Túrabeszámolók


Bakonybél

nafeTúra éve: 20192019.07.20 08:42:09
Bakonybél 25

GPS-el mért távolság: 26,7 km, barometrikus magasságmérővel mért összesített szintemelkedés: 840 m.

Ezen a napon egyesületi túrára készültem Bakonybélből. Mire megérkeztem és leparkoltam a Füstinél, addigra kiderült, az egyesületből nem jön senki. Volt akit puruttya betegség, volt akit a várható eső, és volt akiket az autóhiány tartott vissza. Gyorsan megnéztem, van-e nálam elég pénz a nevezési díjra, illetve beleférek-e a 25-ös táv rajtidejébe. Mindkettő OK, így irány nevezni. Ez gyorsan megtörtént, de a készülődés elhúzódott egy kicsit, mert elkezdett esni az eső. Megfelelő beöltözés és gyors térképnézés után, elindultam.

Nem kicsit esett az eső, így el is gondolkodtam, nem kellene-e esetleg a biciklis Rain-Legs helyett komplett esőnadrágot venni. Végül helyesnek bizonyult a döntésem, hogy nem változtattam. Viszont hibának bizonyult, hogy a lassúbb egyesületi túrára készülve, nem hoztam egy váltás aláöltözet, és egy hosszúujjú pólót a Kőris-hegyi kaptató utánra. Szerencsére az útvonal nem a K+-on, hanem a Z+-on vezet Gerencepusztára, így nem kellett eltérnem a kiírás szerintiről. Esőben pláne nem szeretem útvonal. Itt viszont a túra legmeredekebb emelkedőjével kezdhettünk. Mindezt esővel nehezítve. Szerencsére itt még nem csúszott. Fölérve viszont kényelmes séta következett, hellyel-közzel felhőben. A levezető rész sem gond. Gerencepusztára leérve, meglepetésemre ellenőrző pont bója fogadott, pedig az igazolólapon nem szerepelt. Mint kiderült, csak frissítő pont volt.

Az eső szűnőben. Jöhetett a következő kimelegedés. Irány a piroson a Kőris-hegy. Itt azért helyenként csúszott egy kicsit az út, de nem ragadt. Szép komótosan ballagtam fölfelé. A Réz-bükki-út derekáig teljesen megszűnt az eső, sőt néha a nap is kikandikált a felhők közül. A biciklis esődzsekim most is bizonyított. Ha nem emeltem föl a karomat, egész komfortosan éreztem magam benne. Akkor viszont folyt vissza egy kis víz a könyökömhöz. Persze olyan membránanyag nem nagyon van, ami annyi párát ki tudna engedni, mint ami egy ilyen kaptatón keletkezik. Pláne, ha még közben esik az eső is. Az aszfaltút elérésekor megnéztem a térképet. Végig a műúton kell menni. Elég hamar fölértem. Eddigre 670 m szintet szedtem össze. A ponton Enikő várta a túrázókat, és igazította őket útba. A kilátó lábánál lepecsételtem az igazoló lapot. Szinte már olvashatatlanná vált az OKT bélyegző. Mindegy. Gyerünk tovább. Mivel nem tudtam ruhát cserélni, így a következő két kilométeren fáztam egy kicsit. A lefelé elég eseménytelen. Az idő javulásának köszönhetően felgöngyölhettem a Rain-Legs-t. Sajnos a lombos időszakban a Noszlopy-kunyhó romja már nem látható, így gond, ha valaki az alapján szeretne tájékozódni.

Leérve végre jobb murvás úton mehettem, majd átváltottam a visszafelé vezető aszfaltra. Ez egy kicsit monoton. Most azonban az időjárás gondoskodott róla, hogy ne legyen annyira az. A vadászház előtt elkezdett szemerkélni az eső, majd hirtelen rázendített. Épp csak volt elég időm újra leengedni a Rain-Legs-t. Kisszépalmapusztánál megpróbáltam egy fa alá behúzódni az eső elől, megnézni, mi az ellenőrző kérdés, illetve merre tovább. Eléggé megázott az igazolólapom. Az általam nem annyira kedvelt Barátok útján kell visszamenni Bakonybélbe. Az esőbeállóban álldogált valaki. Lehet, újabb frissítő pont, de nem mentem oda, csak intettem. A Barátok útján gyakran lógtak be faágak, amik a nyakamba szórták a vizet. Sajnos így volt a meredek lefelén is. Ennek megfelelően a szokottnál is jobban örültem az aszfaltút elérésének. Hátra volt még egy kisebb emelkedő és a végén az utolsó lejtő a faluban, s már be is értem a célba. Átvettem a kitűzőt és az emléklapot, ittam egy kávét, és elindultam hazafelé. A levest kihagytam, mivel az autót a tervezett egyesületi túra miatt távolabb hagytam, s nem engedhettem meg magamnak, hogy rám hűljön a ruha, mert ilyen miatt már fáztam meg nagyon.

Az esős időjárás ellenére is jó kis túra volt.

A túra ár/szolgáltatás aránya kiváló. 1200 Ft-ért színes térképes itineres igazoló lapot, emléklapot és kitűzőt kaptunk. A rajtnál Sport szelet, Gerencepusztánál és a Kőris-hegyen és esetleg Kisszépalmapusztánál kétféle ásványvíz, a célban pedig leves volt az ellátmány.