok gazosak, dagonyásak, sok esetben az erdõgazdasági gépek által mélyen feltúrtak. Itt nehéz tempósan haladni! Rengeteg a szúnyog és egyéb repülõ rovar, de kullancsot sehol sem szedtünk össze!

Nem találtuk meg mi sem a még a térképen is szereplõ Rubur roncsot, valószínûleg elszállították. Elõtte nem sokkal az ösvényen haladó szakasz csúnyán be van nõve, nehezen járható.

A jelenlegi ötvösi vá.-ig egy nagyon keskeny aszfaltozott út vezet az irtásos nyiladékok végétõl (kb. 1200 m). A vasutasok megengedték, hogy a sátrat az állomásépület melletti kis elhanyagolt parkban verjük fel, vannak ott eléggé védett, és jó helyek is!

Ötvös vá. – Sümeg vá.

Aszfalton és földutakon eléggé jól járható szakasz, kivétel a Dergecsi-erdõ nyiladékainak egy része (kb. 1 km), amik eléggé gazosak, gondozatlanok. Már a Dergecs-pusztai földútról feltûnik a sümegi vár, hívogató, de még nagyon távoli. A Sümeg elõtti majd’ 4 km-es aszfaltos szakasz a forgalmas fõúton nagyon veszélyes: a padka bár nyírt, hosszú távon nehezen járható, az úttest széle viszont veszélyes a forgalom miatt. Saccra a 100km/h-s sebesség még szerénynek számított a hosszú egyenesben (szerintem csak mi mentünk ennél lassabban akkor ezen a fõúton). Persze, miket lassított a két nagy hátizsák!

Jó volt a megérkezés a szépen felújított sümegi állomásra.
 
lükepék Bejárás: 2006.04.22. Rögzítve: 2006.04.24 14:43:30
Hosszúpereszteg-Sárvár

Kora tavaszi kellemes idõjárás (sapka a napszúrás ellen), minimális susnya meg bozót, ergo kevés kullancs. Annál több kemény járófelület, ami az izmokra nincs jó hatással.

Hosszúpereszteg és Káld között egyértelmû az út, térkép alapján jól követhetõ, igaz, helyenként jó tájékozódási pontok (fasor 2 szántóföld között) hiányoznak.

Schergék már egy megváltással felérnek a néhány km nyílegyenes aszfalt után.
Gérce teljesen jól bevehetõ, innen azonban a kék jelzés nehezebben követhetõ, mint eddig. Alternatív útvonal lehet a sitkei szõlõk aljában menni az atlasz szerint is "embermagasságú gaz" helyett. A mûútról letérve a mezõ szélén menjetek, amúgy a jelzés is ott vezet, de sok cserje nõdögél. Jól észrevehetõ kocsiút megy be balra, még a jelzés is látható. Az erdõ szép árnyékos.
A szántó szélén haladó út mellett a térképen beígért kerítésbõl semmi nincs, de egy újabb elkerített rész állná utunkat, szerencsére ott kell jobbra bekanyarodni. Innen egyenesen visz az út a mûútig, itt balra kanyarodunk, és egyenesen besétálunk Sárvárra (keresztezõdésben is egyenesen). Fürdõ környékén nagy építkezések vannak, lényeg, hogy az új hotelt a fürdõvel összekötõ átjáróhíd alatt kell átbújni, és az épületek után jobbra be (egy kis ház kerítésén kivehetõ egy színehagyott jelzés). Innen már viszonylag jó a jelzés a vá.-ig.
 
asciimo Bejárás: 2004.08.27. Rögzítve: 2004.09.07 15:16:43
Sarvar-Gerce-Kald:
sok muut, a 84-es elkerulojen siman at lehet menni, csak a forgalomra kell figyelni. A Kozep-alle vegenel balra fordul a kek, egy hatalmas bozotharc kovetkezik, erdemes kimenni a szantofold szelere. Atkelve a Sitkei orszaguton, szinten bozotharc, itt is jo a szantofold szele, vagy teljesen egyenesen menni a folduton. Gercerol a kijovetel tiszta sor, erdeszhazaknal semmi gond nincs Kaldig.

Kald-HP:
Az atlasz altal irt ut egyre tavolabb kerul az erdo szeletol a sok csalan meg akac miatt, de sok elagazas nincs, az ut egyertelmu. Ahol kijutunk az erdobol, ott balra van egy magasles, abba az iranyba kell menni, jelzes sajnos nincs. A tomaji-erdoben sincs sok jelzes, es eleg sok a tarvagas.

HP-Sumeg:
Szajkig egyertelmu, onnan aztan jo sok derekszogu kanyar, rengeteg dagonya, es a Robur kornyeken hatalmas bozotharc, igaz csak 50 meteren. ellenkezo iranyban nehez a bejaratot megtalalni.
Az Oreg-erdobol kierve, nincsen jelzes egeszen az Otvos va-ra vivo aszfaltig. Tarvagas viszont van, es a tarvagas masodik fele villanyos keritessel korbe van keritve. a kek egyenesen megy, a keritesnel ki kell akasztani a drotokat, es at lehet menni.

Otvos utan a Dergecsi erdoben elerunk az atlasz altal is bozotosnak itelt mezore. Ennek 2 oldalan megy vegig a kek, nagy bozotharc aran. Ajanlom a mezo masik ket oldalat, ott jol jart ut visz, a tav ugyanannyi. A dergecspusztai leterest a muutrol figyelni kell, tenyleg csak a kanyar elott 20 meterrel kell befordulni, nem ott ahol a nagy fan a kek b betu festve van.
 
ktaxxyxx Bejárás: 2004.07.26. Rögzítve: 2004.07.28 17:51:14
Sümeg-Ötvös
A nyírespusztai letérõnél még jobbra jelzi letérni a kéket, de térkép alapján mentem tovább a mûúton. A Marcal-híd utáni dombtetõn jobbra térésnél 1 db jelzés van a bal oldali fán, utána 1 km-en át semmi. Kisvásárhely elõtt és után több jelzés is volt. A dergecspuszta felé vivõ földúton nem láttam jelet!
A Dergecsi-erdõbe a térkép szerinti helyen (elsõ jelentõsebb nyiladék) tér jobbra a jelzés. Ott rontottam el, ahol az MTSZ (szürke elejû Kemeneshát, Marcal-medence) térképe szerint a 2. nyiladékon balra tér az út. BALRA 300 m-en át SEMMI jelzés, így JOBBRA fordultam, ahol van még 2-3 jelzés felfestve, akár az 1994-es Cartographia (Keszthelyi-hg.) térképén, de a vasút déli oldalán élesen visszakanyarodó jelzésszakasz már hiányzik. (Nem kellemes kanyarban, vasúti töltésen túrázni ott ,ahol IC is jár!)
 
józsi.bácsi Bejárás: 2004.07.__. Rögzítve: 2004.07.12 09:24:09
Szajki tavak Ötvös között a dagonyák kerülgetésére számitsatok tartalék idõt, mert egynémelyiket csak jelentõs bozótharc árán lehet kikerülni, ami a menetidõt erõsen megnöveli. Vagy gumicsizma.
 
józsi.bácsi Bejárás: 2004.07.07. Rögzítve: 2004.07.12 09:22:28
Ötvös vasútállomás elõtt a térképek nincsenek a valósággal köszönõ viszonyban! A tarvágást ami 8 éves nem jelöli. Az út is nyilegyenes vonalvezetésû, nincs benne törés. A leírás szerint a tuskókon lévõ jelzéseket ne keresd. Elõszür nem értettem, hogy az irtás közepén lévõ magaslest egyáltalan miért nem jelzi a térkép, és miért nincs rajta jelzés? De a helyszinen megkaptam a magyarázatot! Ugyanis megkezdõdtek az irtás körülkerítésének elõkészítõ munkálatai! Hogy kapu, átjáró lesz e azt nem sikerült kideríteni, de... A közeljövõben Ötvös vasútállomás is meg fog szünni...
Dergécspusztánál van egy jobbra levezetõ szekérút. A jobb oldalon egy méretes tölgyfán kék B etû, meg egy stilizált pecsét. Ne térj rá erre az útra, menj meég a flaszteren kb.50 métert, és ott megtalálod a helyes utat, ami esõs idõ után is jól járható. Sümegen nagyon gyengék a jelzések!
 
Mrfuci Bejárás: 2004.05.15. Rögzítve: 2004.05.26 16:08:09
A Robur nekünk sem volt meg, de a dagonya ott volt, ahol kellett.
 
Zete Bejárás: 2004.04.14. Rögzítve: 2004.04.19 09:03:08
A Sümeg-HP távot csináltuk egy nap alatt. BP-rõl egynapos túrával bejárható, relatíve jó a közlekedés.

Megjegyzések:

Sümegrõl kifelé menet a 3,5 km-en van 4 db jelzés, meg sok-sok számozott fa az út mellett - inkább jeleket festettek volna...

A Marcal folyó táblát kapott ajándékul.

A túra útvonala Ötvösig a legunalmasabb OKT szakasz címéért komoly versenyben van. Eltévedni nem nagyon lehet, de más sincs.

Ötvös VÁ. nem semmi egy hely. Látszik, hogy ennek semmi köze a hasonló nevû faluhoz. Az épület rendben tartott, a környéke sem rossz. Valamikor nagy funkciója lehetett a helynek, különben miért építettek volna ide ekkora kitérõ sínpárt?

Innentõl jön az erdei szakasz Szajkig, illetve az elején kb. 2 km-en tarvágás van, ami több évesnek néz ki. De akkor az atlasz miért jelöl erdõt a helyén?

Az erdõben jól lehet navigálni a nyiladékokban - ha nem esik orra az ember a sárban.

A Roburt nem találtuk - elszállították volna?

A jelzett dagonyát sem tudtuk beazonosítani, de elõtte volt éppen elég másik, legalább akkorák.

Szajk elõtt a tavakkal párhuzamos szakasz nagyon elhanyagolt volt, mintha az ide eljövõk nem nagyon kirándulgatnának.

Esõs, sáros idõben óvatosan kell bánni ezzel a távval, a síkság ellenére, nem árt "menekülõútvonalat" is betervezni, ha kicsúszni látszanánk az idõbõl.
 
ktaxxyxx Bejárás: 2004.03.13. Rögzítve: 2004.03.16 17:41:55
Sárvár déli részén, a lakótelepnél, a Gyöngyös hídján átkelés után jobbra, a KRESZ-tanpálya felé kell menni (jelzés hiányos). A termálfürdõ déli végében fekvõ nyári, hagyásfás parkolótól egészen Sárvár-Hegyközségig 1 (azaz egy) db jelzést sikerült megpillantanunk, nagyjából a PEPSI elõtt.
Sárvártól keletre, a 84-es fõútnak új elkerülõ szakasza épül! Kiindulópontja a 84-es fõút sitkei elágazója (körforgalom lett), mellette áll a térkápen is jelzett URH-adó. Innen a kerülõút (a domb gerincével párhuzamosan) 340 fokra észak-északnyugatra tart, és az ostffyassszonyfai mûutat annak 0+950 - 1+000 km-szelvényei környékén metszi. Ahol a kék jelzés metszené az új utat, ott ma 5 méter mély rézsû tátong! Utolsó kék jelzés Sárvár felõl a Hegyközség végét jelzõ táblán van. Valószínûleg az út átadása után keresnek új nyomvonalat a kéknek. Addig szerintem célszerû az ostffyassszonyfai út csomópontjában keresztezni azt, és utána valahol jobbra fordulva megkeresni a kéket. (Nekünk erre már nem maradt idõnk!)
 
Tisztul_A_Visztula Bejárás: 2003.11.12. Rögzítve: 2003.11.13 10:59:34
Káld-Sümeg: Káldtól Hosszúperesztegen és a Szajki-tavakon át Ötvösig nehéz eltévedni. A szakasznak vannak unalmasabb részei, de a dagonya és kátyú kerülgetések izgalma mindenért kárpótol. Ötvös után elhagyva a megyehatár táblát, kb. 100-120 méterre elõször egy kisebb nyiladék van balra, ezt nélkülözzétek, majd egy újabb 40-50 méterre egy keréknyomos szekérút szintén balra. Ezt szeressétek. A következõ szakaszon halovány jelzések vannak, egy helyen pedig vigyázni kell: az atlasz szövegét követve egy irtás távolabbi végén jobbra kell fordulni, még akkor is, ha netán olyan régi jeleket látnátok, mely azt sugallnák, hogy szembõl jön a kék. A maradék szakasz Mihályfáig OK, sõt Kisvásárhelyig is. Utána már csak egy feltûnõ K jel van, de (világosban) ennek ellenére szinte lehetetlen eltévedni, hiszen Sümeg elég feltûnõ a maga kis várával.
 
Tisztul_A_Visztula Bejárás: 2003.11.01. Rögzítve: 2003.11.06 12:52:48
Szeleste - Káld részszakasz(kb. 47 km).


Szelestérõl indulva elgyönyörködtünk az idén megváltozott új Szeleste-Bögöt szakasz szépségében (javaslom a Cartographia kemenesháti-kemesaljai, idén megjelent térképét). Bögötön az ÁFÉSZ bolt zárva volt, viszont hamar rátaláltam a Tóth Gy. u. 1. számra (a boltos lakása), ahol megkaptam a pecsétem. Továbbindultunk Csénye felé, ahol leróttam tiszteletemet a szép játszótér elõtt, amelyre igazán büszke lehet Csénye. Csényeújmajoron is tetszett a kápolna, bár a korábban látott sok templom után már elég magas az ingerküszöböm.
Sárvárig unalmas és szeles töltés, viszont Sárváron az állomás utáni szakasz mindenért feledtetett: szép épületek, gyönyörû ligetes rész, magyar zászló a házon...
Gércéig haladva a sitkei kápolnában gyönyörködtünk. Megjegyzem, hogy Gércén majdnem bemásztam a polgármesteri hivatal kerítésén, hogy az udvaron lévõ pecséttel üssek egyet a füzetemre, de végül is eszembe jutott, hogy Gércén két pecsételõhely is van (ld pecsételõhelyek)
A két erdészháznál pecsételtem, majd jó 7 km aszfalt után már csak Káld felé kellett kanyarodnom, hogy ott pecséthez és kólához jussak.

 
Levcso Bejárás: 2003.10.__. Rögzítve: 2003.10.13 16:35:13
Halihó!

Õsszel készülök erre a szakaszra. Lenne egy kérdésem, ha tudnátok segíteni szívesen veszem a tippeket e-mailben is. Sümegrõl Sárvárra indulnék. Az általam birtokolt térképek csak Hosszúpersztegig terjedõ szakaszt fedik le. Hosszúpersztegtõl követhetõ a kék térképezés nélkül is? Van valami pont, ahol extra figyelni kell, vagy nevezetes elkavarós hely.

Elõre is köszi!
Levcso
 
vissza a listához

A szakaszhoz kapcsolódó helyek:

No.HelyUtolsó hozzászóláshozzászóló
9Sárvár2023-04-16 16:02:54Darko
10Gérce2023-04-16 16:05:34Darko
11Rózsáskerti erdészház2022-11-06 07:48:44Janka és Zoli
12Hidegkúti vadászház2022-11-06 07:49:05Janka és Zoli
13Káld2022-11-06 07:49:36Janka és Zoli
14Hosszúpereszteg2023-04-11 19:51:49Janka és Zoli
15Szajki erdészház2023-04-11 19:52:53Janka és Zoli
16Ötvös2023-04-11 19:54:48Janka és Zoli
17Kisvásárhely2022-09-15 20:32:47kaloz14
18Sümeg2023-12-07 23:30:33Darko