Bakonyi Nemszázas 99
2012.06.02-03.
Péntek.Óránként nézem az idõjárási elõrejelzéseket,természetesen nem más érdekel,mint hogy lesz-e esõ,vagy nem.Az egyik számítás szerint egy csepp sem,a másik délutánra jósol beúszó esõgócokat,a harmadik éjjelre.Levonom a végkövetkeztetést:vagy elázom,vagy nem,de ha igen,akkor sem nagyon:)Az esetleges esõ a ruhatár összeállításában játszik ugye kulcsfontosságú szerepet,az információk birtokában úgy határozok,hogy egy extra könnyû egyszer használatos esõkabátot azért viszek,az esetleges bõrig ázás esetére pedig teszek egy váltás ruhát,ami nem áll másból,mint egy komplett téli aláöltözet ruhából,plusz egy rövidnadrágból.Az egész így nincs egy kiló.Viszek még négy szendvicset,6-7 szelet csokit,hántolt,sózott szotyimagot,1,2 liter folyadékot,Isostar port,túlélõcsomagot(ragtapasz,szõlõcukor,Ca,Mg-tabletta,kés egyebek).A zsákom így 6-7 kiló körül mozog.A tavalyi 10-hez képest ez jelentõs javulás!:)Hõmérséklet ügyileg egyébként több mint ideális helyzet várható,20 fok körüli maximummal.Tökéletes túraidõ ígérkezik.
7-kor lehet rajtolni,így nem kell korán kelnem,reggel le tudok menni friss pékáruért,ami apróságnak tûnik,pedig nem az:mennyivel jobban esik majd az úton egy friss buciból elkészített szendvics,mint egy másnaposból!6 után elindulok,Écs után megállok reggelizni,ébredés után ugyanis csak egy kis keksz megy belém általában.Bedobok egy túrós batyut,iszom rá jó sokat,így nem kell majd korgó gyomorral kaptatnom a Zörög oldalában.Közvetlen indulás elõtt nem célszerû enni,általában a fizikai igénybevételek elõtt egy-két órával szokták javasolni az evést,közvetlenül elõtte semmiképp.3/4 7 körül Vinyén vagyok.Vannak már páran,tolongás azért nincs.Hûvös a reggel,úgy 12-14 fokra tippelnék,elállom a pulóvert.Benevezek.Épp az autónál teszek-veszek mikor befordul mellém az ismerõs Mondeo,megérkezik Tonnakilométer Misi.Misi a 70-esre nevez,a két táv elválásáig úgy terveztük együtt haladunk.Miután õ is benevez,indulhatunk.
Kilépve a Vinye.hu kapuján én mennék a zöld híd felé,de Misi szerint ma a sárga sáv visz bennünket ki Vinyérõl,legalábbis a szervezõk által küldött track szerint.Hallgatok rá,akkor irány a Kõpince-barlang,csak át tudjunk kelni a Cuhán.Ha sok a víz kerülhetünk vissza a hídhoz.Aggodalmam feleslegesnek bizonyul,a patakon mindenféle attrakciók nélkül,száraz lábbal kelünk át.Dobunk egy balost,a közös sárga és zöld sávon kezdünk emelkedni a Zörög oldalában.Hamar lekerül a pulóver.Az erõsebb emelkedõk után aztán a zöld jobbra leválik tõlünk,innentõl kellemesen járható szakasz következik lényegében Csesznekig.Jókat beszélgetünk.
Csesznek elõtt a sárga sáv kivinne a 82-es szerpentinútra,van itt viszont egy sárga kereszt jelzés ami átvezet a zöld sávra,kikerülendõ a forgalmas utat.Az itiner is a kereszt jelzést javasolja,mi is ezt használjuk.Hamarosan befut a Zörög felõl a zöld sáv,balra tartunk rajta,a Suttonyi aluljárón át érünk be a faluba.Átkelünk a Vasút utca végén található fahídon,pár lépés után meg is érkezünk az elsõ ellenõrzõpontra ami a Kõmosó-szurdok bejáratánál lett felállítva.Pontõr kisasszony a zsidó temetõ felé irányít bennünket,én a szurdokban mennék,mint tavaly,az itinert már eltettem,nincs kedvem elõbányászni.Misi szerint is a falu felé kell menni.Arra megyünk.Késõbb,ránézve az itinerre,rájövünk,hogy bizony a völgyben kellett volna maradnunk,távot nem rövidítettünk,csak túratársam bánkódik,hogy még nem járt a szurdokban,igazán megnézte volna.Sebaj,majd legközelebb!:)
A falut a piros sávon hagyjuk el.Kiváló idõ van,bejött amit jósoltak,20 fok körüli hõmérséklet,borult idõ.Esõ szerencsére nem mutatkozik.Jókedvvel haladunk,hamarosan beérünk az erdõbe.A Töbör-hegyet kerülgetjük,Misi még csak télen járt errefelé,egyetértek vele,miszerint szép az erdõ.Ide-oda kanyarog a piros sáv,gyenge fél óra és máris az Ördög-árok bejáratánál vagyunk.Szárazság van,víz egy csepp sincs a mederben,legalább ez nem nehezíti a járást.Mert ez a szurdokvölgy bizony technikás terep,nem lehet rohanni,bár itt nem is akarunk rohanni.Nézelõdünk inkább,van mit.A Gizella-átjárót Misi drótkötelek segítségével "járja át",én inkább megkerülöm az egészet egy tavaly ilyenkor épített tereplépcsõn.Jó meredek ez a lépcsõsor!De hová lettek az átjáráshoz eddig használt,a rozoga vaslétrát kiváltó hágcsóvasak?A vasak tûntek el,vagy az õket tartó szikla is?Rejtély.
Az Ördög-gát kistestvérén már könnyebben átkelünk,néhány perc múlva véget is ér a technikás terep,nem sokára be is fut a következõ ellenõrzõpont.Bedobok egy szendvicset,iszom és elfogyasztom a ponton kapott Sport szeletet is.Irány Gézaháza!
Gézaházát már a piros kereszt jelzésen érjük el,átkelünk a 82-esen,a Kastély úton haladunk.Illetve mellette,a Kastély út gyaníthatóan a gesztenyesorban vezetett valaha,mára már nagyon elgazosodott sajnos.Arról beszélgetünk,milyen jó lenne kitisztítani,akkor a turistaút mehetne ott bent,nem úgy mint most,a szántóföld szélén.Fõleg most vagyunk bajban,muszáj gyúrnunk a frissen kikelt vetést,hiszen még egy fél méteres sávot sem hagytak a közlekedésre.
Elérjük a piros kereszt-piros 4zet elágazást.Itt érdekes az igazolófüzet:a térképén a Vadas-árok van bejelölve követendõként,a szöveges leírás viszont továbbra is a Kastély úton tartana minket,tovább tehát egyenesen a piros 4zeten.Én már otthon eldöntöttem,hogy a Vadas-árkot mindenképp kihagyom,semmi kedvem a fejem tetejéig elázni a dzsindzsában(mint tavaly:)),így örömmel veszem,hogy a rendezõk is felkínálják alternatívaként az általam is kinézett utat.Egyébként tavaly is felkínálták:)Irány tehát Károlyháza,irány a piros 4zet!
A piros 4zeten érünk le az Aranyos-völgybe,annak sárga sávja visz le bennünket a Cuha-völgybe.Gyenge egy kilométer és már itt is van Porva-Csesznek vasúti megálló és turistaház.
Hahózok egyet,hiszen sehol senki,a hahózásra Anita jelenik meg a büfé ajtajában.Örülünk egymásnak,majd Anita a turistaház elõterébe invitál bennünket,ahol én elköltöm szokásos százas-ebédemet:az idáig cipelt tojásos nokedlit csemege uborkával.A nokedlit most meg is tudom melegíteni,ami jócskán megemeli az ebéd színvonalát!:)A felkínált szíverõsítõt visszautasítjuk,Misi kévézik egyet,én legurítok egy jéghideg kólát,ebéd letudva.Nehezen,de tovább indulunk.Hiszen még csak a 20. kilométernél vagyunk!
Kiss Pistiékkel együtt hagyjuk el a völgyet,ami úgy lehetséges,hogy õk Gézaháza után a piros 4zet rossz ágát választották,így kerültek kb. 2 kilométert Porva-Csesznekig.Így legalább tudunk telefonszámot cserélni,õk valószínûleg(ha nem tévednek el túl sokszor:),elõbb érkeznek a már sötétben teljesítendõ részekhez,adott esetben hátha jól jön a segítségük.Egy jelzetlen úton haladunk Borzavár felé,kb 3 kilométer és be is érünk a faluba.Bár most nincs kánikula,azért a közkifolyónál lemossuk a sót az arcunkról.A templom után aztán a kék sávon kikapaszkodunk a faluból.
Szépalmapusztáig aszfaltot koptatunk,közben a vészjóslóan sötét fellegeket sasoljuk.Lehet,hogy nem ússzuk meg esõ nélkül.A lovak karámja után befordulunk az erdõbe,majd meglátogatjuk a Bödön-kutat is.Nem kellett volna:)Idén az ellenõrzõpont valóban Kisszépalmapusztánál üzemel,olvasni kellene az itinert:)A Kõris-hegy elõtt amúgy is terveztünk egy hosszabb pihenõt,ezen a ponton meg még zsíros kenyér is van,úgyhogy eszegetünk.Vízvételre is van lehetõség,kihasználjuk.Túl azért nem töltekezünk,fent a hegyen is lesz rá lehetõség,minek cipelni.Aztán nekivágunk!
A kék sáv az egyik legdurvább lehetõség a hegy meghódítására,viszont most kellemes az idõ,nem tûzi a fejünket a Nap,így meglepõen könnyen jutok egyre feljebb és feljebb.Néhány megálló azért becsúszik,de az itt megszokott ájulásközeli állapotnak nyoma simcs,ezt örömmel veszem.Hamar megvan a durván 230 méteres emelkedés,néhány perc és Misi is felér.Begyûjtjük a pecsétlenyomatot,lecsúszik az újabb csoki,pótoljuk a vízkészletünket.Felmegyek a kilátóba szétnézni,majd elindulunk lefelé a hegyrõl.
Tavaly ilyenkor már vígan szamócázgattam itt,idén még nyoma sincs a gyümölcsnek,sõt néhol még a virágját vélem felfedezni.Érdekes.Az amúgy szép környezetben futó aszfaltszerpentin hamar véget ér,letérünk róla és a piros sávon ereszkedünk tovább bükkerdõben.Az Odvas-kõ barlangot,mint felkínált rövidítési lehetõséget az utána jövõ meredek lépcsõsor miatt idén is kihagyjuk.Leérünk a Gerence-völgybe,balra fordulva pár méter után itt a következõ ellenõrzõpont a hotel elõtti réten.Pecsételés után irány a kék kerszt.Idefelé jövet azon tanakodtunk,hogy vajon melyik irányba folyik a Gerence,én valamiért úgy gondoltam,hogy Bakonybél mélyebben fekszik,tehát arra,de tévedtem.A Gerence északnak tart.
Elérjük Bakonybél határát.Felteszem a kérdést útitársamnak,hogy nem nevez-e át a százra,persze ez merõ udvariaskodás,hiszen ritkán fordulhat az elõ,hogy fejben 70-re készülsz,és úgy 43-nál gondolsz egyet és felkiáltasz:megyek tovább,ide nekem a százat!Ez most sem következik be,Misi letér a faluba,nagyon szép teljesítmény a 70 is,fõleg,hogy neki ez lesz élete leghosszabb menete!Egyedül maradtam.
A kék sávon haladok Bakonybél felett,aszfalton.Eddig el voltunk kényezteteve talajügyileg,most jön egy pár kilométer aszfalt.Azért ezt is lehet finomítani,lehet menni a szélén is,a lényegesen puhább finom kõzúzalékon.Csak váltogatni kell az oldalt,annak megfelelõen,hogy épp melyik oldalra dõl az út.Oda,ahova lejt ugyanis lefolyik a víz,lemosva az aszfaltot szegélyezõ finom szemcséket,a magasabb oldalon viszont ezek megmaradnak,kellemesebb rajtuk a járás.Minden részlet számít egy százason!:)Messzirõl úgy tûnhet,hogy be vagy rúgva,de kit érdekel?:))
Az egykori mészégetõnél vannak padok és asztal is,így itt ülök le ismét kalóriát pótolni.Szép a kilátás Bakonybél és a Nagy-Som-hegy felé.Evés után irány tovább,figyelek,mert valahol itt a Hideg-völgy becsatlakozásánál ellenõrzõpontra lehet számítani.Az út balra kanyarodik,a külsõ íven nem látok senkit,aztán a belsõ íven feltûnik egy Renault.Ablakában felirat:Hideg-völgy,ellenõrzõpont.
A pontot egy végtelenül kedves és aranyos lányka üzemelteti.Jót beszélgetünk,majd továbbállok.Még 4 kilométer aszfalt jön,de hamar eltelik...Aztán a jelzés letérít róla,kellemes erdei ösvényeken hullámvasutazva érek le Németbánya határába.
Elgyalogolok a Németbányai Üvegtigrishez,itt újabb pihenést terveztem.Le is ülök eszegetni,kérek egy szõlõs Márkát is.A tavalyi csapatból most is itt van az egyik tag,hogy minden menjen rendes kerékvágásban most is részeg:)Hihetetlen gyaloglási teljesítményeivel fáraszt,ha lehet adni a szavára,jövõre ott lesz a százas rajtjában Vinyén.A lakókocsi személyzete ezt kétli:))Pihi után kikapaszkodok a faluból egy érdekes jelzésen,nevezetesen a sárga kereszten.A jelzés érdekessége abban rejlik,hogy felérve a falu fölé se szó,se beszéd,eltûnik.Az itiner szerencsére segít.Jobbos a jó irány.A Pisztrángos-tavat idén is már a sárga hal jelzésen érem el.A fákon fehér alapon sárga halak vannak festve.
Tónál újabb ellenõrzõpont,sült hagymával kínálnak,megköszönöm a kínálást,de most kihagyom.Az épp csak csörgedezõ forrásnál lemosakszom,és vésztartaléknak vizet töltök a Márkás flakonba,majd a piros kereszten haladok Csehbánya irányába.A Kõ-domb vonalában aztán balra letérek a jelzésrõl,nem megyek be a faluba,kb. két kilométer jelzetlen murván haladok tovább.Valahol este 7 körül járhat az idõ,és kisüt a Nap!A hõmérséklet jó pár fokot ugrik azonnal.Vicces.Egész nap borongós idõ,estére meg melegem lesz.
A tavalyi letérõ ösvényt csak azért találom meg ismét,mert felismerem azt a tuskót,amin a jelzés van.Itt fekszik az út mellett,persze jelzéssel a föld felé nézve.Felállítom,sõt az útra faágakból készítek pár balra-nyilat az utánam jövõk megsegítésére.Elvileg itt jön fel a piros kereszt Csehbányáról,az itiner azt írja,egy fán látható is a jelzés.Valami itt nem stimmel.Egyrészt jobbról semmilyen ösvény nem érkezik a murvára,másrészt jelzés sem látható egyetlen fán sem.Azért én letérek a murváról,emlékszem az útra tavalyról.Hamarosan el is érem a piros sávot,kiérek az erdõbõl,szemben ott a Hajag.
(Kiegészítés,rendezõi infó:tavaly a letérés rossz helyen lett kijelölve,a jó letérõ-és a Csehbányáról feljövõ jelzés-innen 1-200 méterrel távolabb van.)
Egy vadles alatt lepihenek,bekapok pár falatot a Hajag elõtt.Leragasztom a talpamat is a megfelelõ helyeken.Tavaly itt kapott el a zivatar,most süt a Nap,kellemes az idõ.Egy perce sem fekszem a fûben,máris észreveszek egy,a kezemen csalinkázó kullancsot.Hamar rám mászott-hamar véget ért az élete.Pihenek még néhány percet,aztán összepakolom a zsákomat és nekivágok a hegynek.
Elõször durván emelkedik a piros,majd az Õsbükk vonalától kellemesebbé válik a hódítás.Sokkal jobb az idõm,mint tavaly,akkor itt már korom sötét volt,most meg vígan megyek világosban.Még arra is látok reményt,hogy a részemrõl kritikusnak ítélt Hajag-Kerteskõi-szurdok szakasz nagy részén sem kell lámpát kapcsolnom.A "halálfejes" fánál erõs lejtõ jön,aztán egy komoly emelkedés.Rendesen megszuszogtat.Aztán már csak szintben el kell gyalogolni a pontig.
A fák árnyékában azért már sötét van.Vizet kérek a pontõrtõl,egy húzásra legurul vagy fél liter,a felkínált energiaitalt is elfogadom.Jó hideg,2,4 másodperc alatt borul belém.Ráküldök még egy csokit is.Kiváló a túrán az ellátás,szavunk nem lehet!Zoli,a fõrendezõ már javasolta az eltévedésveszély miatt a Kerteskõi-szurdok kihagyását,ezen a ponton is Bakonybél-Szentkút murván való megközelítését javasolják.Én azonban makacs vagyok,a rövidítés legalább mínusz 5 kilométert jelentene-na azt már nem!:)Megindulok hát a sárgán Augusztin-tanya irányába.
Kiérve a fák takarásából meglepve tapasztalom,hogy mennyire világos van még.Most jön az a szakasza a túrának,amin még nem,vagy csak részleteiben jártam,ezért meghúzom a lépteimet-ki kell használni a világosságot!Ahol lehet,még bele is kocogok.A sárga jól követhetõ.Egy keresztezõdésben aztán mindenfelé mennek mindenféle jelek,de egy fára szegezett nyilazott és feliratozott táblácska kisegít,pont a keresett tanyához vezetõ irányba mutat.Odébb elõkerül aztán a sárga sáv is.
Elérem Augusztin-tanyát,az itinert folyamatosan kezemben tartva haladok,hiszen a leírás nagyon korrekt,sokat segít.Még mindig világos van,könnyen rátalálok a piros keresztre.Jó magasra nõtt gazban törtetek,szerencsére nem vizes annyira.Kanyargok a jelzésen,Zoliék felújították,símán követhetõ.Aztán kiérek az erdõbõl,balra térek,itt is van Rák-tanya.Ez a tanya sem néptelen,autók állnak mindenfelé,úgy látszik mûködnek ezek a turistaházak.Elhaladok az épületek mellett,kb. 100 méter után útelágazódáshoz érek,egy jelet látok pont a kanyarban a belsõ íven,viszont a két választható lehetõség irányába semmi.Mehetnék elõre,vagy derékszögben jobbra.Mindkettõt tesztelem,aztán elõveszem a turistatérképet.Ha jól azonosítom be a helyet akkor a jobbos a jó irány,a vadkerítés és az erdõ között.(Elõrefelé a sárga sáv fut elvileg,gyakorlatilag semmi)Jól azonosítottam,távolabb elõkerül újra a piros kereszt.Megnyugszom.
Újra az erdõbe érve aztán már elõ kell venni a fejlámpát,elég halovány a fénye,lehet,hogy a Kinizsi után illett volna feltölteni az akkukat.Hoztam tartalék lámpát is,abban bízhatok talán,ha ez bemondja az unalmast.
A jelzés errefelé is kiválóan követhetõ,aztán kiérek az erdõbõl.Megismerem a helyet,jártam már itt a Sumi 50-en,ott ez volt a túra végsõ szakasza,erre mentünk vissza Pénzesgyõrbe.Ott van szemben az a kisebb "hegy",aminek az oldalában visz a jelzés.Bizony,az Iharos-tetõ,meg is célozom.Átvágok a réten,elérem az erdõ alját,és ahogy az itiner is írja fellelem újra a jelzést is.Elkezdem kerülni a hegyet.Most már aztán igazán sötét van,(telihold van,de felhõs az ég)jelzést nem is találok sehol.Ettõl a szakasztól féltett minket Zoli,mikor a kihagyásást javallotta.Most talán csak egy dolog ad okot a nyugalomra:látom Pénzesgyõr fényeit.Olvasom az itinert,de nem tudom értelmezni,merre kellene lejutnom a zöld sávra.Zoli biztos jól fogalmazott,de nem tudom értelmezni,nem tudom itt a sötétben eldönteni,melyik az az erdõsáv amit nekem célba kellene vennem.Elõveszem a turistatérképet,úgy ítélem meg,hogy már többet mentem a hegy körül,mint kellett volna.Teljesen tanácstalan vagyok,így úgy döntök irány toronyiránt Pénzesgyõr,aztán át a falun,és hátulról a zöld 3szögön be a szurdokba.Nagy kerülõ,de legalább azt az utat ismerem.
Elindulok hát a fények irányába.A mezõn jó magas a fû,térdig elázok,de most nem érdekel.Dolgozik az adrenalin.Aztán valami fényesség tûnik fel a falu elõtt,azt célozom meg.Közelebb érve látom,hogy egy ház nappalija árasztja a fényt.Célba veszem.Egyszer csak villanypásztor keresztezi utam,átlépem.Már egész közel vagyok a házhoz,mikor irgalmatlan kutyaugatás hasít bele a nagy bakonyi éjszakába!A hangokból ítélve lehetnek vagy hatan,és nem tacskók,vagy spánielek:)Elkezdek én is kiabálni,köszöngetni,szerencsére a háziak is észlelik,hogy valamit fognak a kutyák és kijönnek.Szerencsére!
A házinéni elõször letol,hogy mi a fenét keresek a lovak kifutójában,utána meg arról érdeklõdik,hogy mi a frászt kevergünk mi éjjelek-éjjelén errefelé?Elmondom neki,hogy a kifutóban azért állok ily szerencsétlenül,mert eltévedtem,amúgy meg teljesítménytúrán veszek részt,ezért mászkálok ebben a kései órában errefelé:)Beszámol róla,hogy nemrég járt itt három fiatalember-gyaníthatóan Kiss Pistiék-õk is a Kerteskõi-szurdokot keresték.Õk aztán elmentek abba az irányba-mutat balra.Én a zöld sáv turistajelzést keresem-mondom neki,de azzal tudna a legnagyobbat segíteni,ha megmutatja merre jutok le a faluba.Ott én már jó helyen lennék.A falu arra van-mutat jobbra,de inkább ne induljak el gyalog,levisz autóval,nehogy a kutyák utánam rohanjanak.Mivel a hátam mögött szaglászó kutyák orrát úgy a hónaljam magasságában érzem,végülis hagyom magam meggyõzni és beszállok a Mercibe.Két perc múlva-amúgy a keresett zöld sávon autózva- a faluban vagyok.Megköszönöm az életmentést és elindulok északnak a fõutcán.
Újra elõveszem a turistatérképet biztonságképp.Kicsit bosszankodom,hogy miután kiderült,hogy a ház lényegében a zöld sávon állt,miért nem mentem én is inkább Pistiék után,de aztán elhessegetem a gondolatot.Ki tudja arrébb mi várt volna rám?A térképen arrafelé több tanyát lehet látni.Mi van,ha nincs szerencsém és ott is szabadon kószálnak a kutyák,csak épp a háziak nincsenek otthon?Jobb ez nekem így.
Átvágok a falun,még nyitva tartó korcsma mellett is elmegyek,de annyira izgulok,hogy mikor érek már a szurdokba,hogy nem állok meg.Pedig egy kóla jólesne,de nem.Elhagyom a falut,tök sötét van,a madár sem jár erre ilyenkor.Jobbra felettem a Nagy-Som-hegy,valahol itt az aljában,itt mellettem fut a piros kereszt jelzés.Ahol ez leér az aszfaltra,ott kell nekem bemennem a zöld 3szögön a szurdok felé.Erõsen figyelek,nehogy túlmenjek ezen a ponton,remélem sötétben is felismerem.
Szerencsére felismerem,igaz befelé a zöld 3szög jelzéssûrûsége is kisebb a kívánatosnál,de többször jártam már erre,nincs probléma.Be is találok a szurdokba minden gond nélkül.Ráállok a zöld sávra.
A szurdok átjárása sötétben azért megkövetel némi figyelmet.Ha az Ördög-árok technikás terep,akkor ez extra technikás.Viszont lényegesen rövidebb,talán 150 méter az egész,nem mondom,hogy így a sötétben sokat bánkódnék emiatt:)Megúszom sérülés nélkül,felkapaszkodok az Öreg-Kerülõ-hegy oldalába.Eddig,mikor arról olvastam beszámolókban,hogy éjszaka jól jön egy erõsebb fényû jelzéskeresõ lámpa is,felesleges aggódásnak ítéltem a dolgot.Most rá kell jönnöm,hogy van még mit tanulnom.Erre is jártam már többször,de világosban,a nyomvonal viszont nincs a fejemben.Rendesen oda kell figyelnem,hogy ne veszítsem el a jelet.Aztán fent,annál a szétgyúrt résznél mégis sikerül.
Lejtmenetben haladok,nem emlékszem ilyenre errefelé,a jelzések is eltûntek egy ideje.Na mondom,szépen állunk.Ha én itt eltévedek,az életben nem találok ki az erdõbõl,tájékozódásból ugyanis nulla vagyok,még egy iránytûm sincs.Marad az alapszabály követése:vissza az utolsó jelig!Szerencsére az eltévedéses szakasz nyílegyenes,így nem fordul elõ az eltévedettek rémálma,mikor már azt sem tudod melyik irányból jöttél eredetileg.Visszaérek a szétgyúrt,nyíltabb részhez,hálisten a jelzés is megvan.És az is,hogy hol rontottam el!Újra a jó úton vagyok,hatalmas kõ esik le a szívemrõl!Nem sokára a Szent-kúthoz vezetõ piros keresztes letérõt is elérem.Most nyugszom meg igazán.
A kereszt jelzés mellett feltûnik a Mária-út lila "M"-jele is,a két jelzés együtt bombabiztosan jelöli ki az utat Szent-kúthoz.Aztán hangok és fények tûnnek fel,ideértem!Kalandos úton,de itt vagyok!:)
Kisebb csapat verõdik itt össze,látásból már többeket ismerek.Eszünk.Finom a paprikás krumpli.Úgy hallottam ez a szakács elsõ próbálkozása e téren,ennek fényében még nagyob a dícséret!Mindenki repetázik:)Jó 20 percet elücsörgünk itt,majd elindulunk Bakonybélbe.Egy ötfõs csapatban haladok amit Csornai Edina,Brigi,Vagdalthús,Bubu és jómagam alkotunk.A faluban még javában zajlik az élet,mi mis betérünk egy kólára az egyik kocsmába.Éjfél körül jár az idõ.Bakonybélbõl Viktorunk utcáján emelkedünk ki,átbukunk a dombon és leereszkedünk a Száraz-Gerence-völgy aszfaltjára.Az itinerhez kaptunk egy kiegészítõ lapot,ami a Barátok útja zöldjének kihagyását javasolja bedõlt fák miatt.Kisszépalma megközelítésére a sárga sávos aszfaltozást,vagy a sárga sáv-Tekeres-kút-árok-zöld sáv útvonalat javasolja.Brigiékkel úgy döntünk,hogy nekünk jó lesz az aszfalt,Bubu és Edina terveik szerint benéz a sárga karikára is.
Azt hiszem nem kell különösebben ecsetelnem,hogy ez az 5-6 kilométer aszfaltkoptatás így éjjelek-éjjelén nem tartogat számunkra különösebb érdekességeket,azért jókat sztorizgatva érkezünk újra Kisszépalmára.Krisztáék étellel,itallal kínálnak,én az ennivalót már nem kívánom,két pohár kólát azonban elfogadok.Aztán leheveredek a tûz mellé.Megjön Zoli is,közli a pontõrökkel,hogy elhagyta az utolsó induló is a Hajagot.Azért az még odébb van,mire ideér:))Én fél kilenckor voltam ott,most meg van vagy fél kettõ.Tíz emberke van még mögöttünk amúgy 15-en indultunk a százon.
Bubuék elindulnak,lassan én is összeszedem magam,megint egyedül maradtam.A társaság azért hiányozni fog,eltévedéstõl azonban már nem kell tartani.Be Porvára,át Porva-Csesznekre,aztán a piroson irány Vinye-tiszta sor.Az itiner szerint bõ 14 kilométer.
Elindulok a zöldön,az erdõ nagyon csendes.Úgy látszik azért a madarak is alszanak néha:)Síri csend van,csak a botom kopogása okoz némi zajt.Elhaladok a testvérpár keresztje mellett,majd a Kisszépalma vadászházat mellõzöm.Ménesjáráspuszta vonalában az útvilla jobbos ágán letérek Porva felé.Egyenletlen,durvára taposott homokúton haladok,nappal és kipihenten ez fel sem tûnne,így a sötétben a 90. kilométer tájékán már nagyon zavaró.A bokám állandóan ki akar fordulni a huplikon,nagyon idegesítõ.Porva határában aztán még kövessé is válik az út,marhára nem örülök neki:)
3 óra 20-kor érek be a faluba,átfut a fejemen a kérdés,hogy ez normális dolog-e?:))Utolérem a kvartattet.Biciklis partizán jön szembe,jól megnézzük egymást,õ is arra gondolhat,mint én:mi a frászt mászkál ez itt ilyenkor?:)
A falut elhagyva a Nyolckaszásnál megcsináljuk a mindenki számára érthetetlen kunkort,majd az erdõbe való betérésre szolgáló ösvényt kutatjuk.Többször úgy érezzük,hogy ott kell bemenni,aztán végül rálelünk a helyes útra.Lezúdulunk egy árokba,majd a Hosszú-Nagy-hegyet átmászva érünk be a Cuha völgyébe.4 óra 20,Porva-Csesznek.
Az állomáson irgalmatlan szemétdomb fogad,arra tippelünk,hogy a vadak burogathatták fel a kukákat.Talán senki nem haragszik meg,de nem állunk neki összeszedni.A szemét helyett inkább magunkat próbáljuk összeszedni,én legalábbis úgy érzem,hogy keserves lesz ez az utolsó bõ 5 kilométer.A többiek elindulnak,én még ücsörgök vagy 10 percet.Jó ez a nyugalom.A madarak már felkeltek és valami olyan hatalmas koncertbe kezdtek,hogy csak na.Jó hallgatni!
Ülök az erdõ kellõs közepén egy állomáson,a peront bevilágító lámpák még pislákolnak,a madarak fergeteges koncertjét hallgatom.Egy árva lélek sem mozdul sehol,a turistaházban is horpaszt még mindenki.Hatalmas érzés,leírhatatlanul felemelõ!
Aztán nekiveselkedek az utolsó etapnak.
Úgy van ahogy gondoltam:keserves:)A talpam már nagyon ég,sõt a jobb fáj is.Ez nem vízhólyag,itt a csontnak volt sok a két hét alatt kétszer 100.Nem csodálkozom,hogy tiltakozik a szervezetem,csoda,hogy ennyivel megúszom.A térdem viszont nem fáj,ennek örükök.A Kinizsin ezek szerint a böszme sok kõ nem teteszett neki.
Hosszú ez a völgy.Hosszabb,mint máskor:)Az átkelõk sem akarnak jönni:)Aztán átbújok a vasút alatt,mindjárt itt a viadukt,onnan meg már közel a cél!De ez a nyavalyás viadukt sincs sehol!:)Hol van már?!
Aztán persze eljõ,és jönnek sorban a gázlók is,víz alig mutatkozik a mederben,a hûtés meg kimondottan jólesik a lábamnak,így nem törekszem különösebben a száraz lábbal való átkelésekre.Na még egy,aztán jön az a lapos,itt vannak már az infós táblák,a kis barlang,és nicsak már látom a zöld vashidat is!Megérkeztem!!
Vashidat kihagyom,az utolsó gázlón is átkelek,megfordul a fejemben,hogy felvágok a turistaházak mellett a Vinye.hu hátuljához,de azért sem,nem kispistázok 70 méterrel a cél elõtt!Elcaplatok a Pokol Csárda mellett,itt a játszótér,még pár lépés és már látom Zoliékat!Be a Vinye.hu udvarára,még pár méter és itt a vége!
Megcsináltam!
22:40-es idõvel megvan a második százasom.Két héttel a Kinizsi után.megint büszke vagyok magamra:)
Nagyon jó túra ez a Nemszázas 99,látványos útvonallal,kiváló ellátással(a szervezõk teljesítették a tavalyi kérésünket is:idén már szinte minden ponton volt vízpótlásra lehetõség!),az ellátáshoz képest jelképes nevezési díjjal,fiatal,jópofa rendezõi gárdával.Jó lenne,ha minél többen beírnák a túraterveik közé!A Kinizsin volt 800 körüli teljesítõ,legalább ennyien tehát tudnak 100-at menni!Van élet a Kinizsin kívül is,Kedves Sporttársak,mondjuk például itt ez a Bakonyban lejárható túra!:)Jövõre tessék eljönni!:)
Én köszönöm,hogy újra itt lehettem,köszönöm a rendezést,a túratársaknak a társaságot!
Köszönöm a lehetõséget!
dnvzoli
A túrán készült képeim:
https://picasaweb.google.com/108946185154098013811/BakonyiNemszazas2012060203?authuser=0&feat=directlink
U.i.:Rendezõi infó:jövõre a túra egy részén megfordul az útirány,így a Pénzesgyõr feletti gyengébben jelzett részek is még bõven világosban lesznek elérhetõek,és így természetesen az éjjel szabadjára eresztett kutyák is kimaradnak:)Tehát a Kõris-hegy után bemegyünk Bakonybélbe,onnan jön a Kerteskõi-szurdok(így élrtelmet nyer a kiegészítõ itiner ezen mondata is:"a szurdok szép,bejárását ajánljuk"-bocs Zoli:)),majd Ráktanya,Augusztintanya,ezután át a Hajagon,el Németbányára(valahol itt fog sötétedni) és a kiválóan jelzett és követhetõ kéken vissza Bakonybélbe.Úgy legyen!
|
