Túrabeszámolók


Zöld túrák (Budai-hg)

GeldarTúra éve: 20052013.08.28 21:48:31

Zöld 45


Pokolbéli víg napjaink jöttek a hóban, 2005 februárjában. A távnak Dalmával és apámmal vágtunk neki, elõbbi leányzóval ebben az évben még számos kilométert gyalogoltunk le - a mai napig az egyik legszívósabb túrázó akit ismerek, és aki a szebbik nemet képviseli. A Farkasréti temetõ mellõl rajtoltunk, egyáltalán nem hamar, a kijutással voltak gondok, tán késett a villamos, vagy mi nem leltük meg a nevezést idõben. Akárhogy is, az Ördögoromra kellett elõször felkapaszkodni, a pontõrök egy tekintélyt parancsoló orom tetején ültek a fák között, mi is leültünk egy darabra. Az Ördögoromtól egy egyáltalán nem barátságos emelkedõn másztuk meg a Széchenyi-hegyet, körülbelül 30 centis hóban (az emelkedõt azóta megtettem a húgommal a nyakamban, de még mindig a hó volt a nehezebb). Dalma meglepõen jól bírta eddig, aztán a rövid pihenõ után meneteltünk is tovább. Az Árpád-kilátónál álltunk meg elõször, s ugyan akkor jártam ott elõször, de a kilátás a mai napig ugyanolyan fantasztikus onnan - akárcsak a fenyves, amin át kell kelni, hogy odajusson az ember. Solymártól Nagykovácsiig közepesen bosszantott a hó, utána viszont már rettenetesen: a negyven centis hó sem volt ritka, kénytelenek voltunk azok lábnyomába lépni, akik elõttünk haladtak, így vánszorogtunk Budakeszi fele. Dalma közben lemaradt, de a célban végül megvártuk, amit valamennyien elég nehezen találtunk meg - a szalagozás nem volt mindig egyértelmû.

Életem egyik legnehezebb túrája volt egészen mostanáig, a Sajgó 50 Éjszakai és késõbb a Julianus 50 vetekszik vele egyedül. De megérte megcsinálni, s újra meg fogjuk.