Túrabeszámolók


Téli Mátra

ChakaZuluTúra éve: 20102010.02.01 14:19:46
Téli Mátra XL

Az elõttem szólókhoz hasonlóan szeretném megköszönni a szervezõk áldozatos munkáját. A Hanák Kolos egyesülettõl megszokott zökkenõmentes szervezés, a pontõrök elszánt és korrekt munkája, a kellõ helyen és idõben nyújtott szolgáltatások, a nevezés és díjátadás gyors folyamata mind hozzájárult, hogy a túra a nehéz körülmények között is sikeres lehetett, és idén is több százan, talán több ezren (?) élvezhettük a mozgást és a téli Mátrát. A szervezõk egyetlen gyengesége, hogy az idõjárási körülményeket nem voltak képesek befolyásolni... Egész napos havazásra, 30-40 centis hóra, + a valaki által elõttem már említett Piszkés-tetõ és Galyatetõ közötti csontig hatoló szélre testben és lélekben kevesen készülhettünk fel. Magam részérõl már az öltözködésnél több hibát vétettem, hiszen nem a vízhatlan téli bakancsomat, hanem a könnyebb, helyenkénti futásra is alkalmas bakancsot vettem fel (csodáltam a futócipõt viselõket...), ráadásul dzsekibõl is a vékonyabbat, nehogy aláizzadjak. Ez utóbbi persze óhatatlanul bekövetkezik, a sapka (mindkettõ) összefagy a hótól és jégtõl, a cipõm az idõnkénti elõzgetések miatt kb. 3-4 óra alatt teljesen átázik, a szemüvegem 20 másodpercenként bepárásodik. Futás talán 12-13 km lett, sokkal többre persze - ismerve a szározon is köves, meredek útviszonyokat, meg a koromhoz (50) társuló képességeimet - nem is számítottam. A bõ kilenc órás eredménnyel (meg hogy élve megúsztam...) elégedett vagyok, örülök, hogy ott lehettem.

Az elõttem szólók írása alapján egy-két apró javaslatot szeretnék megfogalmazni néhány túratársamnak. Magamat nem sorolom sem a "futók", sem a "gyalogosok" kategóriájába, ilyen beosztás a legtöbb ttt-n nem is létezik. Az, hogy valaki éppen fut vagy gyalogol edzettségétõl, korától, terepviszonyoktól, idõjárástól, stb. függ. Jó körülmények között én is elkocogok a magam módján akár 30 km-t is. Elõzés közben nem várom, hogy kilépjenek elõlem a félméteres hóba, teljesen egyértelmû, hogy aki elõre akar jutni, annak kell vállalnia az áldozatot. És ezt a futók túlnyomó része tudomásul is veszi, így jár el. Meglep viszont, ha valaki mögöttem lihegve ("Bocsi elengedsz...?", "Köszi..", "Balról jövök", stb.) rákényszerít az udvarias kilépésre. Megteszem, de nem látom át az illetõ logikáját. Egyetlen kijárt "sáv" van, ez olyan, mintha az elõzni akaró mentõ vagy rendõrautó lenne, aki elõl le kell húzódni. Aki nem akar "gyalogosokat" elõzni, az induljon el reggel hétkor. Arról nem is beszélve, hogy esetleg egy XL-en küzdõ "gyalogosnak" kell kilépni a rövidebb távos futó elõl. Ráadásul saját szememmel láttam, amint "futó" túratársaim több szakaszon a kifeszített kötél segítségével feneküket szánkónak használva csúsztak le, holott a szervezõk minden évben hangsúlyosan kérik, hogy ezt senki se tegye. Következésképpen az említett szakaszok délutánra veszélyes korcsolyapályává váltak, a többiek tömegesen estek-buktak, nem mindenki úszta meg zúzódásokkal, és kevesen hoztak hágóvasat meg jégcsákányt...

Gondoljunk, és vigyázzunk néha egymásra!