szia emberek,a velencei harmincötös..
A túra Pákozdról indul,autóval közelítek,szakállas arc társaságában,aki a rádiót támogatja a Bródy uccában..a főtéren parkolunk,itt a centruma a bevásárlásnak és a fogyasztásnak a település vonatkozásában.A rajthelyként jelölt étterem hátsó udvara a túrázóké,szorgalmasan és pergősen neveznek és rugaszkodnak el túratársak,miután kifizetik az itiner előállítási költségeit,és ehhez is kedvezmények társíthatók,szóval nem dönt romlásba anyagilag,viszont ennek megfelelően szűkszavú,csupán egy remek térkép van hozzá,ami elegendő is.Kocsmát ejtünk útba,társam ugyanis sörrel működik,amit unicummal hígítunk,és a felkelt nap már kint talál bennünket a prérin,ahol kerített részeken vezet a zöld jel,Anikó forrás felé,amit egyik politikusunk felesége után neveztek el,de nem plebejusi alázattól indíttatva,hanem a vízhozama miatt.Két idősebb arc felügyeli lépteinket,és pecsétel ide-oda,és útbaigazít,ámbár szelíden himbálódzó szalagok jelölnek irányt a virágzó vadrózsabokrok közepette.A kis fölfelé után szelíden hintázunk a bokrok között le és föl,nyárelő van,még virágözön,de reggeli hőmérséklettel,ami magasnak is nyilvánítható egyeseknek,akiknek nincsenek szaharai beduinok a felmenőik közepette.Sebaj,várhatólag a helyzet súlyosbodhat,és fog is,mint a rendszerváltás után anno.Meg tulajdonképpen lehet okolni a másik ivar jeles képviselőit,akik női mivoltukat le nem vetkőzve – tehát maflán,szakszerűtlenül és csak érzelmi alapokon döntve – cipelik a férjüket és egyes társadalmakat a városi életforma felé,ahol a fa és víz ellenség,és csak a kozmetikum és az üvegbeton elviselhető folyamatosan huszonnyolc fok hőmérsékleten.Az élet mobiltelefon és autó nélkül ma már nem viselhető el,és sajnos ezek elérhetők,kerül,amibe kerül,pusztuljon a természet,nekem van hatvan évem,addig tartson ki,,és ilyennek nevelődik az utánpótlás,a jelenleg politikai irányító szerepet bitorló takonypócok,és gazsulál nekik a vén szenilis nyugger,akik egyik része nemecseket alakíthatná,főként,aki nem lett elnök,vagy az lett,a parlamenté..de a pályán futkosók még nem rázódtak össze csapattá,mert mindig kiáll valaki..lehet itt rendet tenni?valaki megkérdezte ezt ’56-ban az akkori felkent miniszterelnöktől is..utána lépett a világ színpadára a hős Köztársaság téri rohamosztag,és mindenki megdicsőült azóta,aki akkor gonosz,aljas,vagy csak egyszerűen buta volt,de nagyon..ezekből még miniszterelnököt is sikerült nyerni,szerencsére az élet lerendezte idejében,azóta azonban elfordult a jó atya tekintete másfelé..Persze,ez most túra és nem eszmefutó,gyaloglok mélán kék és sárga virágokon,zöld fűben,néha megfut valaki bennünket,de nem tömegtúra,vagyis még nem az.Hajnali kilenc óra van,a második forrásnál hozott vízből kínál a pecsételős,jólesik,és megyünk Nadap felé,ahol kerítés,ábécé és kocsma is van,utóbbi zárva.Sör kerül túratársamba,aki ettől kap szárnyakat,a szintezési jegytől a Bence tetejéig – ahol kilátó készül – húz,alig tudok néhány tobozgyűjtővel szót váltani,csak a legszükségesebbeket tudom meg,hogy ki és mennyit visz el a fenyő alól,mi célból,hova,és mindenkit vár üzletébe,a temetőnél..A hegyen már rendesen sütikézik a napocska,mosolyog,mint amerikai milliárdos a magyar miniszterelnökre,ezért hamar megkeressük a pontot,ahol szintén már csődbement és bezárt padok mellett parkol a pecsétőr..ez igen,ez magyaros,jól teljesítünk,csak a vállalkozó nem élt meg eléggé..hogy adót is tudott volna fizetni,meg az asszonyt eltartani,ahhoz Brüsszelnek többet kellett volna tolni.Apropos,úgy hírlik,valamikor a támogatásként kapott összeg húsz százaléka volt a kijáró arcé,jelenleg ennyi a vállalkozóé..ugye,ez nem igaz?csak aljas rágalom a becsületesen lopkodó állampolgár ellen..Nade Velence után visszafordulunk,annyira,hogy fölfelé,de nagyon,és a távoli Pandúr kavicsot keressük..reggel közelebb voltunk hozzá,de most cifrázzuk,még a Zsuzsi presszó,sörészetileg,de én már csak kólázok,mert a belügy nem tréfál,szondázásilag nem lehet bennem semmi,ami maligános.Aláfexem az utcai kútnak,mert csak,és persze dél is lehet nemsoká,hűtöm magamat,mert a fölfelé tart és van,a kövekig,ahol van ilyen-olyan,de stabilan áll és nem billeg,mikor nekidőlök izzadásból kifolyólag.Pontőr,gyerekek,Balaton csoki,és megyünk az utolsó pontra,ami az első volt..zöld a jel,horgásztó és Éva,aki társam eltévedésből kifolyólag,a rádiós pedig hűsöl kocsmailag,tölti az akkumulátorait..a cél,kitűzővel és virslivel,az étterem nem nyitva,persze,csak nem fog pár rongyos túrázóra számolni..nemzeti dohánybolt és cuki fagyival,az van,az is több a semminél..
Remek túra volt,remek idővel,remek társaságban..köszönjük az Albának..taláxunk még… |
