Túrabeszámolók


KINIZSI SZÁZAS és Terep Százas (2006-2008)

VagdalthúsTúra éve: 20122012.05.24 16:33:50

 Kinizsi Százas, 2012. május 19-20.


Kivonatosan:


- érkezés a nevezés helyszínére 5:57-kor, Olahtamas barátom transzferének köszönhetõen


- 6:20 körül nevlaposztás


- 6:30 elindul a nép az iskolába


- 6:33 már be is neveztem


- 6:38 sorban állok a rajthoz, nagy-nagy sorban állok


- 6:53 rajtolok, de a papíromra 6:50 kerül (tudom, 5 perces a lépték, amúgy nincs komoly jelentõsége, vagyis nem lett)


- sms jön: Bribor 6:45-kor pecsétel Zsíroshegyen (õ kéktúrázik egy százast "csak úgy", Dorogon találkozunk legkésõbb a tervek szerint)


- tudatosul bennem, hogy neki onnan Dorog már csak 30, nekem majd 38....


- vágta indul, Nagy-Kevélyre érek 1 óra alatt


- vágta megy tovább, Hosszú-hegyig 7,5-ös átlag, pontõröket ippen elcsípjük


- Pilis-tetõ, még mindig 7-es átlag


- találkozom Olahtamasékkal, vidámtyág bódottyág, tepertõ hátrahagy gudlukingnak (azért a szerpentinen én is nyomok belõle + sós sütit)


- Pilis-nyereg 4 óra alatt, pogácsa, fél liter körtelé egy húzásra, büfé jó helyen


- innentõl gyaloglás, szintút, most nem futok, Briborral kb. egy idõben érjünk Dorogra vagy Kesztölcre, õ pont azért nem ment tempót, mert idõt akart hagyni a felzárkózáshoz


- telefon, Kesztölcön elõttem van, Lupusék utolérnek, innentõl egy bolyban futás Dorogig, a síneknél összefutunk végre, milyen szép randi, a dorogi vasútvonal mellett, a sorompónál


- 7-es átlag még mindig, de innentõl fék: izzadás felsõfokon, elsõ körben élelmiszerbolt, narancslé, második körben Molnár Sörözõ (40-es táv célja, nekünk nagyfröccs + bélyegzés a kéktúra-füzetbe, adnak cégeset)


- tempón lazítunk, még a végén a BL-döntõre odaérünk Tatára, na ez nem volt cél, csak a 20 órán belüli teljesítés (az alap a 21, a vágyott a 20, a titkos az pedig... megjött az étvágy)


- Nagy-Gete, melegszik, fûtenek, motocross itt-ott, utáljuk (tv-ben nézni jó, terepen kerülgetni nem), kilátás pazar, márianosztrai sporttársak utolérnek, átlag még 6-os felett


- Getei totyogós lefelé


- Tokod elõtti hõguta - a szokásos, ismerjük, készül rá az ember, itt a meleg kivesz belõlem, és valamiért uborkát szeretnék


- uborka van, a pincéknél, zsíroskenyérre rá, pompás; ezúttal ellenõrzõpont is, Kinizsis bögre, tetszik, OKT-pecsét az egyik háznál, víz a tokodiaktól, fantasztikus mit produkálnak minden évben. 48 km, még mindig kb. 6-os átlag, de addig nagy közösségi élmény, sok és még több ismerõs, gyerünk haverek, jól toljuk, jó itt, jó az egész úgy ahogy van


- Kõsziklára mené... mászás. Kivett belõlem a meleg, na.


- Mogyorósbánya, Kakukk, a küszöb elõtt gondolkodom: nehogy még egy fröccs? Erre Lajos Nosztrráról a küszöbön túl: mit iszol? Ilyen szinkronicitás nincs, igen fröccsöt, de addig is pecsét a kéktúrába, pecsét a Kinizsis lapra, Old Eye, a fáradhatatlan és mindig vidám motor, a rajt után itt is jelen a rendezõk közt, beszélgetünk, több éves barátság. 9 óra pontosan eddig. Messze a legjobb, amit mentem eddig. Tetszik


- Többnyire nosztrai cimboráinkkal megyünk együtt, olyan helyeket látok világosban, amit eddig soha: Péliföldszentkereszt és Pusztamarót, napsütésben fényképezünk, tetszik a táj, majd mászunk fel a medvehagymásba, Gerecse-tetõ kerülése, azért már elkél a müzli, a magnézium, meleg is volt (bár ez még nem az igazi katlan, éreztem én már sokkal különbet is), meg aztán már közel 70 km, meg is húztam az elejét. Várjuk a teát...


- 20 óra körül: Bányahegy, elõször a Kinizsin világosban. Tea, citrom, tea. Jó idõben jó helyen. Megint összeverõdünk. Tényleg jó itt


- Indulás, lassan bele az estébe, 20:30


- 20:30-21:10 lámpateszt, stratégiaváltás: Bribor mégsem Szárligetig kékezik, csak Koldusszállásig, ki tudja van-e ott matrica, hajnal 2-4-ig fagyás a vasútállomáson, mire jó az, meg aztán ha a rakoncátlankodó lámpák közül az övé felmondja a szógálatot... inkább együtt Tatáig, majd kipótolja, már velem együtt, a végét


- 21:10-tõl: számolgatás, hogy állok, mire lesz elég, hogy is megyünk, na de itt a szervizek: hólyag kiszúr, ragaszt, elkél, már nem olyan fitt a láb


- 22:20 Koldusszállás. Kellemes meglepetés, nem 82 hanem majd 84 km eddig, rosszul tudtam. De nem bánt. Tea, erõgyûjtés. Most jön a végsõ küzdelem, az utolsó harc. Egy elnyújtott mászás, ahol majd eldõl, sikerül-e a terv, illetve melyik


- bár erõnek mintha híján lennék, de menni tudok, müzli, izolötty, erõt ad. Jó lesz ez még!


- 0:23 templomrom, sok kis világító fejlámpa, engem is megjavítunk, van már hólyag, számolok: ha 5-ös átlaggal megyünk, akkor másfél óra a cél maximum, és 19 órán belül leszek.


- óvatosan az árok mellett, le a kálvárián, szûk az ösvény


- leaszfaltozták a Bajra vivõ utat, itt jobban lehet menni


- templom, lagzi, nagy hangulat, kocsma is hangos, óriási autóforgalom - szombat éjjel 1 körül


- fénysorompó, itt már mindig világosban jártam, itiner és térkép elõ


- itt vagyunk... 1-es út, tábor, cél, 1:36. 18 óra 44 percnyi (papír szerint), vagy 18 óra 41 percnyi (valójában) gyaloglás után sikerült a 4. Kinizsi, hajszál híján 3 órát javítva az eddigi legjobbon. Hû. Örülök, de inkább még csak lihegek


- gulyás, ami jó, igen jó. Többen a konyhán, egyre többen, ki eszik, ki beszél, ki alszik, ki csak zombi. Várunk, sokat, az elsõ vonat 4 után jön


- 4:02 érkezik a Komárom-Kelenföld járat. Vicces mozgású emberek szállnak fel, akik a fûtés miatt sebtiben bealszanak, mi is.


- 5:00 Kelenföld, vonatról le, el classico Kinizsi-hangulat, rokkantak serege totyog a lépcsõn, korlátba kapaszkodva, ezt nekünk találták ki, min is nevetünk, egymáson, magunkon? Mindenen. Mert volt min. Élmény volt, ez volt a cél, erre szántunk a napot, tán az egész hétvégét.


A Kinizsinek hangulata van, olyan, ami csak itt van. Ezt nem lehet másként megfogalmazni, egy életérzés. Köszönjük, harminckettedszer, igaz, én csak negyedszer.