Túrabeszámolók


Téli Mátra

suvidaniTúra éve: 20062006.06.11 10:52:27
-Népligetrõl indultunk reggel fél hétkor, majd kisebb kavarodás, és átszálás után 8:10re értünk Mátrafüredre. 8:25kor elrajtoltunk.

-kezdetben igazán szép volt az idõ, sütött a nap, de ahogy fogytak a kilóméterek, úgy lett egyre felhõsebb az ég. A táj nagyon kellemes volt: szép vastag, bár kissé öreg hótakaró borított midnent, gyakran haladtunk el részben, vagy teljesen befagyott patakok mellett, sok helyen a hegyrõl leszivárgó víz az úton több négyzetméteres
jégréteget alkotott. A Mátraszentimrére vezetõ út eléggé kimerítõ volt, mivel majdnem 10 kilóméteren keresztül, ugyan nem meredeken, de végig emelkedett. Itt egy kis pihenõt tartottunk (a sajátidõ vesztés miatt eddig 5km/h feletti sebességet kellett tartani [ez kb azt jelenti, hogy mindenki, aki 8:00 után rajtol, mindegy, hogy mennyivel, olyan, mintha 8:00kor indult volna]), majd szép nyugisan felsétáltunk gajatetõre (útközben még a csillagvizsgálót is megleshettük, és a kilátóba is felkapaszkodtunk a lépcsõt borító 5-10cm vastag jég ellenére is. a kilátás feledhetõ.).

-Mondhatom elég elkeserítõ látványt nyújtott a távoli kékestetõ képe, és az a tudat, hogy milyen mélyre kell még leereszkedni... a túra fordulópontja volt a Vörösmarty
th, ugyanis itt vált el a tt 30as és 40es távja, és amíg ott voltunk eléggé sokan neveztek át, ami nem is meglepõ, mert a kékesig tartó térdig érõ porhó háát... valljuk be, eléggé ilyesztõnek tûnik. Itt még elidõztünk egy kicsit, megittunk pár pohár levest, majd nekivágtunk.

-Utunk egy irtás közepén álló, óriás hordót formáló borozó mellett vezetett (el is neveztük fapumának:-) Elhaladtunk valami védett mocsár mellett, majd jött egy
rendkívül érdekes jégképzõdmény, valamint egy kellemes emelkedõ fel egészen a kékesig.

-Itt bezúztunk pár pohár teát, szendvicset, majd döbbeneten vettük észre, hogy a fennmaradó közel 10kmre alig 1,5óránk van!! amit még tovább súlyosbított a falatozás közben beállt teljes sötétség... Mit volt mit tenni, feljémpa fel, és futás.
Hát itt aztán volt miden!! ugrottam át, 2 túrabottal borító gyereket, estem be kidõl fa alá.... a szanatóriumnál olyan szintû volt az eljegesedés, hogy köteleket húztak ki, hogy egyátalán járható legyen az út... persze itt is sok mókás pillanatban volt részünk. az út aztán szép lassan megszelidült, bár a falu határában még várt ránk
egy vicc: az úton keresztül folyt egy patak, aminek az alja természetesen tükör jég volt. hmmmm.... szerencsére megúsztuk esés nélkül.

-végülis simán beértünk Mátrafüredre, és még volt 7 percünk... Sprintelés közben csak arra áltunk meg néha, hogy megkérdezzük a járókelõket, hogy merre kell menni... végülis óriási szerencsével 18:22kor sikeresen megérkeztünk, és megkaptuk a teljesítõknek járó jutalmakat. És még azt is megtudtuk, hogy nem sajátidõ terhére volt az indítás, a szintidõt a nevezési lapon lévõ idõtõl számolták, nade sebaj.

A túra szép volt, igazán jó szervezés, kítûnõ szolgáltatások...
remélem a tavaszi Mátrabérc is hasonló kellemes emlékekkel zárul!
képek: http://kep.tar.hu/suvidani/50215522#2