Az első része megegyezik a „Zimný Prechod Ćiernou skalou“ túráéval. Mivel ott már jártam, a jelen túrát viszont nem tudom teljesíteni 10 óra alatt, inkább csatlakozom ehhez a túrához. A hajnali vonat helyett, csak a későbbivel célszerű indulnom. Pozsonyban és Zohor-on átszállva Széleskút (Sološnica) a rajtolásom helye 9.35 ó és 207 m tszf. magasból. Más túrázók is leszállnak a vonatról és még többen vannak a hegyre igyekvők, a leelőzöttek számából ítélve. A Záruby (Burián-hegy) és a Vysoká csúcs (Ördög-hegy) után a Vápenná 753 m-es (a Kis-Kárpátok harmadik legmagasabb) ormát célzom meg, ami a 4,5 Km-es távolságával és átlagos 12 %-os emelkedőjével igencsak tekintélyt parancsoló csúcs. A természet nem számtanozik alapon, sík tereppel indít, de a falu végére emelkedőbe vált. A falu fölötti rétről, már remek kilátás nyílik a Záhorská-alföldre. Két pad és a Szűz Mária szobra a hely néma szemtanúi. Még lesz egy lejtős rész, de a további úton a csúcshoz közeledve nő az emelkedési szög és a végén van a csattanó. 2-3 méteres emelkedésen se mélyedés, fű, fatörzs, csak a földes talaj. A kilátót megtekintve a P jelzésen megyek Uhliská nyergéig. Erre az út egyszemélyes, sziklarepedésekkel tarkított és a fák csenevész ágai a szememet veszélyeztetik a pihenőig. Néhány pad csábít pihenésre, de folytatom az erdei utam. Lenézve egy páros halad tőlem jobbra fordulva a jelzésen. A nyeregben lévő Mária szobornál fordultak el. Ugyanezt a szobrot már láttam ma, csak nem kísért?! Újabb pihenőnél, nagy csoport ebédszünetet tart. Jobbra mutat a jel és fölötte az írás „choďte vľavo“, az az „Balra menj!“. A patakon átjutva veszem a felirat hasznát. Sklená huta a 2.EP.-nál találkozom a párral, mint kiderül magyarok. A túrán lévő turistaboly is kezdett utolérni. Szlovák sráccal beszélgetve érünk áttört kerítéshez. Állítólag átmenve rajta, szép rétre érnénk. Ő ment oda, én a kerítés mellett mentem tovább. A kerítés 2,2 m magas, 3-4 mm-es drótból készült elefánt, vagy őslények ellen. Némi idő elteltével újra a sráccal beszélgetve derült ki, az ültetvényről szedett jó ízű almákat fogyasztott. Ááá !! Kibújt a szög a zsákból ! Legközelebb erre vetődve, én is megnézem azt a „szép rétet“ !! ☺ Még egy emelkedő az utolsó akadály – tájékoztatott engem és elváltunk. Taricove skaly rövid, kellemetlen csúcs, magasba lépkedve lehet feljutni rá. Utána nyugodt terep következik, ezért a kezembe mákoskalács, meg víz kerül. Egyik a dopping, a másik meg annak lecsúsztatására szolgál. Hubalovánál a kerítésen kétszárnyas kapu kinyitásával lehetne bejutni. A jelzőtáblához közelítve köszön rám a páros. Innentől, se a párost, se a kerítést nem látom újra. A Ćermák-réten gyermekzsivaly, szüleik beszéde és a 3.EP. fogad. A S jelen épületek közé kerülök, meg valamilyen pályát is mellőzök (nagy volt körülötte a tömeg). Zochova chata után világoskék trikós, KST emblémás férfival kerülgetjük egymást. Megállt az út melletti dekorált fatörzsek fényképezésére (smile, angyalka, meg hasonlók). Harmonia nevezetű részt elhagyva nem láttam kiírva a Célt. A P jelzés végéig mentem Modorra, ahol buszra szállva lepődök meg a sok túrázó láttán. Mint kiderült egyazon túrán jártunk.
Az első EP. maga a Rajt, a Cél meg az út mellett álló Reštaurácia Bowlingban, a buszmegállónál található (előtte mentem el). Bazin (Pezinok) állomásán száll le a túratársak többsége. Nem lehet eltéveszteni, mert a busz tiszteletkört tesz a vágányok mellett és az állomás bejárata előtt áll meg.
|
