|
|
Az 50 km -es táv tapasztalatai alapján ez egy jól szervezett alföldi túra, ennek előnyeivel és hátrányaival. Szintekre nemigen kell számolni, annál több nyílt terepre (bár ezeken lehetett megfigyelni a legtöbb állatot, sok őzet és mezei nyulat láttunk). Szerintem kb. 8 km az aszfalt, a többi földút, a legrosszabb az 5. ellenőrzőpont utáni magas füves, gazos szakasz volt. Az idő szerencsére nem volt túl napos (pont a legmelegebb időszakban volt pár óráig több-kevesebb csapadék). Melegebb időben kemény lehet, főleg mert a most könnyen járható homokos részek is nagyobb kihívást rejthetnek., A szalagozások a leírásokkal együtt teljesen rendben voltak (a hivatkozott turistajelzések az Alföldi Kék kivételével viszont nagyon szórványosak), eltévedni egyszer sem sikerült, legfeljebb a sárga szalagot vettük néha kicsit nehezen észre a zöld háttérben. A szervezők (pontőrök) kedvesek, tájékozottak. Minden ellenőrzőponton volt ivási lehetőség, Ezenkívül lehetett enni még csokoládét, almát, barackot és diót is és a végén különböző feltétes kenyereket is. A számomra érdekesebb látnivalók: a Vörös Mocsár (a látvány mellett tetszett a nevéhez méltón süppedékes, ingó talaj), a Hajós előtti árnyas csatornapart (csak 40 és 50 km), a Császártöltési halastavak, az utolsó szakaszon Középcsala elhagyatott házai és az árvalányhajas fenyves (csak 50 km). Összességében jól éreztük magunkat, köszönjük a lelkes szervezőknek, hogy ezt a kevéssé ismert tájat ilyen sok odafigyeléssel mutatták be. |
| |
