Túrabeszámolók


Mecsek 50/30/15

riczmannTúra éve: 20162016.04.24 17:44:38

Reggel 7-kor indultam. Pénteken még kevés esővel délelőttre, délutánra pedig heves záporokkal, állandó felhős éggel riogattak az időjósok. Ehhez képest felhő nagyobb számban délután 4 felé kezdett megjelenni, de eső végül nem lett belőle.


Nagyon szép helyeken mentünk. Az első ellenőrző ponthoz való szalagos leágazást többed magammal eltévesztettük, és Püspökszentlászló közepéről fordultunk vissza, de aztán végül megtaláltunk a szalagot. Az első ellenőrző pontunk a Mária-kápolna volt (5,2 km + eltévedés; 210 szint; szőlőcukor). Sajnáltam az a negyedórás kitérőt, ami az eltévedéssel járt, de sebaly, mert már közelebb volt így is a cél, és még nagyon sok idő volt hátra.


Aztán következett a Zengő megmászása a második ellenőrző ponttal (2 km; 226 szint; Balaton-szelet), egy elég meredek kaptatón. Remélem, hogy egyszer majd felújítják a kilátót, és mindenki majd élvezheti biztonságban a panorámáját.


Majd jött a túra legpihentetőbb szakasza, szinte csak síkban mentünk. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen is létezhet a Mecsekben. A sárgán lejutottunk Pécsváradra, majd a kék plusszon pedig beértünk Zengővárkonyba a 3. ellenőrző ponthoz (6,6 km; 10 szint; édes és sós süti).


Aztán következett a Réka-völgyön keresztül a 4. ellenőrző pont a Skóciai Szent Margit keresztnél (8,6 km; 224 szint; víz, pezsgőtableta). Itt tartottam egy rövid negyedórás szünetet, hogy megtöltsem a hasam némi szendviccsel.


Ezután felkapaszkodtam Réka-várhoz, majd az Óbányai Belátó-kilátóból gyönyörködtem Óbánya látványában. Aztán egy gyors leereszkedés után, az utamat a kék jelzésen folytatva Óbánya völgy csodáit élveztem. Elég lassan haladtam, mert még soha nem jártam ebben a völgyben, és minden érdekessége megragadta a figyelmemet. Aztán Kisújbányán keresztül megérkeztem egy pécsi sráccal együtt, aki először vett részt 50-es túrán a Pásztor-forráshoz (8,9 km; 360 szint; szörp és víz).


Innen a piros jelzésen indultam tovább, többen is velem szemben jöttek, mert a másik irányból közelítették meg a forrást. Egy gyors etap után elértem a Vörösfenyő kulcsosházat, ahol már vártak minket finom vajas, zsíros, lekváros kenyérrel, teával, szörppel, vízzel (4,1 km; 151 szint).


Innentől már nagyon éreztem a talpamat, de majd csak a sárga négyzet után, amikor a piros jelzésre rátértem Máré-vára felé, akkor éreztem, hogy féllábon kellene továbbugrálnom, hogy a talpamon lévő vízhólyag ne fájjon. Aztán a piros után egy fújtatós sárga kereszt emelkedő következett. Aztán a zöld jelzésen tovább, és aztán egy nagyon meredek lejtő következett, és végül elértem a Barna-kő ellenőrző pontot (8,3 km; 219 szint; alma).


És ha már le kellett jönni a zöldön, akkor ezután fel is kellett menni az út túloldalán megint csak a zöldön. Megint egy kis tüdőköpködés után felértem, de ezután már könnyebb rész következett és elértem a zobákpusztai célt (5,6 km; 173 szint), ahol sajnos már elfogyott a babgulyás mire odaértem, de sebaj, mert egy kis zsiros kenyér és tea is jól esett a célban.


Minden remek volt, köszönet a szervezőknek a remek túráért.