Túrabeszámolók


BátranCsapassBajnok

biborTúra éve: 20112011.12.01 18:43:41

Bátran Csapass Bajnok 42


 

Két börzsönyi túra is jutott egy napra, mi ezt választottuk furcsa neve miatt. :) A vonat tömve volt túrázókkal, ám csak néhányan szálltak le Verõcén. A többség Szobig utazott a Nagybörzsönyi Négylevelûre. A rajt gyorsan lezajlott, itinerként egy A4-es lapot kaptunk, mindkét oldalán színes térképpel-szintmetszettel, rövidre fogott útleírással.

 

A Pest Megyei Piroson indultunk útnak, próbáltunk a túra nevéhez méltóan roppant bátran csapatni :) Ködös volt a reggel, a kilátópontokon nem sokat láttunk. Katalinpuszta szélét elérve kis kitérõt tettünk az Italboltba, ahol az OKT-bélyegzõ is van.

Igen jó ár/érték arányú a hely: 415 Ft-ért kaptunk egy lilahagymás-zsíros kenyeret, 3 +2-es nagyfröccsöt; turista szalámis zsömlét külön csomagolt cseresznyepaprikával és egy 2+1-es nagyfröccsöt. A cserépkályhával fûtött helyen kellemesen idõztünk, közben a túra többi résztvevõje is szorgalmasan járt be „pecsételni”.

 

Utána a kéken haladtunk a Naszály-hegy csúcsa felé, ami az elsõ e.p. volt. A pontõrök kis késésben voltak így menet közben szereztük be a pecsétet. Az északi oldal oldalazós része alig csúszott,itt találkoztunk a nosztrai erõsítéssel.

 

A Naszály csúcsa környékén hirtelen más évszakba kerültünk: ágakra fagyott zúzmara tette fehérré a tájat, a köd és a talajt is fehér réteg borította. Egész téli hangulatom lett: ) A Gyadai rét már „õszi” volt és roppant hosszúnak tûnt. A dózerrõl jelzetlen úton mentünk Szendehelyre, és a fákra erõsített piros BCSB feliratú fatáblák mutatták az irányt. A kõfejtõ után Szendehely „felejthetõbb” részére értünk, de pár perc múlva már a Szepi Fogadónál jártunk, ahol elõször nem hittem el, hogy valóban bent van az e.p. az étteremben. Tényleg ott volt, a szépen terített asztaloknál kaptuk a pecsétet és egyben a 24-es táv itt véget ért. Háromféle zsíros kenyér volt: kacsa, kolbászos és disznózsíros. Repetázni lehetett, sõt még ajánlották, hogy kettõt összehajtva csomagolnak az útra.:)

 

Tovább indultunk, a falu határában a kápolna után nagyon frissnek tûnõ drótkerítés szegélyezte utunkat. Lentebb kiderült, annyira friss, hogy éppen akkor építették. A munkások láthatóan lelkesek és érdeklõdõk voltak, mert amint a közelükbe értünk egybõl kérdezték, hogy kéktúrázni vagyunk erre? A Bika-rétnél áttértünk a K+-re. Nem jártunk még a K+ ezen szakaszán, helyenként igen jó kilátás volt a környezetében egyedül fehér Naszályra.

 

A jelzés néhol mesebeli volt –hol volt, hol nem- s mint kiderült egy éles kanyarban a lejtõnél tovább kellett volna menni. Így nem sokkal a Kõ-hegy csúcsa alatt értük el a kéket, a pont viszont lent volt a K+ K találkozásánál. Megajándékoztuk magunkat félórányi oda-vissza úttal. Nesze neked Börzsöny..: )

 

Visszafelé menet sokan jöttek szembe, szintén zenészek; vicces kedvében volt aznap a Börzsöny: )

 A Kõ-hegyi (ö)kör után leereszkedtünk Magyarkútra,ahol a Palóc Piros jelzésen sétáltunk Verõce felé. Néhány kósza jelzés elõfordult a leereszkedõ sötétségben.

Verõcére épp jókor értünk, bõ 10 perccel a vonat indulása elõtt. Fekete hátterû tûzijátékos oklevél mellé egyedi fából készült díjazást választhattunk.

Visszafelé is a két TT mezõnye egy vonattal utazhatott- jövõre szerencsésebb lenne nem egy napon megrendezni õket.

 

Kellemes túra volt, jó szervezéssel, köszönjük!