MAGASHEGY 2015.
Az újjáéledõ Szanticska meglátogatása vagy a hajdani csereháti kéktúránk emlékei motiváltak abban, hogy programunkba vegyük a 2014. évi Magashegy teljesítménytúrát, már nem tudom. A túra után kellemes élményekkel, lelkes rendezõk megismerésével lettünk gazdagabbak. Voksainkkal ennek hangot adtunk a 2014. év Legjobb hazai teljesítménytúrája szavazásakor. A TTT éves közgyûlésén, a szokásos évértékelõn néhány túratárssal meg is fogalmaztuk, hogy viszonylag gyorsan felért a csúcsra a Felsõvadászi Diáksport Egyesület, rászolgáltak az elismerõ címre.
A beígért õszi monszunesõk ellenére nem is dilemmáztunk azon túrázzunk - e, ha igen melyik túrát válasszuk 09. 26-án. Lakóhelyünk és Felsõvadász közötti cc.170 km-en hol esõben, hol szárazon autóztunk a rajthely felé. Miskolc után vékonyodtak a felhõk, száraz úton érkeztünk meg. A rendezõktõl - akik gondterhelten figyelték a radarképet - megtudtuk, hogy az elõzõ napokban sok volt az esõ, errõl a közeli települések útjain látható több kilométernyi iszapos átfolyás is tanúskodott. Érkezésünk elõtt bõ órával már indulhattak az elsõ résztvevõk. Útvonalleírásunk átvételekor meglepõdtem alacsony rajtszámaink láttán, a nem éppen rózsás kilátások ellenére több résztvevõt vártam.
A meteorológiai ígéretek, várakozások gyorsan beigazolódtak. 15 - 20 percnyi gyaloglásunk után megnyíltak az ég csatornái, elõkerültek esõkabátjaink. A térség fölött elterülõ felhõzet jellege és nagy kiterjedése egyértelmûsítette, hogy néhány percnyi különbséggel minden túrarésztvevõ részese lett az égi áldásnak. Az elõzõ napokban az átlagostól jóval több lehullott esõtõl átázott föld több csapadékot felvenni, raktározni már nem tudott, pillanatok alatt kisebb tavakká nõttek az útmenti pocsolyák, csermellyé híztak a keréknyomokban folyton folydogáló vízfolyások. Esõszünetünk jószerivel az ellenõrzõpontoknál, a templomok bejáratánál található elõtetõk alatt, vagy a templomokban volt. Sokadszor beigazolódni láttam, nem kell feltétlenül a Meteórákig utaznunk, ha szépen megmunkált oltárképeket akarunk látni. Külön köszönet, hogy erre is figyelnek a rendezõk ! Az elmúlt évben Szanticska környékén segítette a résztvevõk útbaigazítását - merre lesz kisebb a sár a Magashegy alatt - az a rendezõ, aki most Irota környékén segítette tájékozódásunkat, bíztatott bennünket a zuhogó esõben széles mosolyával. Túránk során a résztvevõk 70% - val találkoztunk, az ideálisnak nem mondható túraidõ ellenére elcsüggedt túrázót nem láttunk. Valószínûsíthetõ, hogy mindenki látta a meteorológiai elõrejelzést, felkészült az esõre, sárra, ezekbõl nem is volt hiány.
Többször megfogalmaztam már, hogy fõleg vidéki régiókban egyre több olyan nívós rendezéssel találkozhatunk, amelyek megérdemelnék a nagyobb érdeklõdést, a jóval több résztvevõt. Felsõvadász az alacsony részvétel és a rossz idõ ellenére ismét bizonyította felkészültségét. Nyilvánvaló, hogy az elõre is látható körülmények számlájára is írható a mindössze 36 fõ induló, teljesítõ. Közel ilyen létszámmmal volt a helyszíneken a rendezõi csapat. Népszerû, sok - sok éve kiérdemelt köztiszteletnek örvendõ rendezõvel beszélgettem néhány éve egy túrarendezése alkalmával, ahol és akkor mindössze 70 túrázó kereste fel a rajthelyet, járta végig a választható távok valamelyikét. Mint mondta, megtanulták már kezelni a részvételi bizonytalanságot. Minden esetben a maximumot próbálják magukból kihozni, akár 70, akár 370 indulójuk van. A jelek szerint Felsõvadászon sem gondolják ezt másként. Õk bíznak abban, hogy egyre gyorsabban és minél messzebbre elvisszük jó hírét túrarendezéseiknek, mi bízhatunk abban, hogy hosszú évekig túrázhatunk az általuk kijelölt útvonalakon, ismerkedhetünk meg szûkebb régiójukkal, szembesülhetünk családias vendégszeretetükkel.
Gratulálunk minden résztvevõnek a kitartásért, teljesítésért, köszönet a Felsõvadászi Diáksport Egyesületnek és támogatóinak a kiemelkedõ rendezésésért. |
