Túrabeszámolók


Vértesi barangolások / Vértesi kerekezés

antinaviTúra éve: 20112011.08.16 15:25:50


Szombaton rokonok jöttek hozzánk, így csak a 25-ös távra mentem, mert siettem haza. Útközben találkoztam szalagozással, amire a rendezõk felhívták a figyelmet, hogy ez a másnapi MTB-s rendezvény útvonalkijelölése úgyhogy hagyjuk figyelmen kívül.


Amúgy a szombati rendezvény tökéletes volt, szuper idõ, remek útvonal, futva sem lehetett eltévedni.


Miután másnapra „tiszta volt a terep” otthon, a fiacskámmal beterveztük a 75-ös montis távot.


Gondoltam minek menjünk korán, kicsit szunnyadjunk reggel tovább.Nem kellett 2x mondanom. Végülis nem nagy a táv sem,meg közel is van hozzánk. Így is volt, visszafelé számolva azt mondtuk otthon, hogy 4-re itthon vagyunk. Ehhez úgy 6 órás teljesítés tartozott, és 9 körül el kellett rajtolni. Teljesen reálisnak tûnt minden. Fõleg nyugodt voltam,mert elõzõ nap láttam, hogy a terep szuper jó, az útvonal is jól ki van szalagozva.Persze azt nem tudtam a montis táv merre visz,de gondoltam hasonlóak a terepviszonyok.


Megérkeztünk úgy 1/4 9 körül a rajtba,gyorsan beneveztünk aztán elkeztük összerakni a bicókat, mert csak elsõ kerék nélkül fértek be a kocsiba. Aztán egy kis lábtorna,mig 4 fölé nyomtam a gumikat. Ekkor mellém parkolt egy régi ismerõsöm,jól eldumáltuk az idõt. Végül gyors átöltözés,kocsi bezárás, aztán belenéztem a térképbe -ami egy A3 méretü nagy papir volt,sajnáltam hogy 4 fele kellett hajtanom mert csak igy fért el a zsebemben-  hogy akkor most merre is? Oké..látom hogy a K-en indulunk,és majd lesz valami. Nagy mellénnyel az elsõ kanyart bevettem jobbra, és elmentünk a K-n. Volt is szalag, óóóóó mondtam is hogy ez már tegnap is itt volt, itt futottam le a célba Mindszentpusztáról. Aztán csak mentünk a K-n, elég sokat.


Na,gondoltam ideje megnézni a lepedõ nagyságú térképet,hogy akkor most mi is van? Ó..látom ám, hogy le kellett volna térni a K-rõl balra. DE én okos kitaláltam, hogy van itt egy S jelzés,amin ha bevágunk, akkor rá tudunk térni a helyes útra. Úgyhogy nosza, vissza az S-jelzésig.Nem nagy táv..csak pár kili ez még belefér. Ott fel azon. Aztán volt ott valami keresztút, amin miután elmentünk jobbra fel és fel és csak fel  teljesen nyugodt voltam, hogy jó helyen járunk . Kissé meredek volt, de toltuk neki, végülis be kellett hozni az elveszett idõt. Mentünk vagy 6-7 kilit, meg úgy 350 szintet,de sehol semmi. Se szalag,se jelzés..semmi. Nyugtattam a fiamat,hogy én tegnap voltam a Géza-pihenõnél, és az a csúcson van, úgyhogy lassan itt kell lennie. Azért kissé gyanús volt, hogy az összes pókhálót mi bontottuk le az arcunkkal, mintha erre még nem járt volna senki. Dehogynem, csak kikerülték, meg kevés az induló..mondom én.


Aztán mikor már kezdett kilátástalanná válni a dolog, közös megegyezéssel arra jutottunk,hogy Restartoljuk a túrát. Nehéz döntés volt, de forrtam a dühtõl, hogy még egy ilyen pocsék útnonaljelöléssel nem találkoztam.A leirásból sem lehet semmit megtudni,meg minden egyéb átkot. Úgyhogy szerencsésen megérkeztünk az iskolához úgy fél11 körül. Ekkor az órám 15km-t és 1:40-es idõt mutatott.A szintet a karórám mutatta, 340m.


Na,akkor reseteljük az eddigieket és elõ a térképpel. Végülis most indulunk nem?


S lám a nagy megvilágosodás..fej falba verése, kormányból vizek sajtolása..és eszembe jutott a Turul..amikoris Dobogókõrõl elindultam a K-jelzésen,csak éppen a másik irányba és Pilisszentkereszten kötöttem ki.


Hát most akkor ez meg mi? Ugyanaz ? Már megint? Te egy állat vagy !! És igen újra sikerült !!! Úrja a K, de most Gánton.Atyaég ! El sem hiszem..ekkora bénaságot, hát mi lesz itt a túrán,ha már az elején ezt csinálom?.Ezt nem nagyon akartam elhinni. De végülis nem úgy van az hogy csak úgy el lehessen venni a kedvemet és szemödökök összehúzása után dupla erõvel és már ugye a "kis bemelegités"  után elindultunk a helyes irányba, és lám lám..tele volt az útvonal szalagokkal, gyakorlatilag el sem lehetett tévedni.


Az egészben az volt a legzavaróbb, hogy ez a K-S elágazás ugyanúgy ott van a K-jelzés mindkét részén,mert a K visszafordul hajtûben Gánton, és a S-jel kétszer metszi át. Én meg azt hittem hogy a jobb oldali metszéspont a jó, de mint kiderült van ebbõl máááásik is !


Szóval hamar felértünk a Géza pihenõhöz,ahová nem utolsóként értünk fel (még minket is túltett valaki?..na ez már emberes).Állitólag ide már minden irányból jöttek bringások,pedig tévedhetetlen volt a szalagozás.Ott azt mondta valaki,aki a Z-n jött fel (??), hogy vigyázzunk mert elég vadak a lovak. Na, akkor figyelni köveket,jelzést, vadlovakat. Ez nem egyszerú feladat 40-es tempóban.De nem láttunk egyet sem.


Aztán gyorsan megérkeztünk a Csákberényi krimóba,ami a Vincézés-bõl volt ismerõs.


Onnan sietõsen mentünk tovább,mert volt mit behozni. Na,itt jött egy elég alattomos,sunyi emelkedõs szakasz..a végén már nem is tudtam hogy felfele vagy lefele megyünk,mert még lefelé is hajtani kellett rendesen. Elég magas volt a fû,néha laza a talaj, a vastag kerék meg kényelmesen belesüppedt. Itt  ritkultak a szalagok,de már határozottan mentünk,mert tudtam hogy ha le kell térni az útról azt elég határozottan jelzik majd. Igy is volt, tökéletes volt a pálya jelölése. Na, itt a Pusztavámig tartó szakasz kissé megviselte a bringát és gazdáját is. Apróköves szerpentin, szétrázódtunk mintha dikicseltünk volna órákig. Végül beértünk a faluba, sima út..ujjé..ott egy országútis fickó elõttünk, most jött ki balról..biztos vett valamit a boltban..úgyhogy õt követtük. Egészen addig amig meg nem fordult.


A francba már..mi is van a papiron? Ja, ott volt a pont ahol a fickó kijött . ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!


Visszamentünk, kiderült ellopták a bólyát, azért nem volt kint, de volt kint egy szék helyette:). Meg kiabáltak is. Ja..én meg 52-vel nyomultam lefelé.Mondjuk a székrõl gondolhattam volna,hogy ott a pont:)


Na,de mi ez a +2 kili betonon az elejéhez képest. Innen már jobban figyeltünk az útvonalleirásra, és rájöttünk,hogy az úttestre is vannak kis cetlik ragasztva M70/M50 felirattal. Hogy ezt eddig miért nem vettük észre?


A legközelebbi u.n. 'delta' keresztezõdés volt kissé homályos, de mielõtt elsuhantunk volna mellette véletlenül bevillant a kisragacs a földrõl.Itt egy szalag nem ártott volna. De lehet hogy volt,csak leszakadt.


Lassan ismerõs szakasz jött az elõzõ napról, a Mindszentpusztáig vezetõ K+, majd K jelzés.


A következõ ponton kaptunk fotót is, aztán irány Kõhányás. Alig vártuk a kutat.Ezen a szakaszon a fiamnak leesett a Cateye mérõje, sajna nem volt idõnk megkeresni,meg nem is tudta pontosan hogy hol is (elõzõleg már 2x elhagyta a vesekõrázásos részen,de rögtön meg is álltunk mert azonnal észrevette és meg is lett). Jó homokos szakaszok jöttek,nem volt barátságos tekerni rajta..még lefelé is vigyázni kellett mert ha 20-30-cal besuhanok egy ilyen homokbányába abból nagy esés lehet.


Kõhányás-Kút-némi aszfalt és fel a _K+ Kozmára. Nem szégyellem, szinte végig toltam.Minek tekerjek,ha gyorsabban haladok ha tolom. Meg ettünk is, erõt gyûjtve a végére.Kozmán kút,aztán kellemes esés a Z-ig. Itt megint sokat pihentem a tologatással, már azt számolgattam mire fogunk hazaérni és mit is mondjak magyarázatképpen. Végre elértük a S-t,amin aztán lehetett nyomulni lefelé. Egyszercsak nyomtam egy satuféket (két hidrós tárcsafék tud valamit),mert bevillant valami piros/fehér a keritésen. A fiam aki 2 méterrel utának jött majdnem átment rajtam. Úgy 40-rõl álltunk meg. Ott volt a pont.


Ez már ismerõs szakasz volt Csákvárig. Na,ott aztán megint kavircoltunk kicsit. Összejöttünk 7-en, mindenki mindenkit követett,oda-vissza..aztán szerencsére végre valaki el is olvasta hogy hová is kell menni a pecsétért.


A Csákvárról kivezetõ emelkedõ nem volt barátságos,de csakazértis betekertük.A végén az aszfalt már kimondottan jól is esett.


Végül 91km lett 8:10 alatt. Otthon mikor a lányomnak megmutattam a térképen mit is kavartunk az elején hááát enyhén szólva nem kicsit kacagott rajtunk (õ a Mecsek 600-on volt elõzõ nap).


Aztán hétfõn még tettünk egy kis sétát, visszamentünk a Cateye-ért és úgy 4 km-re Kõhányástól meg is találtuk. Pont az út közepén,arccal felfelé várta gazdáját:)


A szalagok még kint voltak úgy délután 6 körül.Még szerencse,mert nehezen találtunk volna oda.


Szóval minden tökéletes volt..az idõ,a talaj, az útvonalkijelölés.Csak ugye el kéne olvasni a kiirást,mert anélkül hiába a jó leirás.


Azt hiszem jövõre az országúti hosszútávot választom,mert most leráztam sz összes vesekövemet (ha voltak),meg addig a bringa is kipiheni magát.