A Bakony szurdokvölgyei 40(45) 2009.09.19.
Reggel 7-re beszéltük meg Janival a találkozót Bakonynánára azzal a célzattal,hogy az egyikünk autóját itt hagyjuk a célban,a másikkal pedig áthajtunk Zircre a rajthelyre.Így is történt,Zircen aztán kiderült hogy tényleg indul túra ügyvédi irodából,amit addíg nem igen akartam elhinni.Az elõzetes tájékozódás miatt könnyen rá is leltünk a keresett irodára,majd 7:37-kor nekivágtunk a távnak.
A városból kitalálni itt nem jelenthetett nehézséget,mivel a jelzés szinte nyílegyenesen vezet a Cuha völgye felé.A túrabeszámolókban gyakran emlegetett szennyvíztelep mellett vezetõ út most nem volt olyan vészes,volt némi csapadék az éjjel,de ennyi sár még belefér.A Csárda-völgyi patak balról történõ Cuhába ömlése után aztán átkelve a patakon már murván talpalhattunk Porva-Csesznek vasútállomás felé,ahol Anitáéktól egy a túristaházat ábrázoló bélyegzõt valamint almát kaptunk.Nem idõztünk sokat,el is indultunk a Vinyéig vezetõ erõs 5 km-es újabb szakaszra.Szép volt a völgy,mint mindíg,mi nem nézelõdtünk különösebben,mindketten jártunk már itt jópárszor.A gázlók nem jelentettek akadályt elég alacsony volt a vízállás.
A Vinye.hu-ban megreggeliztünk,jó 6-os tempót jöttünk eddíg ahogy számolgattuk.
Bár ismertük a rövidebb utat,mégis a kiírt útvonalon közelítettük meg a Pakuts-pihenõt,majd az Alsó-Cuha szurdokot.Voltak akik persze nem így tettek...
A szurdokot most különösen szépnek találtam,volt elég fény tényleg lenyûgözõ,aki elõször jár itt és van egy jó gépe csinál is biztos vagy 100 képet.Víz a mederben itt is csak csörgedezett így nem kellett sokat ide-oda mászkálni a két part között.
Ördögréten begyûjtöttük a következõ matricát az igazoló lapra,majd kisétáltunk a Szentlászló-Szentkirály mûútra hogy megkezdhessük a nemszeretem aszfaltozást.Ez az egy szakasz van a túrán amivel nem tudok egyetérteni.Amellett,hogy mindenki utálja a burkolt utakat még balasetveszélyes is.Símán át lehetne vinni a jónépet a rétrõl Csesznekre némi szalagozással a Dóc-árok irányába,majd rátérve a S sávra amirõl áttérve a Z sávra,hogy ne kelljen egy métert sem menni az életveszélyes 82-es szerpentinen.Mint az éjszakai Túrázz a vonatért túrán.
Csesznekre beérve találtunk egy információs táblát ahol kifigyeltük merre is fogjuk találni az Erzsébet vendégházat.Az itiner is világosan leírja a megközelítés módját,a Wathay Ferenc utca sarkán pedig 2-3 m3-es tábla üvölti szinte felénk,hogy merre van a vendégház,mi mégis megyünk tovább felfelé a vár irányába,még az sem zavar egy ideig bennünket,hogy a pirosnak már se híre se hamva,annál inkább van zöld....Megmagyarázhatatlan rövidzárlat volt,ami aztán hamar el is múlt szerencsére,és az extra szintemelkedés után egy templomkerten át visszaerszkedtünk a W.F. utcába ami mellett az elõbb elbaktattunk:-)
E kis kaland után már hamarosan ráleltünk a vendégházra.Itt volt a húszasok végállomása és egyben az elsõ etetõállomás is.
Némi zsíroskenyér-tea elfogyasztása után elindultunk az Ördög-árok felé.A Répa-földek egyik vadlesén fiatal pár van összebújva,normál esetben ideális a hely egy kis romantikára,most azonban a pár percenként elhaladó túrázók árnyékolják némileg az idillt.Gyorsan tovahaladunk nemsokára már a Töbör-majd a Felsõ-kõhegy oldalában hullámvasutazunk a szurdokvölgy bejáratáig.Eddig szinte senkivel nem találkoztunk,mikor is futhatnánk be egy kiránduló csapatba,ha nem az Ördög-árok bejáratánál az embermagasságú susnyával határolt egynyomos ösvényen:-)Belassultunk rendesen,majd egyszer csak meg is álltunk.Kezdtem türelmetlen lenni,így elõre is szóltam,tudakolva,hogy mi a megállás oka.Válasz nem jött,de aztán kiderült:a csapatot jobbára idõs hölgyek alkották,valamint gyerekek,akiknek nem ment túl könnyen a járás a bokatörõ köveken.Látva viszont,hogy mi sietnénk,az elsõ adandó alkalommal elengedtek bennünket.
Viszonylag könnyen haladtunk,a völgyben amúgy lenyûgözõek a méretek,nekem az a sziklacsoport tetszik különösen ami házméretû leginkább a kockához hasonlítható különálló tagokból áll,amiken tisztán látszik hogy valamikor valahonnan fentrõl gurultak egymásra.Micsoda látvány lehetett,mikor ezek az istentudja hány tonnás sziklák irgalmatlan hanghatás közepette megindultak,majd egymás hegyén-hátán megállva megérkeztek a völgy aljába...
A Gizella-átjárónál valakik komplett lépcsõsort építettek a sziklába,így a korábbi létrás egyensúlyozás is megszûnt,könnyebbé és biztonságosabbá téve az átjutást.Hamarosan elértük a P-Z elágazást ami egyben az 5. ep. is volt.Itt kezdõdött az a szakasz ami számomra ismeretlen volt,innen én eddíg mindíg Gézaháza felé mentem tovább.
Egy ideig még tartottuk az irányt a fák között,majd átváltottunk a zöld jelzésre.Lassan alig észrevehetõen,de azért emelkedtünk.A Nap kimondottan erõsen sütött,a talaj is eléggé buckás volt így szenvedtem rendesen,elért egy holtpont.Emellett a táj is olyan semmilyen volt,krumpliföldek,néha egy-egy erdõsáv...Így értünk be Nagyesztergárra.
Az ellenõrzõpont egy bisztróban volt,itt megint lehetett zsíroskenyerezni valamint teázni.Itt tudtuk meg azt is hogy "aki ad magára az a 70-esen van":-))Szomorúan konstatáltuk,hogy mi igénytelenek csak a 45-öst nyomjuk....:-))
Nagyesztergár jó hosszú falu jó sok aszfalttal.A faluból már a kék jelzésen távozunk,hamarosan már újra erdõben haladhatunk.Itt éreztem hogy cipõre kell váltanom,ugyanis a bakancsom új talpbetétje alkalmatlan a feladatára.(a vásárlás helyén hetek óta nem tudják megoldani azt a hihetetlenül bonyolult feladatot,hogy beszerezzenek az általuk forgalmazott márka egyik tipusához egy bele illõ betétet..no comment)(ha mégis sikerülne valamikor,megígérem beírom ide).Tehát az általam vásárolt "mezei"betét jól tönkrevágta a sarkamat,így cipõt húztam.És mikor jöhet a legsárosabb rész ami ráadásul vastagon meg van terítve mindenféle állatok ürülékével,ha nem akkor mikor leveszem a bakancsot?Hát akkor jött,bizony akkor:-))
A vége felé még egy esés színesítette az utamat,csak hogy ezegyszer ne legyen felesleges a hozott csereruha.
Hamarosan kiértünk aztán a mûútra amin balra fordulva bebattyogtunk Nánára.Az idõnk 9 óra 30 perc lett ami nem rossz.A célban még kaptunk csokit,kekszet,elbeszélgettünk a pontõrrel,átvettük a díjazást,majd elballagtunk az autóig.Némi tisztálkodást-átöltözést követõen átautóztunk Zircre ahol némi hamburgerrel-kólával visszapótoltunk valamit az elhasznált energiából.(Csak egészségesen,ahogy illik:-))
Jó kis túra volt,90%-ban általam már bejárt útvonalakon,így gördülékenyen ment minden,a tájékozódás nem okozott problémát.Ahol esetleg nehezebben voltak követhetõek a jelek,ott korrekt szalagozás segítette a haladást.Az ellátás megfelelõ,több helyen étel-ital,gyümölcs,édesség,az ár azonban esetleg soknak tûnhet.(1200HUF,elõnevezve 800)Az idõjárással is szerencsénk volt,néha még kerestük is az árnyékot a nyarat idézõ napsütés elõl.Pont.
dnvzoli
|
