Túrabeszámolók


Vigyázó-Vladeasa 57/33/Kalotaszeg 50/Körösfő 27/Zsobok 25

PlecsTúra éve: 20112011.08.22 12:03:22
 

Vladeasa 44, Kalotaszeg 40, Zsobok 25

Mikor tavaly volt szerencsénk eljutni erre –az idei évre már trióvá bõvült- túraduóra, õszi idõ fogadott bennünket, köddel, szemerkélõ esõvel, néha alig ötven-száz méteres látótávolsággal, megáradt Kalota folyóval, sáros útakkal - de mégis, amit láttunk, már akkor is tetszett!

Idén aztán duplán volt kegyes hozzánk a sors, egyrészt, mert ismét ott lehettünk a rajtban, másrészt ragyogó napsütést és meseszép idõt kaptunk, s ennek köszönhetõen egy egészen más túrát láttunk, mintha tavaly! Mintha korábban soha nem is jártunk volna még itt, olyanokat láttunk, amirõl tavaly nem is gondoltuk, hogy ott vannak! De kár ezt ragoznom, mert leírhatatlan, a Vladeasa egész egyszerûen gyönyörû volt!  

A Kalotaszeg túrán tavaly -a már említett okok miatt- nem is vehettünk részt, mert tulajdonképpen elmaradt, idén szerencsére az idõjárás nem szólt közbe, s mit szépítsem: kánikula ide-oda, imádtuk minden kilométerét! Leírhatatlan érzés a tipikus erdélyi tájakon barangolni, útközben „szemezni” a legelõre tartó bivalyokkal, felmászni egy-egy több száz éves fatemplom tornyába vagy kemencében sült friss kenyérrel juhsajtot kóstolgatni! De egészen biztos, hogy a kalotabikali román bácsi házba invitálós, „cujkás” vendéglátása is örök élmény marad!  

A hétfõi Zsobok túráról ugyan elsõsorban a hatalmas kánikula és az azt fokozó árnyékhiány maradt meg bennünk leginkább :-), de azért nagyon jó volt eljutni a Varjúvárhoz és bebarangolni a környék eme talán kissé „félreesõ” településeit!   

Összességében zseniális túrák voltak ezek! Külön köszönet jár a rendezõnek, Vígh-Tarsonyi úrnak, aki gondoskodott arról, hogy minden útba esõ nevezetesség nyitva várjon bennünket, hogy soha ne maradjunk éhesek vagy szomjasak, aki kis híján még azt is elintézte, hogy a zárva tartó bolt kinyisson nekünk egy üveg hideg sörért, aki nélkül ezek a túrák egészen biztosan mások lennének! Köszi mindent, Laci!

Ugyan a Cabana Vladeasa-tól levezetõ kék jelzésen még második próbálkozásra sem sikerült végig lejönnünk Székelyjóig, de hát kell hagyni kihívásokat a következõ évre is, nem? :-)

Mert az úgye nem kétséges, hogy ha tehetjük, jövõre biztosan újra ott leszünk!

Ha van kedvetek körbenézni a Fehér-kövek környékén, virtuálisan velem együtt keresni a kék jelzést a Cabana Vladeasa alatt, bedugni a buksitokat valamelyik sok száz éves fatemplom tornyába, esetleg megismerkedni a Zsobok-Sárvásár „fõút” legjavával, a túrákon készült képeimet ezúttal is megtaláljátok a honlapomon: www.plecs.hu