Túrabeszámolók


Mecseki Láthatatlanok nyomában

ThommybojTúra éve: 20132013.10.26 17:49:52

 Mecseki Láthatatlanok nyomában 28


Reggel korán érkeztem Komló-Zobákpusztára, de szépen lassan beért az egy Csepelre való 28 km-es túratárs. Én Dalma kutyával mentem, és kissé nehéz volt felrakni a Csepelre, mert amíg én nem voltam fent, le akart jönni. Így pórázra raktam és odaadtam a pórázt egy túratársnak és gyors felmásztam.


Ezután elindultunk a bõ fél órás útra. Remek élmény volt a Csepelen utazni. Mivel munkanap volt, ezért Komló belvárosában jó volt mindenkinek köszönni és integetni. Rengetegen vissza is integettek. Sok autós is visszaintegetett, esetleg egy-egy duda szóval fejezték ki tetszésüket. Azaz "lájkoltak" minket  . Az emelkedõn kissé lassan haladt a Csepel, de legalább akkor nem fáztunk. De a leejtõknél enyhén hideg lett a Csepel platóján, de megérte. Mindenki könnyedebb ruhába jött, mivel tudtuk késõbb nagyon meleg lesz és felesleges lenne végighordozni a túrán.


A kiindulópontra érkezve elhagytuk a Csepelt, és neki indultunk az elkövetkezõ 28 km-nek. Az elsõ 3 km-en rengeteg szintemelkedés volt. De erre is gondoltak a szervezõk, hiszen az elsõ kemény 3 km után máris volt egy ellenõrzõpont, ahol meleg teával, vízzel és kétféle nápolyival vártak minket. Utólag is köszönjük.

Ezek után egy hosszabb szakasz következett kisebb emelkedõkkel és egy köztes pecsételõ állomással. 



Túránkat folytatva ismét egy emelkedõsebb szakasz jött, melynek végén a következõ ellenõrzõponton friss hideg vízzel és almával fogadtak.



Utunkat a kanyargós, néhol már-már El-Caminos szakaszokkal tarkított kék jelzésen folytattuk, ami "végig kísért" minket a célig. 



Az utolsó köztes pecsételõ állomás után kisebb emelkedõk jöttek, amikor egy kis tóhoz értünk. Innen láttuk be, hogy a végén még lesz egy jókora szintemelkedés. 

A kék útvonal néhol aszfaltos úton ment, ahol épp rallyra készültek. Ezt fontos megjegyezni, hogy még nem volt verseny, de máris egy-két autós úgy suhant el mellettünk, mintha õ is benevezett volna a rallyra. Szerencsére hamar letért errõl az útról a kék jelzés és egy utolsó nagy emelkedõ után elindultunk a cél felé.



A célban már nagyban osztogatták a célba érteknek a frissen készült finom gulyáslevest.

Ezen felül még volt zsíros kenyér hagymával, párizsis kenyér és végtelen mennyiségû finom tea.



Összességében: Remek túra, kitûnõ élmény az elején a katonai jármûveket utazni. Bõséges utánpótlás, és a célban valódi meleg étel. ( Nem úgy, mint a 2013-as Éger-völgyi túrán, ahol az összes ellátás egy pár tescos virsli volt.) Zobákpusztán sose ért csalódás. Most se.