Túrabeszámolók


Lókúti túrák / Lókút Trail

CrusaderTúra éve: 20172017.07.28 16:59:42

 Lókúti 40


 


A kiírás és a korábbi túrabeszámolók alapján teljesen egyértelmű volt, hogy térkép és gps nélkül felelőtlenség lenne nekivágni a túrának… így vittem magammal mind a kettőt.


A rajt kisebb nehézségek árán meglett, mivel előneveztem (egyedüliként) a rajtoltatás gyorsan ment. Az ititner egyszerű, fekete-fehér, javasolt útvonallal, felsorolva az ellenőrző pontokat, ahol szelfikkel kell igazolni az áthaladást.


Rövid szöszmötölés az autóban és indulás. Hárman indulunk, de gyorsan el is válunk egymástól, ők jobbra, én balra látom az egyszerűbb utat az első ellenőrző pont felé. A lókúttól délre fekvő mezőt keresztben átvágva könnyen megvan a szekérút, ami kanyarogva, majd erősen emelkedve nekiindul a Papod csúcsának. Erős az emelkedő, egyre ritkább a levegő is, mert kapkodom rendesen, mire elérem a P sáv jelzést, ahol jobbra fordulva pár száz méter után meg is van a kilátó. Geoláda keresés, szelfi, kilátó mászás és indulok is tovább. Meleg van.


A következő részt egyszerűnek látom, szinte végig a piroson, nem lehet gond. Volt. Hárskútra beérve egy kék kútnál magamhoz veszem az összes lehetséges vizet, sokáig erre nem lesz lehetőségem. Taposom a műutat, majd a murvást és néha-néha elbizonytalanodok, a jelzések és a térkép nem nagyon akar egyezni, majd a jelzések annyira megritkulnak, hogy elő kell vennem a gps-t, hogy a kereszteződésekben ne menjek rossz irányba. Ha kicsit lassabban és sok pontosítással, de meglett a 2. ellenőrző pont a Középső-Hajagon lévő elhagyott rádió állomás. Itt is egy díjnyertes szelfi, út kiválasztása a 3. ponthoz és menet. Kicsit lefelé egyszerűbb és a korábban felfelé bejárt utat használva magabiztosabb is vagyok. Szembe találkozok a reggeli túratársakkal, mint kiderült kicsit elkavartak és lassította őket a susnyás, ahol én megállás nélkül áttörtem magam.


Az Augusztin tanya gyorsan meglett, a Középső-Hajag felé elmentem mellette. Itt döntöttem úgy a fénykép elkészítése után, hogy bekenem a lábam, a talpélemet továbbra is gyötri a cipő. Gyors kaja, ivászat és utolér egy túratárs, akivel utána a célig együtt talpalunk.


Egyeztetjük a terveket, a következő pontig nem bonyolult, kettő út közül is választhatunk, mi a S sáv mellett tesszük le a voksunkat. Végig beszélgetjük az utat, mint kiderül kollégák voltunk, de ő már elpályázott. A 4. ellenőrző pont, a bakonybéli Szent-kút könnyen meglett, ideje is volt, erősen fogyóban volt a víz. Pótlás, kaja, rövid pihenő, sajnálkozás a kánikula miatt és már a P +-en vagyunk, ami elvisz minket a következő pontra.


Ez a rész egy kicsit unalmas volt, ha egyedül megyek szerintem belassultam volna, de ketten azért egyszerűbb, jó tempóval, hullámvasutazás után meg is lett a Zoltay-forrás. Szépen rendben tartott, a Fűzfői Természetbarát Egyesület által foglalva. Friss, hideg vizet ad, nem is hagytuk ki.


A következő ellenőrző pont, az erdőből kiérve szemmel látható, de sokkal lassabban értünk oda a Z sávot és egy mezőgazdasági utat használva, mint az jól esett volna. Az út egyhangú volt és a meleg se sokat segített. Az Akli major, mint 6. ellenőrző pont azért csak meglett. Itt döntöttünk úgy, hogy nem a rövidebb, de a kis-Kőris hegy megmászásával járó utat választjuk, hanem kicsit kerülünk, és szintben haladva megyünk el a célig.


Kb. 4 km után eljött az a pillanat is, hogy a túra szervezőjét a reggeli búcsú után újra lássuk. Az első dolgom az volt, hogy levegyem a cipőt, jól esett megszabadulni tőle. Megkaptuk a túra teljesítéséért járó kitűzőt, egy tányér gulyást, amiből én gyorsan repetáztam is, nagyon jól esett, finom volt. Benyakaltam még jó pár pohár bodza szörpöt, összeszedelőzködtem, és ha kicsit robotosan is, de hazaindultam.


A túra kifejezetten jó. Előnevezéssel komoly kedvezményt kaptam. A kiírás korrektül tájékoztatott, hogy tájékozódásra kell készülni, így ez sem lehetett meglepetés. Szép helyeken jártam, megérte végig gyalogolni. Köszönöm a szervezést.