Márciusi Emléktúra 24 km
Az idei év elején elhatároztam, hogy béna és kétes értékû központi megemlékezések helyett méltóképpen emlékezek a számomra egyik legfontosabb ünnepre: kimegyek teljesítmény túrázni. Mivel a nagy napon nem tudtam elutazni Miskolcra így maradt a másnapi vagyis tegnapi emléktúra a Pilisben. (1848/49-nek tisztelegve kiszászlóval tettem meg a távot.)
Nos: eleddig az egyik legkellemesesebb/legkedvesebb túrám lett. A BKV gondoskodott róla, hogy egyben Budapestet is jobban megnézzem, mivel a HÉV-vel variáltak, bár az is kétségtelen, hogy még mindig jobb így mintha zsúfolt hétköznapokon lennének a karbantartások.
Reggel Csillaghegyen egy nem is olyan régi kirándulótárssal találkoztam: Vilmossal. Kölcsönösen jó utat kívántunk egymásnak és õ nevezett a hosszútávra, amin meglehetõsen sokan indultak: el is fogytak a nevezési papírok így várniuk kellett.
Miután ügyesen beneveztem neki is veselkedtem a Róka-hegynek. Különösebben az útvonalleírással nem is akarok foglalkozni, mert a kiírásban itt bõven szerepel. Kiemelném a Kevélyeket, ahonnan remek, mit remek, csodálatos kilátás nyílik a környékre. A Kevélyek után az idõ elkezdett intenzíven melegedni így inkább már késõ áprilisinak érzetem. A Holdvilág-árok valami fantasztikus: elõször jártam itt, és a szurdok képzõdmény lenyûgözött. Az is igaz, hogy megküzdöttem a tetõre való kijutással.
A Nagy-kõ hegyi menedékház elõtt volt egy kisebb saras szakasz, de az egész útvonalra elmondható, hogy száraz és szilárd földutak álltak a kiránduló rendelkezésére.
A menedékház körüli mezõre kiérve piknikezõ csoportok árjával találkoztam: bizony a jó idõ kicsalt mindenkit ide és nagyon kelleems élmény volt vidám csoportokat látni. A kilátás innen is elsõosztályú.
Köszönet a szervezõknek a lelkiismeretes munkáért és fáradozásukért. A pomázi célban fáradhatatlanul hordták az ételeket is italokat és egy pillanatig sem szenvedtünk hiányt semmiben sem. Igazából csak egy "gondom" volt: a pontõrök nagyon csinosak voltak és küzdenem kellett magammal, hogy ne álljak meg hosszabban udvarolni, beszélgetni velük. :) Ez egy olyan igazi közösségteremtõ kirándulás volt.
A visszautazásnál elgondolkoztam egy érdekességen: amikor vártuk a HÉV-pótló buszt akkor nagyon sokan összezsúfolódtunk a megállóban, akik már arcról ismertük egymást. Ekkor történt, hogy többen verbálisan is felvették a kapcsolatot egymással és végül kis beszélgetések kerekedtek ki belõle. :) Hogy mikbõl lesznek ismeretségek... :)
További kellemes hétvégét Nektek! | 