Gyapjaszsák éjszakai midi táv
GPS-el mért távolság 20,3 km, barometrikus magasságmérõvel mért összesített szintemelkedés 535 m. Mivel nincs kötött útvonal ezért ez minden túrázónál más. Én ennyit mentem.
A Velence kerékpáros tt-rõl jövet, Sukoró elõtt, egy árnyékos földúton megálltam két órát szundítani. A rajthelyen leparkoltam, vacsoraként megettem egy túros buktát, s mentem benevezni. Elõzetes információm nem volt a túráról, nem tudtam turistajelzések mellett lesznek-e az ellenõrzõ pontok. Kiderült, a négy nehéz pont elég messze van tõlük, s út sem vezet hozzájuk. Mivel az Olajos körút óta nem gyalogtúráztam, ráadásul megest új talpbetét volt a bakancsomban, ezért csak a midi (20 km-es) távot választottam.
A pontok megkeresésének sorrendje szabadon választott. Nyugat felé indított kör mellett döntöttem. Második kísérletre, még világosban meg lett a Gádé-hegy. A Csúcsos-hegy könnyû pont, hiszen régebbi tt-ken gyakran volt ellenõrzõ pont, ezért tudtam, hogy jutok oda. Mondjuk, a jó meredek kaptatón, a vadrózsa- és szeder- bokrok megszabtak egy kissé. Úgy döntöttem, begyûjtöm a három, egymáshoz közeli pontot. Kicsit éreztem a talpamat, ráadásul olyan helyen, ahol nem szoktam. Végül nem lett semmi baj, így már jó lesz a bakancs. Kicsit hosszú az út a Pandúr-kõig, s csak egy csapattal találkoztam. A visszaút a Bodza-völgyig elég monoton így éjszaka. Ráadásul a völgy elõtt, 5 begyûjtött ponttal a hátam mögött, már 13 km-nél tartottam. Úgy véltem, lesz vagy 25 km a táv, mire begyûjtöm a 10 pontot. Ezen a részen, végre több túrázóval találkoztam. A völgybõl kikaptattam a Pákozdvár felé, s ha már ott voltam, jelzetlen úton mentem az Angelika-forrási elágazásig. Hopp, kellõ nagyítás mellett, megjelent a GPS-en a Sor-hegy. Újratervezés. Megkeresem a sor-hegyi pontot, s akkor nem kell lemennem Nadapra. A P+-ról közelítettem meg. Ahogy a Pákozdvárnál mondta egy másik csoport, a nyugati irányból elég nehéz a pont megközelítése. Tényleg. Még a vadcsapások is elkanyarodtak elõtte, s csak némi bozótharc után találtam meg.
A pirosra valamivel könnyebben jutottam ki. Fölzavartam két szarvast is. Csak a szempárokat láttam a lámpafényben, ahogy elrobogtak. A pirosról jelzetlen ösvényen kaptattam föl a Likas-kõhöz. Felírtam a jelszámot, s átballagtam a Meleg-hegyre. Ott is leigazoltam, s már mentem is tovább. Ismét csak jelzetlen ösvényen jutottam vissza piros és sárga jelzésre. Eddigre egyértelmû lett, nem hogy 25 km nem lesz a táv, de jó, ha meg lesz a 20. Már csak a Gyapjaszsákot kellett megkeresnem, ami könnyû feladat. Elég hamar odaértem. Ott is felírtam a jelszámot, s nem maradt más hátra, mint besétálni a célba. Átvettem a kitûzõt és az oklevelet, beszélgettem egy kicsit, s elindultam hazafelé. A zsíros kenyeret kihagytam, mert egy nehéz feladat még hátra volt: haza vezetni Pápára. Hajnali kettõkor veszélyes lett volna, vezetés elõtt be zsíros deszkázni. Persze készültem hálózsákkal is, ha nagyon elálmosodnék. Megúsztam a haza utat.
Érdekes, jó kis túra, de a hosszú távra nem árt felkészülni, mivel mind a 15 pontot be kell gyûjteni. Helyenként szép a kilátás. A rövid (10 km-es) távot egészen kicsi gyerek is teljesítette, s hajnali fél kettõkor, még elég elevennek tûnt.
A túra ár/szolgáltatás aránya jó. 800/700 Ft-ért térképes igazoló lap, oklevél és kitûzõ járt. Saját térkép nem árt, de megoldható a kapott térképpel is! A Meleg-hegyen müzli szelet és ásványvíz, a célban pedig zsíros- és lekváros kenyér volt az ellátmány. |
