Túrabeszámolók

Gödöllõrõl indultam a  kis Suzukimmal 7 órakor Verõcére.Elég friss idõ volt,de nem volt nagyon vészes. Gyors nevezés a 22km-es távra és 8.25-kor indulás a kicsit módosított itiner szerint.Már az elején volt egy kis gond,mert a piros jelzéshez csak a harmadik túratárs segítségével találtam le.Innen már ismerõs volt a terep,ami néhol jeges volt.A cipõm sajna már egy slick gumihoz hasonlít,de ez van ezzel kell beérnem.Jó tempóban és sok gyalogost leelõzve értem le egy másik futóval  Szokolyára. A szabadidõkozpontban (kocsma) pecsételtem majd folytattam az utam.A falu vége elõtt elváltam a 44-es túrázóktól és megkezdtem magányos farkas módjára a zöld + és a szalagok segítségével megtalálni az utat.A szalagozás segítségével haladva egyszercsak turistákat fedeztem fel magam elõtt.Csodálkoztam ,hogy futva csak most érek utol gyaloglókat,de kiderült ,hogy õk a pontõrök.Gyorsabban kiértem mint õk,de kaptam pecsétet és csokit,meg útbaigazítást.Itt csatlakozott mellém egy futó hölgy és ketten próbáltuk megtalálni a Száraz fákat.Itt már egyértelmû volt a zöld jelzés.Jobbról csodálatos panoráma tárult a szemem elé,a Börzsöny havas csúcsai magasodtak a látóhatárnál.Egy fénykép mindenképp belefért.Kismarosig haladva egy kicsit megtréfált a hegyrõl lefelé történõ ereszkedés.A cipõm itt teljesen bebizonyította hogy nincs valami ragaszkodása a talajhoz.Sok csúszkálással értem le a Szokolyai útra,ahol egy futótárs csapódott mellém.Vele beszélgetve érkeztünk a Csattogó völgyhöz.Ez már ismerõsként köszönt vissza.Már csak be kellett futni a célba.Szép nagy kitûzõ és oklevél várt.Sajnos a virsli és a tea elmaradt,mert csak akkor leheltek életet a tûzbe.Átöltöztem és elindultam Gödöllõre.Jó idõben és a szép havas részeknek köszönhetõen kellemesen telt el ez a délelõtt. Az idõm 2,35 lett. Nekem teljesen jól esett ez a futás.Kellemesen elfáradva érkeztem haza.

Azt hiszem ,hogy sikeresen kezdtem az évet ezzel a szép Börzsönyi túrával.