Magyarországi Forrástúrák,Pilis-Visegrádi-hg,Tél,Hosszútáv(22 km)
2012.12.09.
Mielõtt valakinek mosoly fakadna az orcájára a hosszú táv/22 km-kettõs miatt gyorsan szögezzük le,hogy babatáv mellé ezúttal majd ezer méter szintemelkedés is társul.Ugye így már más a leányzó fekvése?Bizony más,fel kellett tehát készülni rendes kapaszkodásokra.
Egyedül autózom el Pilisszentkeresztre,bevethetõ túratársaim mindenféle alibivel mondanak nemet,ki kupaátadóra és vele együtt egy nulla szintes 15-ös túrára képes lerongyolni 100 kilométert ,ki családi programra hivatkozik,elõkerül kibúvóként az idõjárás is,szóval a magyarázatok tárháza végtelen:)Elõször sajnálkozva én is lemondok az utazásról de aztán egyszer élünk alapon mégis elindulok.Két dolog motivál igazán:nem voltam még Dobogókõn,no és szép,zománcozott fém jelvény a díjazás.Harmadikként bejön még,hogy talán havas lesz ez a téli túra.
Esztergom széléig semmi gond de itt eltévesztem az utat,megindulok Budapest felé,szerencsére befut Kesztölc,aminek nem kellene befutnia,térkép újra elõ,mégis csak el kellett volna fordulni arra,ahol Dobogókõ volt kiírva.Hátra arc,elfordulok,innentõl nincs probléma.Rátérek a pilisi szerpentinútra,rögtön átlépem a hóhatárt,meglesz tehát az elsõ havas túrám idén!Az útvonaltervezõ 2 órára saccolta a 110 kilométeres utat,eltévedéssel is hozom a kicsit több mint másfelet,igaz folyamatos gyorshajtással.
Pilisszentkereszre érve a rajthelyet keresem,épp Norbiékat szólítom meg az út szélén,vissza 100 méter,ott lesz a kocsma,kisebb kavargás még parkolóhely-keresés ügyileg,megérkeztem.
Kereken 8 óra kerül rajtidõnek a lapra,átnézem az igazolólapot,elég minimál a stílus,térkép nincs de még egy útvonalvázlat sem,van viszont itiner(szöveges útvonalleírás) meg szint és távadatok.A hátlapon meg a négyzetek a pecséteknek.
"A rajt után kilépve a sörözõbõl a S+ jelzést követve jutsz el az 1. ep.-ig,Szent-kútig"-emígyen szól az 5. sor a lapon.Igen ám,de merre van az a sárga kereszt?:)Kisebb keresgélés után meglesz azért,fiatalabb túratárssal próbálok beszédbe elegyedni,kérdezvén,hogy erre van-e a sága kereszt amerre épp megyünk,de a mogorva"fogalmam sincs"-válasz után nem firtatom tovább az ismerkedést.Tegnap otthon megnéztem,a Szent-kút a falutól erre van,haladok tovább,a jelzés is elõkerül aztán.Szent-kútig nincs nagy szint,1,6 kilométerre mindössze 60 méter,a szépen behavazott,mindenféle szentképekkel övezett úton hamar oda is érek.Elsõ ellponton megkapom a Magyarországi Forrástúrák 7. ep. feliratú pecsétet:),fényképezek párat,majd a hovatovábbról érdeklõdöm."Arra felfelé a szalagozáson"-jön a válasz a már most kellemesen szétfagyott pontõr-párostól,ha még nem említettem volna ugyanis baromi hideg van,és ahogy szokták mondani sz@r a hideg szél nélkül,hát most az is fúj,az erdõ takarása pedig csak kicsit enyhít a kínokon.
Hát ha felfelé,akkor felfelé,valahogy össze kell jönni annak az ezresnek.No de így??
Olyan brutál emelkedés tör ránk a túra második kilométerét még el sem érve,hogy csak na!Milyen ember lehet,aki ilyen útvonalat szalagoz ki-ezen morfondírozom,miközben próbálok feljebb és feljebb jutni a kegyetlen kaptatón:)Biztos jókat somolyog magában,hogy ezt aztán megemlegetik a túrázók!:)Ilyen és ehhez hasonló gondolatok közepette gyûröm tehát a hegyoldalt,folyik a hátamon a víz,egyre többször meg is állok,mégis csak enni kellett volna valamit út közben is.Jó 250 métert emelkedünk kb. 1 kilométer alatt,mire elérjük az erdészeti mûutat.
Az út minõségét/milyenségét a hótakaró miatt nem érzékelem,de ott a szalag jobbra,elég széles is az út,ez lesz az,amirõl az itiner ír.Megindulok rajta,egy ideig még van néhány szalag aztán semmi.Kanyrog az út jobbra,balra,felettünk a hegyoldal,jobbra szép kilátás a behavazott hegyvonulatokra.Szalag viszont nincs,igaz letérési lehetõség is csak néhány volt,letérésrõl meg nem is ír az úti okmány.Bízom benne,hogy jó helyen járok,aztán jobbra lent valami építmény bújik meg,ez lesz valószínû a keresett Király-kúti kunyhó.Az úton itt is átfagyott pontõr vár-miért nem raksz tüzet,kérdezem tõle,erre a kis idõre nem érdemes-mondja.Leballagok a kunyhóhoz,a forrást nincs kedvem megkeresni,nem tudom mennyire van innen a turistatérképet meg nincs kedvem elõvenni.
Visszatérek a mûútra,pontõr felfelé irányít,a kék sáv illetve a piros 3szög a követendõ.Miután az elõzõ vízszintes szakaszon bevittem némi energiát a szervezetembe nagyságrendekkel könnyebb a kapaszkodás,igaz ez a szakasz azért nem olyan brutál,de emelkedik emberesen az Öreg-vágás-hegy 654 méteres csúcsáig.Onnan már a Dobogó-kõ egy híján 700 métere már könnyedén megvan.Szépen behavazott erdõben haladunk,aztán felérve a sípályák felvonójához arcunkra fagy a mosoly,valami elképesztõ hideg van itt,a szél ezerrel vág az arcomba,ami mindjárt lefagy,legalábbis úgy érzem.Ilyen körülmények között keresem az ellenõrzõpontot,valami turistaháznál lesz,segít ki egy túratárs-az jó lesz,gondolom én naívan,jó lesz elérni azt a turistaházat,ott vár ugyanis a frissítõpont is.Nem mintha túl nagy frissítésre szorulnék a túra 7. kilométerénél,de valami meleg hely pár percre azért jól jönne:))
Elhaladok a fotókon már látott kilátóhely mellett,olyan hideg van,hogy nincs kedvem nézelõdni,mellettem többemeletes épület,arrébb egy kisebb,az ereszen méteres jégcsapok,csak azért nem nagyobbak,mert azok már a tömegük miatt letörtek-cudar egy világ van idefenn!:)Hol van már az az ellenõrzõpont!?:)
Aztán megvan,de a szabad ég alatt(!?!?),a pontõrségnek itt sincs melege,úgy is mondhatnám,hogy már megfagyott,csakúgy mint az ételek,ahogy hallom:))Nyitogassátok a dobozokat,egyetek amit találtok-jön a kedves invitálás,az elõbb abban a dobozban kolbászdarabkákat láttam,kinyitom,felkapok kettõt,veszek mellé egy szelet kenyeret aztán odébbsétálok a bográcsok közé.A helyi egység ugyanis épp többféle bográcsételt készít az udvaron,a bográcsok közelében,a tûz melegénél lényegesen elviselhetõbb a zimankó.Gyors evés után aztán továbbállok,elõtte azért,bár nem érzem kényszerét iszom is pár kortyot,már amennyit ki tudok sajtolni a befagyott palackból:)A jeges ital okoz is majd némi torokfájdalmat az elkövetkezõ napokban.
Erõt veszek magamon és visszamegyek a kilátópontra,csinálok pár fényképet gyorsan,elsõ találkozásom Dobogó-kõvel viharos gyorsaságúra sikeredik.Aztán itinert olvasok:P sávon indulj el a Szakó-nyereg irányába,ott a Z+-t választva a tábla útmutatását követve érhetsz el a Hoffman-kúthoz.Turistatérkép nélkül ez vajmi kevés lenne,mivel mint említettem se térképünk,se útvonalvázlatunk.Szerencsére a pontõr segít,ellenkezõ esetben ilyen kérdéseim lennének:Merre van innen a piros sáv?Merre van innen a Szakó-nyereg?Mennyire van innen a Szakó-nyereg,ahol majd a Z+-et kell keresnem.A Z+-en merre kell fordulnom(ha lehet 2 felé is)ha nem találom az útbaigazító táblát,mert mondjuk valami jó arc kidöntötte.
De mint említettem a pontõr eligazít,megindulok a piros sávon a hegy peremén,a szél valami elképesztõen fúj,baromi hideg van,az orrom,az arcom szétfagy:)Találok egy térképet az út mentén még itt fenn a tetõn,átnézem az utat a Szakó-nyeregig,mégis megzavar a túl korán befutó Z+ a bal oldalamon,rá is kérdezek egy sorstársamnál,hogy nem kell-e már itt átváltani a zöldre,de megnyugtat,hogy nem.Újabb kilátóponthoz érek,a Rezsõhöz,itt is gyorsan körülnézek és csinálok pár fotót.
Aztán vissza a P sávra,lassan elhagyjuk a tetõt,megszûnik az állat szél,lefelé megyünk.Szakó-nyeregnél gyors szintvesztés,majd rövid idõre jelzésvesztés is,egy túratárs szól,hogy azon a fán,mintha nyilazott lenne a Z 4zet jelzés a lefelé menõ,jobbos ösvény irányába.Elõször nem vesszük figyelembe az intelmet mert az itinerünk szerint nekünk felfelé kell menni,azon az ösvényen meg nem látok jelet,csak egy fehér jelzésalapot,vagy átfestett jelet.Megyünk tehát felfelé a széles úton,aztán nincs jel,turistatérkép elõvesz.Azon tisztán látszik,hogy mégis le kell térni,visszereszkedünk,letérünk,beljebb elõkerül a jel is.
Egy patakátkelés után megjön aztán az itiner elõjelezte emelkedés is,kanyargunk az egynyomos ösvényen,a jelzés szerencsére végig követhetõ.Elérjük a Z sávot,balra fordulunk rajta,a mûutat elérve ismét egy balos,majd szalagozás mentén jutunk el a Bund-forrás nevû pontra,ami valamiféle Saolin-központnál vert tanyát.Kislány pecsétel,apuka igazít útba-szalagozás mentén a Pözsóig,ott balra,aztán majd befut a Z sáv,azon egészen a Klastrom-kútig.Kiérünk a mûútra,itt már jártam reggel,itt ágazik el az út Dobogó-kõ felé.Nagy élet van itt,sok az autó,gyerekek szánkóznak a hegyoldalban,többen kutyát sétáltatnak.Mûútról letérve szép bükkösben futó völgyekben visz utunk,majd hétvégi házas övezetbe érek,jobbra felettem a Pilis magasodik,balra,ha lenézek Pilisszentkeresztet látom.Nem messze az ellenõrzõpontként is szolgáló Klastrom-kúttól,egy útelágazásban futok össze Darabos Zoliék népes csapatával,akik épp visszafelé jönnek egy tévútról a falu felõl.Körbenézünk,aztán egy fiatal fa vékonyka szárán felleljük ismét a keresett Z sávot.Együtt érjük el a pontot,felírjuk a kódot majd utolsó forrásunk a Trézsi-kút felé vesszük az irányt.
A hálózsák állva is használható,többek közt ezzel a tapasztalattal leszünk gazdagabbak ennél a forrásnál,kicsit körülnézünk,közben pecsételnek nekünk.Két kilométer van még hátra a mára elrendelt távból,szintemelkedés már nincs,hamar vissza is érünk Szentkeresztre.5 óra 10 percre volt szükségem a 22 kilométer leküzdésére,az elejét leszámítva azért nem volt olyan vészes a szint sem.Szép,havas túrán vagyok túl,ahol kellemesen elfáradtam,ahogy mondani szokták ilyenkor.
Köszönöm a lehetõséget!
dnvzoli
Képek a túráról itt:
https://picasaweb.google.com/108946185154098013811/TeliForrasturaAPilisben2012?authuser=0&feat=directlink |
