Túrabeszámolók


Vándorbottal a Vasparipáért

Bakony turistájaTúra éve: 20122012.02.26 10:47:03

...a Bakony NEM viccel... Sõt! A bakonyturistaja sem.


Illethetnénk a túrát SA /RAS/-VAS-PARIPA jelzõvel, már ami a Zörögre vezetõ utat jellemezhetné. DE! A lényeget tekintve egy kiváló vonal vezetésû, jó kiszolgálású / a mi túráinkon ilyen nem lesz.../, és nemes célú teljesítménytúrát sikerült teljesítenem szombaton. A veszprémvarsányi rajt telitalálat volt. Jelzetlen utakon, erõs NY-i szélben értem el a bakonygyiróti szõlõhegyet, ahol az elsõ EP üzemelt. Borkóstolás után úgy döntöttem, hogy 1,5 liter "gyiróti rettenetessel" terhelem a hátizsákom.


Bakonygyirót:


A 160 fõs falu elsõ írásos említése az 1230-as évekbõl származik, de a régi magyar Girót személynév alapján (is) jóval régebbi alapítású. (A kisközség egyébként hajdan "Gyõri-csárda" néven volt ismeretes, minthogy a Veszprémbõl Gyõrbe vezetõ út itt vezetett keresztül.)


Az 1488-as adólajstromban Gyrolth néven szerepel. A középkori szentélye is bizonyítja, hogy egyházközsége az egyik legrégebbi. A törökdúlások után elnéptelenedett falut az Eszterházyak telepítették be Alsó-Ausztriából 1714-ben, akik 1716-ban újjászervezték a plébániát.


Ajánlott látnivalók:



  • a XVIII. sz.-ban épült barokk templom és plébánia

  • Az idegenforgalmi szempontból jelentõs pincesor, ami a sváb sorpincék jellegzetes, ritka példája. Táj jellegû borai helyben is megkóstolhatóak. Szõlõfajtái: ezerjó, tramini, zöldszilváni. A présházakat gyümölcsös fogja közre. A Monarchia idején a falunak gyümölcsszállító joga volt a bécsi udvarban, híres volt a gyiróti illatos barack. A több évszázados hagyományokon alapuló gyümölcstermesztés - ma már modern technológiával - tovább él, és a faluban lévõ hûtõházban is vásárolható õszibarack, dió, szilva, alma, cseresznye, meggy, bodza.


A gyiróti szõlõhegyet elhagyva diófa ültetvényen vezetett az utam, majd a sok téglagyár kéményû Bakonyszentlászló felett járva érkeztem meg a második EP-hoz, ahol már javában folyt a pörkölt fõzés. Elfogadtam a felkínált müzli szeletet és tovább álltam. Rövid ideig a Bakonyszentlászló-Vinye közti mûuton talpaltam, majd jobbra betértem az erdõbe. Rövidesen találkoztam az elsõ turistajelzéssel, mely a piros csík névre hallgatott . Kiérve egy murvás /laza erkölcsû kavics/ útra, majd a P+ jelet elhagyva érkeztem meg Vinyére, ahol a harmadik EP üzemelt. Kaptam teát és fidelitas gyümölcsöt /ez a mandarin/. A Cuha sáros, kavargó habjait elhagyva értem a Kõpince-forráshoz. A Zörögre induló ösvény megrostálta a túrázókat, de örömmel tapasztaltam, hogy egészen pici gyerekek is részt vettek a túrán. Minden tiszteletem azon szülõké, akik elhozták erre a túrára gyermekeiket. A szívem szorult el mikor láttam, hogy egy kislány királylánynak egy kisfiú pedig lovagnak öltözve tette meg a családi távot. A célban egy nyuszival is találkoztam, valódi nagy fülekkel.  A Zörög-tetõt elhagyva egy szikla mellõl pompás kilátás nyílott a cseszneki várra, majd rövidesen az erdészházhoz értem. A továbbiakban a szalagozást követve jutottam le a Cuha-völgybe. A völgyben találkoztam egy anyukával, aki három apró gyermekét hozta el a túrára, s látszott rajtuk, hogy nem kezdõk. A célban zsíros kenyér hagymával és tea várta a fáradt vándorokat.


Összegzés: Szép idõ + kiváló szervezés + jó útvonal választás + nagyon sok gyermek a túrán. Úgy gondolom, hogy a HA-VAS-PARIPA remek hírverése volt a természetjárásnak. Amiért jöttünk / a vasútért/ remélem megmarad és még sok éven át fogja szolgálni a magyar családokat!


SZ.M.J.


 Képek: http://www.panoramio.com/user/5793269/tags/HA-VAS-PARIPA