Kék Balaton (Extrém) 100
(104,9 km, 2413 m)
2016.07.16-17.
Már régóta készültem túratársakkal együtt, hogy egy ragyogó időben lenyomott túra után a badacsonyi strandon pihenjük ki vasárnap a túra fáradságát. Végül úgy alakult, hogy a túra szinte teljes szakaszán kaptunk vizet fentről, így okafogyottá vált a strandolás. :)
Pénteken egy túratárssal Péten az iskolában aludtunk, majd szombaton fél 8 körül immár négyen indultunk neki az egyre jobban eső égi áldással nyakunkban.Pár km-rel később már át is ázott a felsőruházatom, szerencsémre a cipőm viszont a végéig kitartott. A társaknak már ilyen szerencse nem jutott, ők szinte csontig áztak.
Királyszentistván körül már a viharos széllel is meg kellett küzdeni, az eső mintha kis jégdarabok formájában csapódott volna az arcunkban. Mielőtt Litérre értünk, az eső már ömlött, így menekültünk be egy kocsmába. Itt két túratársunk kiszállt, ekkor én se voltam biztos, hogy Füred után folytatom-e.
Ketten bandukoltunk tovább az esőben, Vörösberény fölött már patakban folyt a víz lefelé az ösvényen, így az aszfalt áldás volt ezután. :)
Balatonfüredig folyamatos fel-le következett. Ekkor már egy vastag esőköpenyben nyomtam, ami az esőt nem engedte be egy percre sem, max az izzadságot éreztem belülről. Alsóörsön jól esett a fröccs és a zsíros kenyér, az eső is kezdett egy kicsit alábbhagyni. Csopaknál aztán sajnos megint rátett.
Jó pár száz méter szinttel a hátunk mögött begurultunk Füredre, ekkor egy pesti túratárssal együtt hárman voltunk. Itt viszont a túratársamnak ki kellett szállni bokasérülés miatt, így a pesti túrázóval ketten indultunk neki a fennmaradó 56 km-nek, akivel aztán végigmentem.
A füredi dinnyézés, kalóriabevitel és száraz ruhára váltás után az erő szinte maxra emelkedett nálam, így a következő jó pár km gyorsan lement. A Gellára felfelé menet sötétedett ránk, Zádorváron háromnegyed 11-kor voltunk. Közben egy salgótarjáni túratárs is becsatlakozott. Időnként megállt hosszabban pihenni, de mindig utolért minket.
Az igazi holtpont Halomhegynél ért el minket, amikor közölte a pontőr, hogy még 5,2 km Szentantalfa. Egy világ omlott össze bennem. De nem volt mit tenni, zombimódot bekapcsoltuk és mentünk. Az eső ismét ömlött, egy órán át szakadó esőben gyalogoltunk. Végre negyed 3-kor elértük a szentantalfai pontot, ahol fedett hely fogadott minket. Ez volt a legjobb dolog, ami megtörténhetett. Itt paprikáskrupli, kenyér, forralt bor, sütemény és sebnyalogatás volt a menü.
Fél 4 körül indultunk el újból a pesti túratárssal. Relatíve hamar a Hegyestűn voltunk, időközben pedig kivilágosodott. Aszfaltos rész, majd dagonyás erdei út következett és rátértünk a Kővágóörsre vezető aszfaltra. Innen már csak 19 km volt a célig, de ez is soknak tűnt már ekkor. Kővágóörsről Kékkútra szintén aszfalton vezetett az út, majd egy földúton elértük a Salföldi Majort. Itt csipegettünk egy keveset (sonka, kolbász is volt a kínálatban) és 7.45 körül tovább is álltunk.
Az utolsó próba most jött, az Örsi-hegy megmászása. Jó húsz perces emelkedő, ez már jó lassan ment, de csak el kezdtünk gurulni lefelé. Innen 7 km volt hátra, itt én előreszaladtam, mert nekem a busz hamarabb ment és sört is akartam már inni. :)
Így ezt a részt félig-meddig futottam, Badacsonytomajon pedig két sört vételeztem a célra tartogatva. Még 3 km aszfalt volt előttem, de már éreztem a győzelem ízét. 9.45-kor futottam be a badacsonyi mólónál lévő célsátorba. Itt letelepedtem, elfogyasztottam a sört, összepakoltam, beszélgettem, közben a túratárs is befutott. Mindenki gratulált mindenkinek, tudtuk, hogy ez nem átlagos 100 km-es túra volt...
Hát, így utólag csak röhögök magamon, hogyan lehettem ilyen vadmarha, hogy végigmentem ilyen időben. A táj gyönyörű, a szervezés számomra nagyon jó volt. Bár jobban örültem volna egy jó kis 30 foknak, hisz a Balaton mégiscsak akkor szép nyáron. Így kissé melankolikus volt, de örülök, hogy résztvettem a túrán. Az biztos, hogy jövőre, ha jó idő lesz, újból elindulok. Kiváncsi vagyok a túrára, milyen jó időben teljesíteni. Vélhetően nem érnék be hamarabb a sok kocsma miatt. :)
Köszönet a szervezőknek és gratulálok minden teljesítőnek, hogy ilyen extrém időben is képes volt végigmenni a túrán! |
