Túrabeszámolók


Hegyhát

VistarTúra éve: 20062006.10.12 14:30:46
Igen/nem - ennek jegyében fogalmazódott meg bennem ez a túra beszámoló. Ha nem lenne ez a negyedszázados téma, és ha nem lenne a túrák mellett a futás is fontos az életemben... Akkor biztosan nem jöttem volna el ilyen messze túrázni.
Szerencsére a szõlõnk nincs messze Veszprémtõl, ezért úgy döntöttem, hogy reggel korán eljövök Sárvárra erre az 50km-es túrára, hiszen a szint sem volt valami vészes, tudok utána dolgozni egy kicsit a telken is majd utána. A nevezés a szokásos formában történt, azonban az igazoló lap egy kicsit elgondolkodtatott - ebbõl késõbb gondom is akad, és nem csak nekem.
A túra elején nagyon szépen jelölt területen haladt, de a Sándor-lépcsõ már majdnem elveszett számomra. Aztán a Jeli Arborétum elött találkoztam egy társsal, akivel végigmentünk - ilyenkor ez szokott lenni. A pincéknél az útjelzõ valahogy a hátunk mögé került (?), de még idõben vissza tudtunk fordulni. Késõbb Gyõrváron akartunk a tájházban bélyegezni, de aztán sikerült "megfejteni" az igazolófüzetet, így errõl letettünk.
Szép tájakon vezetett végig az út, többségében jól felfestett, karbantartott úton. Nem bántam meg, bár a célban egy kicsit sokat kellett várni a díjazásra - vagy sokan voltunk, vagy a szervezõk kevesen - de feltorlódott a sor.

Igen - szép táj, kellemes idõ és Hegyhátszentpéteren finomságok

Nem - kicsit "bonyolult" az igazolófüzet, nem ott volt a segítség, ahol igazán kellett volna és "szervezetlenség"-nek tünt a rajt/cél

Mindezek ellenére el fogok menni máskor is, mert nagyon tetszett.