Túrabeszámolók


Téli Mátra

viovioTúra éve: 20072007.01.29 15:05:54
Üdv mindenkinek! Életemben elõször - de nem utoljára! - vettem részt teljesítménytúrán.
Mivel szeretünk kirándulni, túrázni, már régóta terveztük az asszonnyal, meg fiaimmal, hogy "kipróbáljuk magunkat". No, péntek este el is határoztam: ha 5-kor kelünk, kocsival kényelmesen odaérünk, még rajtidõben Mátrafüredre. Persze a
fiúknak már megszervezett hétvégi programjuk volt, úgyhogy õk most nem jöttek. De sebaj, mi "öregek" azért lelkesek maradtunk. A táv kiválasztásánál azért visszafogtuk magunkat - "csak" a 36 km-esre neveztünk - mivel családi túráink sem igen voltak ennél hosszabbak, no meg a kapaszkodót fel a Kékesre nem mertük bevállalni.
Utoljára 2-3 éve voltunk a Mátrában. A Lajosháza-Mátraszentimre útszakasz az egykori kisvasút vonalán a kedvencem, tavasszal és nyáron már többször kirándultunk rajta, de mivel télen még nem, így most kapóra jött a túrakiírás. Örömmel láttuk a turistaút mellett, hogy felújították Bagi Jóska fejfáját. A fénykép és az emlékezõ mondatok mintegy személyes ismerõssé teszik minden erre túrázó számára a néhai erdészt. Köszönet érte!
Mátraszentimrén szomorúan láttuk, a Vadvirág th. tovább pusztul, pedig még így is impozáns, szép épület. Az étkezde rész volt megnyitva a vándoroknak, itt kaptunk teát, és néhány bíztató jó szót, meg melegedhettünk és pihenhettünk is egy kicsit. Közben felidéztük, hogy 4 éve - vagy talán 5? - falunapon milyen finom babgulyást ettünk itt!
Innen Galyáig csak a Bögös-rétrõl fel a Piszkésre kaptató tünt elõre nehéznek, de a vártnál könnyebben küzdöttük le. Talán mert most nem volt olyan meleg mint nyáron!:)
Galyatetõ után gyönyörû volt a táj, pont jól jött a kis hóesés reggel, hogy valóban téli legyen a Téli Mátra.
A Vörösmarty th.-nál jól esett a meleg leves, jól jött a Mátraházára felvezetõ kapaszkodó elõtt. A túra végsõ szakasza azért volt nehéz, mert nagyon "besûrûsödtünk", nem tudtuk a saját tempónkat menni.
A lényeg: jól éreztük magunkat, köszönet a szervezõknek, a pontõröknek és minden közremûködõnek! Engem meglepett az indulók nagy száma. Igazán jó érzés volt látni, hogy ilyen sokan vagyunk természetet és túrázást kedvelõk!
Egy valami zavart: Sokan nem figyeltek arra, ha a mögöttük gyorsabban haladó utolérte õket, nem húzódtak kicsit sem az ösvény széle felé...