Túrabeszámolók


Mátrabérc / Hanák Kolos / Múzsla

czenegabiTúra éve: 20122012.04.15 11:32:09

Muzsla


Üdv Kedves Túratársaim!


Az idei évben ez volt az a túra, ami egyáltalán nem volt benne az idei túratervben. Bár korábban már próbálkoztam a Hanák-Kolossal (még 10-es éveim közepén) azonban akkor a tapasztalatlanságom miatt hamar elestem a célbaérésért folytatott küzdelemben. Most azonban más a helyzet. Így hogy már több mint két éve rendszeresen járok tt-kre több önbizalommal vághattam neki ennek a terepnek. Az évek során talán a legfontosabb dolog, amit megtanultam, hogy tisztelni kell a távot legyen az bármilyen nagyságú.


A legfõbb motíváló erõ az Béla barátom volt, aki nagy odaadással igyekezett meggyõzni arról, hogy induljunk. Sikerült neki. :)


Külön a táv érintette környezeti viszonyokról nem szólnék, hiszen azt már jó páran megtették elõttem. Az indulás órájában Galyatetõn szemerkélt az esõ és ez némileg fokozódott, azonban olyan fél 11 tájban elállt és javultak a viszonyok. Sár alig-alig volt és a sziklás terep ugyan néha csúszott azonban ez is kellõ óvatossággal orvosolható volt.


A nevezésnél volt egy olyan kellemetlen élményem, hogy mikor hirtelen megnõtt a nevezõk száma a pecsételõ helynél hangyaboly effektus lépett fel és tolongás. Bizony kedves túratársaim, bár alapvetõen szolidárisak vagyunk egymással a kellõ önfegyelmet követelõ sorbanállás terén van mit tanulnunk a sok résztvevõt produkáló túráknál. (Egyébként ezt a tolongást eddig csak nagyon-nagyon ritkán tapasztaltam, többnyire szépen sorban történik a nevezés)


Szép egyenletes tempóban történt ezek után a haladásunk és igazából Mátrakeresztesen õrületes késztetést éreztem egy korsó sör után, de ezúttal legyõztem magamat: az elõzetes beszámolókból sejtettem, hogy a Muzsla szakasz józan észt kíván. Így is volt. Életem egyik leggyötrelmesebb, de ugyanakkor legszebb küzdése volt ez. Újabb tapasztalattal is gazdagodtam: ne egybõl rohanjak neki az emelkedõnek (mint ahogy eddig tettem a legtöbb helyen) hanem a megfelelõ légzésritmust felvéve akár lassan bandukolva egyenletesen haladjak. Itt mindenképpen indokolt volt. A célban ért egy nagy-nagy meglepetés: 2 perccel a szintidõ lejárta elõtt regisztráltak. :)


Hanák-Kolos tiszteletére kisebb falunap is volt és az ezzel járó hangulat emelte az addig sem rossz kedvünket. Bár nem nagy múltú borvidék, azonban színes színfoltja a falunak a pincesor, ahol a lelkes és leleményes tulajdonosok nyitvatartottak.


Köszönet a kedves túratársaknak a vidám pillanatokért no és Bélának az élményekért. :)